Fülszöveg
ORMOS GERŐ harmadik posztumusz regényének, az Ágrulszakadtak cselekménye egy meg nem nevezett kis szlovák faluban játszódik, valamikor a múlt század 30-as, 40-es éveiben. Ide érkezik meg téli vihartól űzötten munkakereső vándorlása során özv. Magyar Mihály, aki három halálesettel és temetéssel a háta mögött, feleségének és két kisgyermekének elvesztése után az éppen lázas beteg leányával együtt ismeretlenül bekopogtat, hogy szállást kérjen éjszakára
Cálik Vendel, a szlovák házigazda és kétgyermekes, várandós felesége természetes emberiességgel fogadja be a két magyar nincstelent, akik munkát helyben másnap sem találnak. A ház és a föld körüli kétkezi teendőkben Vendelnek jókor jövő segítség Mihály, mert beteges, gyenge feleségére ezekben nem számíthat, és a gyerekeknek egyhamar kedvence lesz az anyát mesemondó tehetségével is kiválóan pótló, egészséges és dolgos leány, Ágnes A rossz nyelvek és velük anyja is azonnal támadják Vendelt, hogy „idegen jöttmenteket" fogadott házába,...
Tovább
Fülszöveg
ORMOS GERŐ harmadik posztumusz regényének, az Ágrulszakadtak cselekménye egy meg nem nevezett kis szlovák faluban játszódik, valamikor a múlt század 30-as, 40-es éveiben. Ide érkezik meg téli vihartól űzötten munkakereső vándorlása során özv. Magyar Mihály, aki három halálesettel és temetéssel a háta mögött, feleségének és két kisgyermekének elvesztése után az éppen lázas beteg leányával együtt ismeretlenül bekopogtat, hogy szállást kérjen éjszakára
Cálik Vendel, a szlovák házigazda és kétgyermekes, várandós felesége természetes emberiességgel fogadja be a két magyar nincstelent, akik munkát helyben másnap sem találnak. A ház és a föld körüli kétkezi teendőkben Vendelnek jókor jövő segítség Mihály, mert beteges, gyenge feleségére ezekben nem számíthat, és a gyerekeknek egyhamar kedvence lesz az anyát mesemondó tehetségével is kiválóan pótló, egészséges és dolgos leány, Ágnes A rossz nyelvek és velük anyja is azonnal támadják Vendelt, hogy „idegen jöttmenteket" fogadott házába, a gyerekei mellé olyan leányt, aki nemhogy anyanyelvükre sem tudja tanítani őket, mellette még apját is el kell tartaniuk. Ez utóbbi akkora hazugság, mint a többi rágalom a makulátlan, tiszta leány és Vendel ellen Amikor a beteg feleség halála után ez a gyűlölet elviselhetetlenné fokozódik, a falu szinte egyemberként közösítené ki Vendelt. Ám a férfi a gyászév elteltével szenvedélyesen készül a faluban valóban a legszebb és legjobb leányt, Ágnest feleségéül venni
A regény tartalmi és formai erényei, pozitív szellemisége, remek jellemábrázolása, magas feszültségei és ízes népi nyelve mind-mind szinte az érett ormosi epika legjobb darabjait idézik meg vagy múlják fölül. Új az ábrázolás realista eszközei mellett, hogy vissza-visszatérően a legenda fátylai is meglebbennek a történetben: az életükben egymásra megszólalásig hasonlító két „fehér asszony", a leány meghalt anyjának és Vendel ifjú feleségének szelleme szinte jótékonyan súgnak szeretteiknek, hogy mit vállaljanak legsúlyosabb emberi konfliktusaik megoldásáért
Vissza