Áhítat 2003

Előszó

Természetesnek tartjuk azt, hogy van Bibliánk. Sokszor eszünkbe sem jut hálát adni érte. Mi is lenne velünk a Szentírás nélkül? Isten igéje az a táplálék, amire lelkünknek szüksége van (Mt 4.4). Amikor ellenségünk: az ördög támad bennünket, egyetlen fegyverünk, amivel őt legyőzhetjük, az ige (Ef 6,17). Ha életünk útja sötét szakaszokon visz át, egyetlen fényforrásunk az ige (Zsolt 119,105). Ha bánatunk van, vigasztal, ha elcsüggedünk, bátorít, ha elbizakodunk, int, ha eltévelyedünk, útbaigazít.
Számunkra a Biblia egyrészt kiváltság, másrészt pedig felelősség. Isten megáldott minket egy olyan ajándékkal, amelyre életünk minden területén szükség van. Épp ezért elvárja tőlünk, hogy az igét olvassuk, éljük és másoknak hirdessük. A hívő ember számára az ige olvasása rendszeres napi foglalkozás. A Bibliát nem pótolhatja semmi. Még a legjobb könyveknek sem szabad a Biblia helyét elfoglalniuk. A mindennapi áhítatot nem a Biblia helyett, hanem a Biblia mellett kell használni. Minden igemagyarázatnak meg van az értéke, viszont magát az igét egyik sem pótolhatja. Vesztesnek mondható az ember, ha a Biblia helyett rendszeresen csupán egy áhítatot olvas. Ez a könyv akkor lesz igazán áldásos, ha a Bibliával együtt használjuk.
Legyen a Szentírás életünkben mindig az első helyen! Az igével való foglalkozásnak sokféle módja van. Lehet átolvasni elejétől végig, lehet könyvenként vagy szakaszonként tanulmányozni. A "Mindennapi áhítat" célja egyrészt az, hogy megnyissa előttünk az igének gazdag tárházát, másrészt pedig az, hogy serkentsen minket az egyéni és családi igeolvasásra. Ez fogja meghatározni életünk és szolgálatunk minőségét. Igyekezzünk tehát a 2003-as évben is az igét olvasni, élni és hirdetni! Vissza