Agrártudományi egyetemi bibliográfia 1945-1957

Előszó

Amikor az "Agrártudományi Egyetemi Bibliográfia 1945-1957" című kiadványunkkal a nyilvánosság elé lépünk, szükségesnek tartjuk, hogy egyetemünk fejlődéstörténetét és szervezeti felépítését röviden ismertessük.
Az Agrártudományi Egyetem jogelődjének a Budapesti Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának Mezőgazdaságtudományi Osztályát tekintik. A Budapesti Tudományegyetemen a Közgazdaságtudományi kar már 1920-ban megalakult. Első időben a Mezőgazdasági Osztálynak csak néhány tanszéke működött, így a Növénytani, Növénykórtani, Állattenyésztéstani Tanszék, a Mezőgazdasági Iapok Tanszéke és az Üzemtani Tanszék. A Mezőgazdasági Osztályon okleveles mezőgazdászokat képeztek ki s a tanrend szerint előírt oktatást a meglevő tanszékek a kar megalakulásakor még nem láthatták el. Emiatt néhány tárgyat meghívott előadók adtak elő, más tárgyakat pedig a Kar hallgatói a Bölcsészettudományi Kar hallgatóival együtt a Bölcsészettudományi Kar tanszékein hallgattak. Természetszerűleg ezzel a rendszerrel az okleveles mezőgazdaképzés nem volt tartósan megoldható s emiatt csakhamar újabb tanszékeket kellett szervezni a Közgazdaságtudományi Kar Mezőgazdasági Osztályán. Ilyenek voltak: Növénytermesztéstani Tanszék (1921), Mezőgazdasági Kémiai Tanszék (1923), Állattani Tanszék (1927).
A Közgazdaságtudományi Kar Mezőgazdasági Osztálya 1934-ig működött. Ekkor a kormányzat a József Nádor Műegyetem, a Budapesti Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara és az Állatorvosi Főiskola Egyetemet, amelyen belül Mezőgazdasági és Állatorvosi Kar működött, Mezőgazdasági, illetve Állatorvosi Osztályra tagozódva. A Mezőgazdasági és Állatorvosi kar 11 esztendeig állt fenn. Ez idő alatt újabb két tanszéket létesítettek: az Agrofizikai Tanszéket (1934) és a Talajtani Tanszéket (1942). Vissza