Előszó
Ez a könyv egy kísérlet. Megírásának kettős célja van. Egyrészt az, hogy az ezredfordulóhoz közeledve áttekintést nyújtson az elmúlt másfél évszázad agrárfejlődésének sajátosságairól és rámutasson arra, hogy egy olyan folyamatról van szó, amelyben az eredményeknek is, de a kudarcoknak is megtalálhatóak az előzményei. Olyan continuitásról, amelynek egy korai szakaszában kivívott sikerek egy évszázad múlva is a mezőgazdaság eredményességének az alapját képezik, de olyanról is, ahol egy évszázaddal korábban elmaradt döntések következményei és emiatt az állandó feszültségekkel terhelt fejlődési folyamat negatív hatásai nagy késéssel jelentkeznek, jelentős mértékben és irracionális módon torzítva az adott időszak döntéseit.
Legalább ilyen fontos cél az is, hogy áttekintést nyújtson a magyar vidék fejlődési sajátosságairól, amelybe az agrárfejlődés is beleágyazódik, és annak meghatározó elemét alkotja. A feladat megoldását az teszi szükségessé, hogy az ország egy politikai és gazdasági rendszerváltáson ment át, és mint minden ilyen helyzet, minden korábbi megkérdőjelezésével jár és éles vitatéma, hogy a feltett kérdésekre adott válaszok valójában megfelelnek-e a kor követelményeinek, a nemzeti sajátosságoknak, a magyar társadalom érdekeinek. Az országnak az Európai Unióhoz való csatlakozása további olyan követelmény halmazt jelent, amelyre az ország fejlődését hosszú távon is legkedvezőbben befolyásoló választ kellene adni, és ez önmagában is az egész országtól, így a vidéktől és az agrárszférától is egy erőltetett ütemű tanulási és alkalmazkodási folyamatot követel meg. A feladat azért is nehéz, mert ez az alkalmazkodás együtt jár az agrárszférában is egy gazdasági modellváltással, amely az iparszerű termelésből az ún. „ ökológiailag érzékeny multifunkcionális agrártermelésbe " való átmenetet jelenti, amelyben az agrártermelésnek a természeti környezetéhez fűződő kapcsolatait egyszerre jellemzi az alkalmazkodás, a tudatos alakítás és együttműködés és amelyben az agrártérségek fejlődését is befolyásoló nem mezőgazdasági termelő és szolgáltató tevékenységek az agrártermeléssel szerves egységbe, ún. „vidékgazdaságba" integrálódnak.
A könyv „túlillusztrált" volta, a táblázatoknak és ábráknak a nagy száma a szerzőnek azt a szándékát tükrözi, hogy minden olvasó az adatok alapján saját maga is kialakíthassa a véleményét.
Végül köszönetet mondok a könyv két lektorának, Benet Iván és Németi László egyetemi tanároknak, akik jó szándékú tanácsaikkal segítették ennek a nagyon bonyolult és nehéz témakörnek a feldolgozását. A szövegszerkesztésben, az ábrák és táblázatok elkészítésében nagy segítséget jelentett számomra Mezei Cecília Ph.D. hallgató munkája.
Vissza