| Előszó | 3 |
| Bevezetés | 5 |
| Az agrogenetika tárgya és jelentősége | 9 |
| Az örökléstan jelentősége és feladata | 9 |
| Az agrogenetika tárgya | 12 |
| Az örökléstan társtudományai | 14 |
| A genetika kutatásának módszerei | 15 |
| Az örökléstan története | 17 |
| A genetika fejlődése évszázadunkban | 24 |
| A szaporodási rendszerek és szerepük az átöröklésben | 33 |
| A sejtosztódás | 34 |
| A mitózis | 35 |
| Számcsökkentő sejtosztódás - meiózis | 40 |
| Sejtgenetika | 44 |
| A sejtmag és a kromoszómák öröklődésbeli szerepe | 44 |
| A kromoszómák szerkezete és szerepe | 46 |
| A kromoszóma és a spiralizációs ciklus | 51 |
| Specializálódott kromoszómák | 52 |
| A sávtechnikák alapjai | 56 |
| Reprodukció, az új szervezet létrehozásának formái | 57 |
| A gamogónia és fő formái | 57 |
| Az ivaros folyamatok lényeges vonása (gametogenezis) | 58 |
| A haplofázis és diplofázis váltakozása | 61 |
| Az ivaros folyamatok az állatvilágban (gametogenezis) | 69 |
| Az ivaros szaporodás rendszerei | 70 |
| Hímivarsejtek hatása az anyai szervezetre | 73 |
| Xénia | 73 |
| Metaxénia | 74 |
| Telegónia | 75 |
| A kombinációs öröklődés szabályai | 76 |
| A hibrid nemzedékek genetikai elemzése | 76 |
| Mendel kísérletei | 78 |
| Egyszerű jellegek öröklődése | 79 |
| Monohibridek öröklődésmenete | 80 |
| Az öröklődés mendeli szabályai | 84 |
| A dihibridek és polihibridek öröklésmenete | 87 |
| A tesztkeresztezés módszere | 90 |
| Fenotipus - Genotipus | 92 |
| A keresztezések eredményeinek kiértékelése génelemzés útján | 93 |
| Polihibridek gamétakombinációinak áttekintése | 96 |
| Az egyszerű mendelezéstől való eltérések, az átöröklés bonyodalmai | 96 |
| Letális kombinációk | 97 |
| Egyszerű génkölcsönhatás. Kettős dominanciából eredő öröklésmenet | 98 |
| Egymást kiegészítő (komplementer) faktorok jelenléte | 100 |
| Episztázis (elfedő génhatás) | 102 |
| A független öröklés hiánya és korlátai, egyéb jelenségek | 106 |
| Pleiotrópia | 106 |
| A független öröklés korlátaiként főként a kapcsolódás | 107 |
| Visszaütés vagy atavizmus (genetikai reverzió) | 107 |
| Mozgékony genetikai elemek | 108 |
| A mennyiségi tulajdonságok jellemzése és öröklődésük | 114 |
| A mennyiségi tulajdonságok fogalma, vizsgálati módszerei | 114 |
| A mennyiségi tulajdonságok öröklődésének főbb típusai | 117 |
| Pupulációk és tisztaszármazéksorok | 118 |
| Többszörös génhatás | 122 |
| A többszörös génhatást befolyásoló tényezők | 127 |
| A mennyiségi jellegek öröklődésének egyéb mechanizmusai | 127 |
| Allélsorokon alapuló fokozatos öröklődés | 127 |
| A poliploidia és az extrakromoszómás tényezők szerepe a kvantitativ jellegek öröklődésmenetében | 128 |
| A mennyiségi tulajdonságok változékonyságának öröklődő és nem öröklődő elemei | 128 |
| Örökölhetőségi értékszám | 128 |
| Beltenyésztés és heterózis | 133 |
| Pollensterilitás | 147 |
| A mutáció fogalma, elmélete, formái és genetikai jelentősége | 153 |
| A mutáció elmélete és fogalma | 153 |
| A mutációk különböző formái | 155 |
| Genom mutációk | 155 |
| Kromoszóma mutációk, illetve kromoszómaaberrációk | 155 |
| Génmutáció | 161 |
| Plazmonmutáció | 163 |
| Plasztidommutációk | 164 |
| Mutációkat kiváltó tényezők | 164 |
| Radiomutációs módszerek | 165 |
| Vegyi anyagok szerepe a mutációk kiváltásában | 171 |
| A sugárzások hatása az élő anyagra | 174 |
| Sugárzások által kiváltott mutációk elemzése | 183 |
| A mutáció egyedfejlődésbeli és törzsfejlődésbeli jelentősége | 187 |
| A mutációk szerepe az egyedfejlődésben | 187 |
| A mutációk törzsfejlődésbeli szerepe | 188 |
| Az élővilágot fenyegető sugárveszél és a sugarakkal szemben védelmet biztosító beavatkozások | 189 |
| Ionizációs háttér fokozódása | 189 |
| Környezeti mutagénforrások, foglalkozási ártalmak | 191 |
| A sugarakkal szemben védelmet biztosító beavatkozások | 195 |
| A poliploidia | 198 |
| A poliploidia fogalma | 198 |
| Poliploid sorozatok | 203 |
| A poliploidok keletkezése | 204 |
| Az autopoliploidok | 207 |
| Az autotriploidok | 209 |
| Az autotetraploidok | 210 |
| Az autopoliploidok genetikája | 210 |
| Az allopoliploidok | 211 |
| A genom elemzés | 215 |
| A haploidia | 218 |
| Az aneuploidia | 220 |
| Poliploidok felhasználása a növénynemesítésben | 223 |
| Genetikai analízis | |
| Az átöröklés információs elmélete | 227 |
| A gén fogalma a molekuláris genetika szintjén | 234 |
| Kapcsolt gének | 236 |
| Hogyan kombinálódnak újra a gének? | 238 |
| A génkicserélődés | 241 |
| A géntérképezés alapjai | 246 |
| Öröklődés és változékonyság egyes jelenségei | 252 |
| Gén és gén összefüggése | 252 |
| A modifikáció | 254 |
| Az ivararányok öröklődése és a nemhez kötött öröklődés | 257 |
| Az ivar fogalma | 257 |
| Az ivar és ivaros folyamatok biológiai lényege és evolúciós jelentősége | 259 |
| Az ivariság megjelenési formái és azok evolúciója | 261 |
| Az ivar-meghatározás környezeti és genetikai tényezői | 262 |
| Az ivarmeghatározás környezeti tényezői | 263 |
| Az ivart, szexust meghatározó tényezők működése, az ivari kromoszómák | 265 |
| Az ivar genetikai szabályozása | 271 |
| Nemhez kötött öröklődés | 274 |
| Biotechnológiai módszerek genetikai vonatkozásai | 282 |
| A biotechnológia fogalma, jelentősége az örökléstanban és nemesítésben | 282 |
| Mi a biotechnológia | 282 |
| Mit is takar ez a fogalom | 283 |
| Növényi szövettenyésztés és genetikai manipuláció | 284 |
| Embriókulturák | 284 |
| In vitro termékenyítés | 285 |
| Merisztéma-kultura | 287 |
| Sejt- és kalluszkultúra | 289 |
| Pollenkultura | 290 |
| Protoplaszt-kultúra | 291 |
| Genetikai manipuláció (genetic enginering) | 293 |
| Biotechnikai módszerek alkalmazása az állattenyésztésben | 296 |
| "In vivo" módszerek és alkalmazásuk perspektivái | 297 |
| "In vitro" és "In vivo" eljárások együttes alkalmazása | 302 |
| Populációgenetika | 311 |
| A populációgenetika tárgyköre, jelentősége és módszere | 311 |
| A populáció-genetika alapfogalma és szemlélete | 313 |
| Gén és genotipus gyakoriság és jelölése | 317 |
| A gének és alléljeik jelölése | 317 |
| A getontipus jelölése | 318 |
| A gén és genotipus-gyakoriság összefüggése | 320 |
| A populáció egyensúlyi helyzete | 321 |
| Az egyensúlyi helyzet fogalma | 321 |
| Párosodási rendszerek | 323 |
| HARDY-WEINBERG szabály | 324 |
| A géngyakoriság változása | 329 |
| Mutáció szerepe a populációban | 330 |
| A gének számának megváltozása | 333 |
| A szelekció | 333 |
| Migráció | 337 |
| Drift (genetikai sodródás, génelszóródás) | 339 |
| Beltenyésztés, drift és genotipus-gyakoriság | 345 |
| Populációgenetikai tényezők kölcsönhatása és jelentőségük az evolúcióban | 346 |
| A különböző szaporodási módok evoluciós jelentősége | 348 |
| A mutáció, mint evoluciós tényező | 349 |
| Populációk alkalmazkodása az evolucióban | 351 |
| Populációk elkülönülése, fajkeletkezés | 353 |
| Irodalomjegyzék | 358 |
| Tartalomjegyzék | 362 |
Folytatás Microsoft-tal