Agyam és a pénz

Fülszöveg

IVi -''iM 'l^' P ¦ r.a' .
Olvassák figyelmesen Zweig sorait. Iszonyú sok könyvet olvastam a befektetésekről, de mondanivalójában egyik sem ér még a közelébe sem ennek a remekműnek.
- Peter L. Bernstein, a Szembeszállni az istenekkel: a kockázatvállalás különös története című könyv szerzője
Miért iioznak a máskülönben okos, értelmes emberek irracionális és buta pénzügyi döntéseket? A kérdésre a pszichológiát, az idegtudományt és a közgazdaságtant ötvöző új tudományág, a neuroökonómia adja meg a választ. Az Agyam és a pénz című könyvében Jason Zweig pénzügyi szakíró - akit a magyar olvasóközönség elsősorban Az intelligens befektető aktualizált kiadásához írt kommentárjai révén ismerhet - bemutatja, miként tudják a befektetők a neuroökonómia segítségével elkerülni ezeket a gyakori hibákat.
Ebből a legalább annyira szórakoztató, mint amennyire tanulságos könyvből kiderül, miért értjük oly sokszor félre a kockázat fogalmát, és miért vagyunk hajlamosak túlzott elbizakodottságra... Tovább

Fülszöveg

IVi -''iM 'l^' P ¦ r.a' .
Olvassák figyelmesen Zweig sorait. Iszonyú sok könyvet olvastam a befektetésekről, de mondanivalójában egyik sem ér még a közelébe sem ennek a remekműnek.
- Peter L. Bernstein, a Szembeszállni az istenekkel: a kockázatvállalás különös története című könyv szerzője
Miért iioznak a máskülönben okos, értelmes emberek irracionális és buta pénzügyi döntéseket? A kérdésre a pszichológiát, az idegtudományt és a közgazdaságtant ötvöző új tudományág, a neuroökonómia adja meg a választ. Az Agyam és a pénz című könyvében Jason Zweig pénzügyi szakíró - akit a magyar olvasóközönség elsősorban Az intelligens befektető aktualizált kiadásához írt kommentárjai révén ismerhet - bemutatja, miként tudják a befektetők a neuroökonómia segítségével elkerülni ezeket a gyakori hibákat.
Ebből a legalább annyira szórakoztató, mint amennyire tanulságos könyvből kiderül, miért értjük oly sokszor félre a kockázat fogalmát, és miért vagyunk hajlamosak túlzott elbizakodottságra befektetési döntéseink meghozatalakor. A szerző a tudományos kísérletekből és a - még kiemelkedően sikeres emberek által is rendre elkövetett - befektetési hibákból levont következtetéseit olyan gyakorlati tanácsok formájában hozza az olvasó tudomására, amelyek segítenek megalapozottabb döntéseket hozni, illetve az értelem és érzelem között a fejünkben zajló küzdelmet irányításunk alatt tartani.
Rengeteg olyan könyv született már, amelynek alapüzenete szerint „szinte minden, amit a befektetésekről tudni véltünk, téves". Nagyon kevés olyan íródott azonban, amely azáltal igyekszik olvasóiból jobb befektetőt faragni, hogy rávilágít: minden, amit önmagunkról tudni véltünk, téves. Ez a kötet nemcsak a befektetői agy belső működéséről szól, hanem arról, hogy mit jelent embernek lenni - annak minden varázslatos képességével és zavarba ejtő esendőségével. Nem számít, milyen sok vagy éppen kevés az, amit a befektetésről tudni vélünk, mindig tanulhatunk újat a pénzügyi küzdőtér legfontosabb szereplőjéről: önmagunkról.
CONCORDE ^^
A könyv megjelenését a /VALAPKEZELÓ szponzorálta.

„HOGYAN LEHETTEM ILYEN OSTOBA?" Nem is Igazi befektető, aki még soha nem kiáltott fel ezekkel a szavakkal mérgében. Könnyen lehet, hogy a befektetésen kívül nincs még egy olyan emberi tevékenység, amely közben oly sok intelligens ember érzi magát végtelenül ostobának. Pontosan ezért határoztam el, hogy elmagyarázom - az átlagos befektetők számára érthető kifejezésekkel -, mi zajlik az emberi agyban a pénzünkkel kapcsolatos döntéshozatal során. Annak érdekében, hogy minél jobban hasznát tudjuk venni valamely eszköznek vagy gépnek, érdemes legalább alapszinten tisztában lenni a működésével; csak az tudja maximálisan gyarapítani a vagyonát, aki optimalizálni képes elméje működését. Szerencsénkre az elmúlt néhány év során a kutatók elképesztő felfedezésekre jutottak arra vonatkozóan, hogy az emberi agy miként mérlegeli a következményeket, méri fel a kockázatokat, és számol a valószínűségekkel. A képalkotó technológia csodás vívmányai ma már lehetővé teszik az emberi agyban a befektetési döntéshozatal során be- és kikapcsoló idegi áramkörök pontos megfigyelését.
1987 óta dolgozom pénzügyi szakíróként, ám a befektetésekről szerzett ismeretek közül semmi sem csigázta fel annyira a kíváncsiságomat, mint a „neuroökonómia" tanulmányozásából származó döbbenetes megállapítások. Ennek az új keletű, az idegtudományt, a közgazdaságtant és a pszichológiát ötvöző tudományágnak hála apránként megérthetjük, hogy mi mozgatja befektetési viselkedésünket - nemcsak elméleti vagy gyakorlati szinten, hanem alapszintű biológiai funkcióként is. Betekintést nyerve a neuroökonómia alapvető megállapításaiba, minden eddiginél jobban megérthetjük, mi vezérel bennünket befektetőként.
(részlet a könyvből) Vissza