Agyagmívesség

Előszó

„Mi a legtermészetesebb mozdulata az olyan embernek, akinek életében először kerül a kezébe agyag? Összenyomja, ütögeti, bevágja, megmutatja, megszorítja, összesodorja, golyót vagy apró hurkát gyúr belőle. Ha megmutatják neki, hogyan kell helyesen egymás mellé illeszteni az agyagdarabokat, ezzel már rendelkezésére is áll az összes elképzelhető technológia, amit a szabadkézi eljárásokban felhasználnak" - írja Riegger a „Kezdetleges fazekasság" című könyvében.
A „KERÁMIA" című rajzgyűjteményben mi is a képzettséget, felszerelést kevésbé igénylő, egyszerűbb eljárásokat gyűjtöttük össze. A 3. lapon a hagyományos kerámiakészítés teljes folyamatát és az általunk javasolt egyszerűbb, kezdetlegesebb edénykészítés mikéntjének folyamatábráját mutatjuk be. Ez a második folyamatábra, a „b" az egész rajzgyűjtemény leegyszerűsített tartalomjegyzéke is lehet.
A válogatás az edény készítésnek elsősorban azokkal a módjaival foglalkozik, amelyek kis kézügyességgel kipróbálhatók, elsajátíthatók. Ezért a sok gyakorlást igénylő korongozást csak érintjük, a mázas edény készítéséig pedig csak egyetlen eljárásban, a japán Raku-technológiában jutunk el. A lapok fejrészén egy karikával jelöltük a könnyebb, kettővel a nehezebb feladatokat A felkiáltójel és a mellette álló szám azt jelzi, melyik részt kell elolvasnunk az itt következő írásból a jobb megértés kedvéért. A rajzok fejlécén feltüntetett „m" betű a mintalap jele, az 1-es időrendi táblán pedig megkereshetjük, mely korszakból való a mintalapunkon levő edényforma vagy díszítés.
Az összeállítást a bibliográfiában feltüntetett könyvekből - a Kecskeméti Kerámia Stúdió könyvtára, az Iparművészeti Főiskola Könyvtára és a Magyar Tudományos Akadémia könyvtára anyagából - készítettük. Vissza