Agrokémia

Tartalom

BEVEZETÉS /A mezőgazdaság kemizálása/ 9
Első rész
1. Az agrokémia tárgya és a kutatás módszerei 17
1.1 Az agrokémia tárgya 17
1.2 Az agrokémiai kutatás módszerei 18
1.21 Laboratóriumi vizsgálatok 19
1.22 Izotóp módszer alkalmazási lehetősége 20
1.23 Tenyészedény kísérletezés módszere 23
1.24 Szabadföldi kísérletek módszere 25
2. A trágyázás növényélettani és talajtani alapjai 28
2.1 A trágyázás növényélettani alapjai 28
2.11 A növények kémiai összetétele 30
2.12 A növények ásványi táplálkozása 38
2.121 Levélen keresztüli táplálkozás 40
2.122 Gyökéren keresztüli táplálkozás 43
2.13 A rizoszféra mikroorganizmusainak szerepe a növények táplálkozásában 48
2.2 A trágyázás talajtani alapjai 50
2.21 Külső tényezők hatása a gyökerek táplálkozási viszonyaira 51
2.211 A talaj levegőzése /aeráció/ 51
2.212 A talaj víztartalma, a talajoldat összetétele és pH viszonyú 52
2.213 A talaj adszorbeáló képessége 55
2.214 A talaj tápanyaggazdálkodása 58
3. Nélkülözhetetlen szervetlen tápanyagok 62
3.1 Nitrogén 63
3.11 Nitrogén szerepe a növények táplálkozásában 64
3.12 A talaj nitrogéntartalma és szerepe a növények N-ellátásában 68
3.13 A N-nyersanyagforrásai /szerves trágyák, pillangósok/ és jelentőségük a növények N-ellátásában 75
3.14 Nitrogén műtrágyák 78
3.141 Ammónia- és nitrát-N-t tartalmazó műtrágyák 31
3.142 Ammónia-N-t tartalmazó műtrágyák 62
3.143 Nitrát-N-t tartalmazó műtrágyák 65
3.144 Amid-N-t tartalmazó műtrágyák 66
3.145 Szerves N-t tartalmazó lassúhatású műtrágyák 67
3.15 A nitrogén műtrágyázás agrokémiai szempontjai 88
3.151 A nitrogén műtrágyák és a talaj közötti kölcsönhatások 68
3.152 A műtrágyák hasznosulását befolyásoló egyéb tényezők 93
3.2 Foszfor 95
3.21 A foszfor szerepe a növények táplálkozásában 95
3.22 A talaj foszfortartalma és szerepe a növények P-ellátásában 102
3.23 A P-szervesanyag forrásai és azok jelentősége 106
3.24 Foszfor-tartalmú műtrágyák 108
3.241 A foszfor-műtrágya gyártás nyersanyagai 108
3.242 A nyersfoszfátok közvetlen műtrágyaként való felhasználásának lehetőségei 109
3.243 A foszforműtrágyák csoportosítása az oldhatóság és a gyártás eljárásai szerint 110
I. Savas feltárással készült műtrágyák ismertetése 112
II. Termofoszfátok 115
3.25 A foszfor-műtrágyák alkalmazásának agrokémiai szempontjai 116
3.251 A P-műtrágyák érvényesülését, hatékonyságát befolyásoló tényezők 117
3.252 A P-műtrágyák és a talaj közötti kölcsönhatások 120
3.3 Kálium 123
3.31 A kálium szerepe a növények táplálkozásában 123
3.32 A talaj káliumtartalma és szerepe a növények K-ellátásában 126
3.33 A szervestrágya, mint a kálium forrása és jelentősége 131
3.34 Kálium-műtrágyák ismertetése 131
3.341 Nyers anyag-források 131
3.342 A kálium-műtrágyák előállítása 132
3.35 A kálium-műtrágyák alkalmazásának agrokémiai szempontjai 135
3.351 A műtrágyák hasznosulását befolyásoló tényezők 135
3.352 A kálium-műtrágyák és a talaj közötti kölcsönhatások 136
3.353 A káliumtrágyázás kísérőanyagainak szerepe 137
3.4 Mikroelemek 138
3.41 A mikroelemek szerepe a növények táplálkozásában 138
3.42 A talajok mikroelem-tartalma 142
3.43 Fontosabb mikroelem-trágyák ismertetése 144
I. Gyorshatású nyomelemes műtrágyák 145
II. Lassúhatású nyomelemes műtrágyák 146
3.44 Az alkalmazás agrokémiai szempontjai 147
3.5 Összetett és kevert műtrágyák 149
3.51 Az összetett és kevert műtrágyák csoportosítása és ismertetése 149
3.511 A több-hatóanyagú szilárd műtrágyák gyártásának alapelvei 150
Összetett és komplex /kombinált/ műtrágyák 151
Iparilag kevert műtrágyák 154
Műtrágya-keverékek 155
3.512 Folyékony összetett műtrágyák 157
3.52 Az alkalmazás agrokémiai szempontjai 158
3.521 A tápanyagok egyenletes eloszlásának jelentősége a növények tápanyag-ellátásában 159
3.522 Az összetett műtrágyák és a talaj közötti kölcsönhatások 161
3.6 Kalcium-magnézium-kén 162
3.61 A Ca, Mg- és S-szerepe a növények táplálkozásában 162
3.62 A talajok Ca, Mg- és S-tartalma és jelentőségük a növények táplálkozásában 165
3.63 Kémiai talajjavító anyagok/részben mint Ca, Mg, S-tartalmú műtrágyák/ 166
I. Természetes, ásványi eredetű anyagok 167
II. Ipari melléktermékek ill. hulladékok 168
3.64 A kémiai talajjavítás hatékonyságát befolyásoló tényezők 169
3.641 A talaj savanyúsága 170
3.642 A savanyú talajok és meszezőanyagok közötti kölcsönhatás 171
3.643 A talaj lúgossága 173
3.644 A lúgos talajok és a javítóanyagok /gipsz/ közötti kölcsönhatás 174
A tápanyagellátás néhány elméleti kérdése . .
4.1 A táplálóanyag ellátás és a termésszint összefüggése és meghatározása 176
4.11 Liebig és Mitscherlich törvényei és használhatósága 176
4.12 Szervetlen tápanyagigény meghatározás módszerei 178
4.2 A tápanyagellátás és a termés minősége közötti összefüggés 181
Második rész 185
Növényvédelmi kémia 185
1. A növényvédelem jelentősége és módszerei 185
2. A kémiai növényvédelem anyagai 186
I. GOMBAÖLŐ ÉS BAKTÉRIUMÖLŐ SZEREK /fungicidek és baktericidek/ 188
I. Csávázószerek 189
1.1 Higany tartalmú csávázószerek 189
1.2 Higanymentes szerves hatóanyagú csávázószerek 190
2. Fungicid hatású permetező és porozószerek 192
2.1 Szervetlen hatóanyagú fungicidek 192
2.1.1 Réztartalmú permetező és porozószerek 192
2.1.2 Kéntartalmú permetező és porozószerek 194
2.2 Szerves hatóanyagú fungicidek 196
2.2.1 Tiokarbamátok 196
2.2.2 Tiuramok 197
2.2.3 Ftálimidek 197
2.2.4 Dinitro-rodán-benzol 197
2.2.5 Trifenil-ón-acetát 198
2.2.6 Dinitro-fenol-származékok 198
2.2.7 Szisztémikus fungicidek 198
2.2.8 Antibiotikumok és fitoncidok 199
3. Talaj fertőtlenítő-szerek 199
4. Raktári és üvegházi fertőtlenítő-szerek 199
II. ÁLLATI KÁRTEVŐKET IRTÓ SZEREK /zoocidek/ 200
1. Rovarölő szerek /inszekticidek/ 200
1.1 Szervetlen rovarölő-szerek 200
1.2 Növényi hatóanyagtartalmú rovarirtószerek 201
1.3 Kőolaj- és kátrány termékek 202
1.4 Fenol származékok 202
1.5 Klórozott szerves-vegyületek 203
1.5.1 Diklór-difenil-triklór-etán /DDT/ 203
1.5.2 Bisz-/p-metoxi-fenil/-triklór-etán /Metoxiklór/ 204
1.5.3 Hexaklór-ciklohexán /HCH/ 204
1.5.4 Oktaklór-kamfén /toxafén,melipax/ 205
1.5.5 Dién típusú klórozott szénhidrogének 205
1.5.6 Hexaklór-biciklo-heptén-bisz /oximetilén/ szulfit/Thiodan, endoszulfán/ 206
1.6 Szerves foszfátészterek 207
1.6.1 Mélyhatású foszfátészterek 207
1.6.1.1 Paration típusú szerek 207
1.6.1.2 Egyéb mélyhatású foszfátészterek 208
1.6.2 Felszívódó /szisztémikus/ foszfátészterek 210
1.6.2.1 Alkil-merkapto származékok 211
1.6.2.2 Karbamii származékok 212
1.6.2.3 Egyéb szisztémikus foszforvegyületek 212
1.6.3 Gőzhatású szerves foszforvegyületek 213
1.7 Karbamát típusú inszekticidek 214
1.8 Talaj rovarirtó szerek 214
1.9 Raktári rovarirtószerek 215
2. Atkaölő szerek /akaricidek/ 216
3. Féregölő szerek /nematocidek/ | 218
4. Puhatestűeket irtó szerek /molluszkicidek/ 218
5. Rágcsálóirtó szerek /rodenticidek/ 219
6. Riasztószerek /repellensek/ 220
7. Csalogatóanyagok /attraktánsok/ 221
8. Kemosterilánsok 222
III. GYOMIRTÓSZEREK /herbicidek/ 222
1. Szervetlen herbicidek 223
2. Halogénezett szerves savak és származékaik 223
2.1 Klórozott alifás savak 223
2.2 Halogénezett benzoesav származékok 224
2.3 Fenoxi-karbonsavak és származékaik 224
2.4 Halogénezett savanilidek 227
3. Bipiridillium származékok 227
4. Nitro-fenol származékok 229
5. Karbamát származékok 203
6. Karbamid származékok 231
7. Triazin származékok 232
7.1 Alkil-amino-klórtriazinok 233
7-2 Merkapto-triazinok 234
7.3 Metoxi-alkilamino-triazinok 235
8. Egyéb herbicidek 235
8.1 Piridazon származékok 235
8.2 Uracil származékok 235
8.3 Ftálsav-észterek 235
8.4 Fluorenol származékok 236
IV. EGYÉB NÖVÉNYVÉDŐSZEREK 236
1. Növények növekedését szabályozó anyagok 236
1.1 Auxinjellegű növekedésszabályozó anyagok 237
1.2 Egyéb növekedés szabályozó anyagok 237
2. Lombtalanító szerek /defoliánsok/ 238
3. Fasebkezelő anyagok és hernyóenyv 238
4. Fagyvédelmi szerek 239
5. Segédanyagok 239
A KÉMIAI NÖVÉNYVÉDELEM NÉHÁNY GYAKORLATI KÉRDÉSE 240
1. A növényvédőszerek engedélyezése, forgalmazása és raktározása 240
2. A növényvédőszerek felhasználásának szabályai 242
3. A kémiai növényvédelem veszélyeinek elhárítása 244
A fontosabb növényvédőszerek jegyzéke 248

Témakörök