Ágytól-asztaltól...?

Gondolkodjunk az együttélésről és a válásról!

Szerző

Szerkesztő

Grafikus

Budapest

'Halák László: Ágytól-asztaltól...? ' összes példány

Kiadó:	Magyar Nők Országos Tanácsa-Kossuth Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1986
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	209 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	22 cm x 15 cm
ISBN:	963-09-2888-4
Megjegyzés:	Fekete-fehér illusztrációkkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	5
I.
Életünk legrangosabb eseményeinek egyike a házasságkötés	7
A tanúkon kívül mások is szerepet vállalhatnának a házasságkötésnél	8
A házasságkötésnél figyelni kell a házasulandók korábbi életére	8
Tévedés a házasságkötésről, vagy annak elmaradásától várni a családi élet boldogságát	10
Az összhang és az ellentét egyaránt jellemző az együttélésre	11
A házasság felbontása a családi élet legdrámaibb eseményei közé sorolható	11
Ki adjon tanácsot a házasságot felbontani kívánó házastársaknak?	11
Mindenkinek a konfliktusokból származó hátrányok csökkentésére kell törekednie	12
Egyházi vagy polgári esküvő?	14
Az önuralom az egyik legfontosabb magatartási követelmény	15
A család sorsáért erkölcsi felelősség terheli azt is, aki beleavatkozott a család életébe	15
A családi érdekek összességében nem a szerelem érdekei az elsőrendűek	16
A házasság nem csúcspontja a szerelem fejlődésének	17
II.
A család nem létezhet tartósan saját otthon nélkül	24
Nők és férfiak kapcsolata általában az ő magánügyük - véleményünk róluk ami magánügyünk	25
Az unokák és a nagyszülők jó viszonya lehetőleg ne változzék a válás miatt	25
A házastársak nem rabtartói egymásnak	26
Az együtt élő generációk alkalmazkodása kedvező feltételek között könnyebb	26
A házasságkötés nem üres formaság	27
Nincs adatunk arról, hogy a polgári vagy a polgári és egyházi házasságkötéssel alapozott családok tartósabbak-e	28
Mindkét házastársnak törekednie kell a kibékülésre	32
A házasságot kötőknek nem jelenthet kevésbé ünnepi eseményt a polgári házasságkötés, mint az egyházi	35
Össze kell-e hasonlítani a házastáris és a házasságon kívüli kapcsolatokat?	36
A házasságkötés a társ és a közös sors teljes vállalása	38
A jó házasságnak nem alternatívája a szerelmi vagy az érdekházasság	38
Nincs pontos magyarázat arra, kit ki és miért vonz	39
Nem a házasság teszi erkölcsössé a nők és a férfiak szexuális kapcsolatát	41
Monogámia vagy poligámia?	42
Nem ismerjük a jó és rossz házasságok arányát	44
Számolni kell a tévedés lehetőségével a párválasztásban is	46
Az emberi természetből fakad-e a házasság?	49
A házasság elsősorban érdekviszony	49
Az egészségügyi felvilágosítás segíthet a szexuális harmónia kialakításában, őrzésében	53
A legtermészetesebb törekvés anyává, apává lenni	55
A féltékenység és a féltékennyé tevés veszélyezteti a családot	56
Nem jó egymásra várni a kezdeményezéssel	57
Szexuális kapcsolatok a házasságon belül és kívül	60
Megváltozhat az apaság érzelmi, tudati alapja?	66
A család védelme nem azonos a házasság igenlésével és a válás tagadásával	69
Nem a házasság hozza létre a nagyszülők és az unokák viszonyát	69
Gondoljunk a nevelő-, a "mostoha" szülőkre is	72
III.
Nem szabad mások családi életébe kéretlenül és hívatlanul beleavatkozni	75
Segítség-e a beavatkozás?	77
Az együtt élő generációk alkalmazkodását kölcsönösen az önálló életvitel szolgálatába kell állítani	78
Az egyező akaratnyilvánítással kért bontást a család érdekeit szolgálja	78
A házasság felbontásával a házastársi funkció fejeződik be, nem a szülői állapot ér véget	79
Lakáselosztás helyett lakásgazdálkodást	81
A mai családokért ma kell megtenni mindent	83
IV.
Az "eszményi" életforma összefüggése az erkölcs változásával	90
A durvaság az egyik leggyakoribb oka a házasságok felbontásának	94
Szigorítani vagy enyhíteni kell-e a válás lehetőségeit?	95
Néhány tanács rokonoknak, barátoknak, ismerősöknek	99
Családi életre nevelés	106
Összevethetjük-e pontos mérés alapján a családi környezet szükségleteit a társadalom nyújtotta lehetőségekkel?	107
Társadalmi jelentőségű ügyekben nem elég a viszonyszámokkal érvelni, ismerni kell az abszolút számokat is	109
Szüzesség és házastársi hűség a mai erkölcsben	110
V.
Van-e értelme az elvált szülők gyermekeit "válási árváknak" tekinteni?	112
A válásról alkotott véleményünkben régi jogszabályok is tükröződnek	114
Nem lehet a válással meg nem történtté tenni a család korábbi életét	115
A családsegítés kiterjedhetne a felbomlott családok utóéletének rendezésére is	118
A házassági jogi szabályozása hogyan függjön össze a tulajdonviszonyok jogi szabályozásával?	125
Az apa-anya szerep összehangolása a feleség-férj szerep megszűnése után	125
A családi életet befolyásoló tudati, életmódbeli tényezők	135
VI.
Nem mindegy, fűződik-e közérdek az igazság kimondásához, vagy sem?	138
Van-e lényeges eltérés erkölcsi elveink és mindennapi életünk között?	140
A válás lehetősége önmagában nem ösztönöz a válásra	142
A hűség és a hűtlenség konfliktusa	145
Tudni vagy nem tudni? - ez itt a kérdés!	147
Törekedni az elérhetőre, de az elérhetetlenre is	148
Létezik-e az emberi tévedhetetlenség, vagy csak dogma?	149
Körülményeink is befolyásolják erkölcsi nézeteinket	156
A házasság érdekességét hosszú időn át fenn lehet tartani	157
VII.
A válásnak is a családot kell segítenie	159
Az emberek többségének az otthona és a családja az életműve	166
A szimpozion résztvevőinek tanácsai	167
Gondoljuk tovább...!	177