Agrokémia

Tartalom

Bevezetés 7
1. AZ AGROKÉMIA FELADATA, TÖRTÉNETE 8
1.1. Az agrokémia tárgya és módszerei 8
1.1.1. Az agrokémia tárgya 8
1.1.2. Az agrokémiai kutatás módszerei 9
1.2. Az agrokémia történetéből 18
1.2.1. Az agrokémia fejlődése Nyugat-Európában és a Szovjetunióban 18
1.2.2. A magyarországi agrokémiai jellegű kutatások történetéből 23
1.3. Az agrokémia és a mezőgazdaság kemizálása 25
1.3.1. A trágyázás jelentősége 26
1.3.2. Az országos agrokémiai szolgálat 31
2. A NÖVÉNYEK ÁSVÁNYIANYAG-FELVÉTELE ÉS BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐI 34
2.1. A levélen keresztüli tápelemfelvétel 34
2.2. A gyökéren keresztüli táplálkozás 37
2.2.1. A tápanyagfelvétel dinamikája 43
2.2.2. A tápanyagfelvételt befolyásoló talajtényezők 44
3. A NÖVÉNYEK KÉMIAI ÖSSZETÉTELE 53
3.1. Fontosabb szerves vegyületek 54
3.2. A nitrogén és a hamuelemek 55
3.2.1. A tápelemek élettani jelentősége 56
3.2.2. A tápelemek agrokémiai jelentősége 66
3.3. A műtrágyázás hatása a termés kémiai összetételére és minőségére 73
4. A TALAJ TÁPANYAG-GAZDÁLKODÁSA 79
4.1. Nitrogén 81
4.2. Foszfor 85
4.3. Kálium 88
4.4. Kálcium, magnézium, kén 91
4.5. Mikroelemek 93
4.6. A talaj tápanyag-szolgáltató képessége, hasznosulása 95
5. A TÁPELEMEK KÖRFORGALMA ÉS MÉRLEGE 103
5.1. A nitrogén körforgalma és mérlege 106
5.1.1. A nitrogénpótlás forrásai 108
5.1.2. A talaj nitrogén-veszteségei 109
5.2. A foszfor és a kálium körforgalma és mérlege 112
5.2.1. A foszfor- és káliumpótlás forrásai 112
5.2.2. Foszfor- és káliumveszteségek 113
6. MŰTRÁGYAISMERET 115
6.1. Általános ismeretek 115
6.1.1. A szilárd műtrágyák minősége iránti követelmények 116
6.1.2. A műtrágyák tárolása 123
6.1.3. A szilárd műtrágyák keverése iránti követelmények 126
6.2. Részletes műtrágyaismeret 131
6.2.1. Nitrogénműtrágyák 131
6.2.2. Foszforműtrágyák 139
6.2.3. Káliumműtrágyák 145
6.2.4. Összetett /komplex, kevert/, NPK tartalmú műtrágyák 149
6.2.5. Mikroelem-tartalmú műtrágyák 157
6.2.6. Kálcium-, magnézium- és kéntartalmú anyagok 163
7. A TÁPANYAGELLÁTÁS, AZ EGYÉB TÉNYEZŐK ÉS A TERMÉSSZINT ÖSSZEFÜGGÉSEI 168
7.1. A relatív minimum törvény 168
7.2. A termelési tényezők hatástörvénye 170
8. A MŰTRÁGYÁZÁS AGROKÉMIAI VONATKOZÁSAI 175
8.1. Az NPK-tartalmú műtrágyák és a talajok kölcsönhatása 177
8.1.1. A nitrogén-műtrágyák átalakulása a talajban 178
8.1.2. A szuperfoszfát és a talajok kölcsönhatása 184
8.1.3. A káliumműtrágyák átalakulása a talajban 188
8.2. A műtrágya-hatóanyag hasznosulása 191
8.3. Az NPK-műtrágyázás módja és ideje 196
8.3.1. A nitrogén-műtrágyázás 199
8.3.2. A foszfor-műtrágyázás 201
8.3.3. A kálium-műtrágyázás 202
8.3.4. Az összetett műtrágyák felhasználásának módja és ideje 203
8.3.5. Folyékony műtrágyák alkalmazása 205
8.4. Mésztrágyázási irányelvek /NAK szerint/ 207
8.5. Magnézium-trágyázási irányelvek /NAK szerint/ 211
8.6. Mikroelemtrágyák alkalmazása 212
9. AZ N-, P-, K-MŰTRÁGYÁZÁS EGYSÉGES IRÁNYELVE ÉS A MŰTRÁGYAADAG-MEGÁLLAPÍTÁS MÓDSZERE 218
9.1. Szántóföldi termőhelyek 219
9.2. A termesztendő szántóföldi növények termésszintjei 221
9.3. A termőhelyek talajainak tápanyag-határértékei 222
9.4. A fajlagos és a tervezett termés műtrágyahatóanyag-igényének megállapítása 223
9.5. A műtrágya hatóanyag-mennyiségét módosító korrekciós tényezők 225
9.5.1. Az elővetemény trágyaigényt befolyásoló hatása 225
9.5.2. A szervestrágyázás mint műtrágyaigényt befolyásoló tényező 227
9.5.3. Az öntözés műtrágyaadagot módosító hatása 231
9.5.4. A kémiai talajjavítás és egyes káros talajkémiai tulajdonságok műtrágyázást módosító hatása 231
9.5.5. A fajta szerepe a trágyaigény megállapításában 233
9.5.6. A trágyaigényt befolyásoló üzemi tápanyagmérleg 234

Témakörök