Agrártudomány

Előszó

Részlet:

Az agrártudományi kutatások

Az agrártudományok világviszonylatban kiemelkedő jelentőségűek. Ennek a ténynek alapvető okai:
- világnépesség jelenlegi (6 milliárd ember) és várható alakulása (a 21. században 10-12 milliárdra növekedhet a Föld lélekszám),
- az egy főre jutó élelmiszer-termelő terület drasztikus csökkenése, az élelmiszer-termelés iránti igény gyors ütemű mennyiségi és differenciált minőségi növekedése,
- a talaj-, a víz- és a környezetgazdálkodás (környezetkultúra, környezetvédelem) meghatározó fontossága és világszerte növekvő gondjai.
Az agrártudományok - amelyek nagyszámú társtudomány (élő és élettelen természettudományi, társadalomtudományi és műszaki tudományi diszciplínák) speciális szakterületeit is integrálják és alkotó módon fejlesztve hasznosítják - az éhség elleni világméretű küzdelem, az életminőség, az emberi egészség és az emberiség jövője szempontjából egyaránt meghatározó jelentőségűek. Vissza

Fülszöveg

1996 májusában az MTA javaslatára átfogó tudománypolitikai reform kidolgozása indult meg Magyarországon. A Tudománypolitikai Kollégium május 22-én állást foglalt egy hosszú távú terv és egy cselekvési program kidolgozásáról. A Tudománypolitikai Kollégiumnak az Akadémia elnöke az érintett tárcákkal egyeztetve november 13-án előterjesztette a rövid távú cselekvési programot, amely többek között tartalmazta a magyarországi állami fenntartású kutatóbázis áttekintését és konszolidálását (többek között az akadémiai és a tárcák kezelésében lévő kutatóintézetek áttekintését és későbbi időpontban diszciplínánként, a tanszéki kutatóbázis átvilágítását). Tartalmazta a program a finanszírozási rendszer felülvizsgálatát, s ennek részeként a költségvetési ráfordítás hanyatlásának megállítását. Emellett szólt a program a fiatal kutatók helyzetének megvizsgálásáról, a kutatói és egyetemi bérrendszer reformjáról, tudomány és társadalom viszonyának felülvizsgálatáról és általában a magyar tudomány és kutatásszervezet nemzetközi beágyazottságának elősegítéséről.
1996 decemberében állást foglalt az országgyűlés a tudomány kiemelt költségvetési támogatásáról, és megbízta a Magyar Tudományos Akadémiát azzal, hogy tízéves távlatban, folyamatos munkával vizsgálja felül a magyarországi tudomány helyzetét, és fogalmazzon meg javaslatokat a tennivalókra.
Az MTA közgyűlése 1997 decemberében állást foglalt három tudománypolitikai program megindítása érdekében:
1. Készüljön el egy helyzetértékelés és annak vitája.
2. Kerüljön sor a Magyarországon művelt tudományágak helyzetértékeléseire (diszciplínaviták).
3. Készüljön el a magyarországi kutatóbázis katasztere.
1998 tavaszára elkészült a helyzetértékelés és a piacgazdaság viszonyai között mozgó tudománypolitika alapelveinek tisztázó vitairata. (Tudománypolitika az ezredforduló Magyarországán. Budapest, 1998.) És megindultak a tudománypolitika kérdéseiről a viták (ezek eredményeiként 2002-ben jelenik meg a Tudománypolitika és kutatásszervezet Magyarországon című kötet). 2000-ben pedig elkészült a magyarországi kutatóbázis katasztere (Magyarországi kutatóhelyek. Budapest, 2001).
1999-ben és 2000-ben lefolytatták a diszcíplínavitákat. E viták eredményeként készültek el az elmúlt esztendőben az egyes diszciplínákat értékelő tanulmányok, amelyeket a jelen füzetsorozatban adunk közre. Vissza