Agrárközgazdaságtan II.

Kézirat

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Dr. Varga László: Agrárközgazdaságtan II. ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1980
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	351 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Kézirat. Tankönyvi szám: J 10-1373

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Az újratermelés fő vonásai és a munkamegosztás fejlődése	9
Felhalmozás és növekedés	11
A mezőgazdasági termékek újratermelésének főbb követelményei	11
A vállalati "sajáterő" a felhalmozás anyagi alapjai, a felhalmozás pénzügyi forrásai	15
A hozzájárulás és részesedés azonosságának elve, a beruházások termelést növelő hatása	19
A befektetések gazdasági hatékonysága	23
A termelési viszonyok fejlődésének irányai az átszervezés megszilárdításának talaján	29
A termelés eszközlekötése és alapigényessége	34
Alapigényesség a mezőgazdaság állami és szövetkezeti szektorában	34
A termelés alapigényességének változása	36
A megnövekedett alapigényesség, s a mezőgazdaság mint befektetett terület	41
Az alapigényessség fokozódása s hatása a termelés gazdaságosságára és a bruttó jövedelemre	43
Az alapigényesség és a mezőgazdasági "tőke" szerves összetétele	47
Külterjesség és belterjesség	49
Az újratermelés két módja és a belterjesség hozamoldala	49
A pótlólagos befektetések célja és a belterjesség ráfordításoldala	51
A belterjességi vizsgálatok módszertani elvei	54
A belterjesítés közgazdasági és gazdaságpolitikai problémái	56
A vállalati területméret és termelési koncentráció	60
Az átlagos és a tipikus területi méret	60
A területi méret és a vállalati eredményesség	61
A termelés és a termelési eszközök vállalati koncentrációjának összefüggései	64
A vállalati koncentráció és eredményesség az állami gazdaságokban	67
A termelőszövetkezetek és közös vállalataik termelési koncentrációja	70
A koncentrálódás önhajtóerejének automatizmusa és differenciáltságának társadalmi vonatkozásai	74
Szakosodás és munkamegosztás	77
A szakosítás és a termelés irányai a vállalati termelésben	77
A különböző termelési irányú vállalatok gazdálkodásának közgazdasági vonásai	79
A szakosodás költségcsökkentő és jövedelmezőségjavító hatása a gyakorlatban	85
A vállalati szakosodás és a termelés területi eloszlása	87
Az iparszerű termelés és a vertikális integráció	93
A mezőgazdaság bekapcsolódása a nemzetközi munkamegosztásban	96
A nemzetközi munkamegosztás elmélyítésének igénye és komplex programja	99
A termelés vállalati differenciáltsága és a különbözeti jövedelem	101
A termelés differenciáltságának átterelődése a jövedelemre, az eszközhatékonyság hatása	102
A termelés vállalati differenciáltságának okai. A termőföld kettős hatása, mint mezőgazdasági sajátossága	105
Különbözeti jövedelem, valamint a különbözeti nettó jövedelem és részesedés a termelőszövetkezetekben	109
A különbözeti jövedelem, valamint a különbözeti nyereség és bér az állami gazdaságokban	111
Az egy főre jutó küszöb-jövedelem, mint a különbözeti jövedelem keletkezésének bázisa	113
A különbözeti jövedelem elemei és a jövedelemkiegyenlítődés néhány kérdése	117
Földjáradék és vállalati külön- (extra) jövedelem	117
A termelési feltételek kiegyenlíthetetlensége, és a személyi jövedelem-differenciák mérséklésének szükségessége a termelőszövetkezetekben	122
A termelési ágak gazdaságtana	129
A kenyérgabona-termelés gazdasági kérdései	131
A főbb általános vonatkozások	131
A termelés és felhasználás összefüggései	133
Agronómiai és agrotechnikai követelmények	135
A területi és szektorális megoszlás	137
A jövedelmezőség alakulása	140
A takarmánytermelés és takarmánybázis	142
A takarmányterület strukturája és állateltartó-képessége	142
A takarmánytermelés színvonala és összetétele	145
Abraktakarmányok	148
Szántóföldi tömegtakarmányok	151
Rét- és legelőgazdálkodás	153
Ráfordítások és költségek	155
A takarmánygazdálkodás	158
A takarmánymérleg	159
Takarmánypiac - takarmányár	162
A takarmányok export-import fogalma	164
A takarmányok tárolása	167
A takarmányfelhasználás gazdasági kérdései	168
Az ipari növények termelésének gazdasági kérdései	172
Néhány közös vonás	172
A cukorrépa, mint alapvető nyersanyag. A termelés és a népgazdasági szükséglet. A komplex gépesítés a fejlesztés feltétele	174
Lehetőségek és igények a textilipari növények termesztésében. A rostkender termelése és jövedelmezősége. A rostlen termelése és jövedelmezősége	178
Lehetőségek és igények az olajipari növények termesztésében. A napraforgó termelése és jövedelmezősége. A káposztarapce és az olajlen termelése	181
A dohány	185
A kertészeti ágazatok főbb közgazdasági kérdései	189
Az ágazattal szemben jelentkező igények	190
A kertészeti termelés volumene és üzemformái	192
A főbb termeléstechnológiai sajátosságok és a hozamok alakulása	194
A költség- és jövedelemalakulása a kertzészeti ágazatokban	198
A kertészeti termékek forgalmazásának főbb kérdései	200
Az ágazat fejlődésének főbb tendenciái	203
A szarvasmarha-tenyésztés gazdasági kérdései	206
A kereslet és fogyasztás	207
A termelés színvonala	208
A szarvasmarha-tartás mérete és üzemi feltételei. Az állomány alakulása. Vállalati viszonyok a szarvasmarha-tartásban	211
Költség- és jövedelemviszonyok a nagyüzemi szarvasmarha-tartásban	215
Értékesítés és forgalmazás	220
A sertéshús-termelés gazdasági kérdései	223
A népgazdasági igények és a termelés összefüggései	223
A sertéságazat fejlődésének közgazdasági és üzemgazdasági feltételei. A sertésciklus jellemzői és okai. Az intenzív sertéstenyésztés feltételei	225
A sertéshús-termelés költség és jövedelemviszonyai	231
A sertéságazat működésének és fejlesztésének vertikális összefüggései	233
Gazdaságpolitikai törekvések a sertés-ágazat fejlesztésére	235
A baromfitenyésztés közgazdasági kérdései	237
A népgazdasági igények és a termelés összefüggései. A hazai piac és a külkereskedelem igénye. A termelés színvonala	237
A baromfitenyésztés mérete és vállalatgazdasági feltételei	241
Költség- és jövedelemviszonyok a nagyüzemi baromfitartásban	245
A baromfitenyésztés fejlesztésének mezőgazdasági és vertikális kérdései	250
A juhhús- és a gyapjútermelés gazdasági kérdései	254
A juhászati ágazat iránti népgazdasági igények	254
A juhászati ágazat fejlődésének közgazdasági és üzemgazdasági feltételei	255
A juhászati ágazat költség- és jövedelemviszonyai	258
A juhászati ágazat vertikális összefüggései	259
Agrárpolitikai célkitűzések a juhászati ágazatban	260
A halászat és a halhús-termelés	261
A halhús fogyasztása	261
A természetes és a tógazdasági halászat	262
A jövedelmezőség és a halhús-termelés	265
A mezőgazdaság irányítása és igazgatása	269
Tervezés és tervszerű irányítás	271
A mezőgazdaság népgazdasági terve és kidolgozásának főbb elvei	271
Az utasítások és a gazdaságpolitikai eszközök szerepe a mezőgazdaság tervszerű irányításában	275
Az állam és a termelőszövetkezetek pénzügyi kapcsolatai a megszilárdítás (1961-1967) éveiben	277
A tervezés régi és új rendje	280
Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek állami irányításának modellje	282
Az állami gazdasági és termelőszövetkezeti modell alkotó elemei, struktúrája és jellege	282
A nyereség felhasználásának szabályozói, állami ráhatás a bruttó jövedelem megoszlására. Az állami gazdaságok nyereségszabályozásának néhány általános elvi problémája. Termelőági sajátosságok az állami gazdasági szabályozásban. A bruttó jövedelem vállalati felosztásának befolyásolása a termelőszövetkezetekben	285
Az állami gazdaságok irányítási modelljének két orientáló pólusa	292
A személyi jövedelmek differenciálódásának regulátorai az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek vonatkozásában	294
A nyereség (nettő jövedelem) közvetett szabályozásának gazdaságpolitikai eszközei	297
Az állóeszközök értékeének amortizálása s a nyereségrealizálás. Visszatartott amortizálás. Amortizáció a nyereségben. Vállalati önállóság hiánya az amortizálásban	297
Az állami támogatás és a vállalati önfinanszírozás. A támogatási rendszerek és a realizált nyereség. A beruházási támogatás mint valorizációs tényező. Költségvetési támogatások, mint szabályozók	304
Hitelfelvételek és a nyereség felhasználása. A felhalmozási hitelsáv, a hitelezés jellemzői. A vállalati hitelképesség és kihasználásának korlátozása. A hitel vállalati terhe és preferenciái	315
A vállalati érdekeltség, mint orientáló jövedelmezőség, érvényesülésének és felhasználásának gyakorlati vonatkozásai	323
A termelőerők hatékonyságának a vállalati érdekeltségre vonatkozó tanulságai	323
Az irányítási rendszer lehetőséget nyújt, de nem kényszerít a benne elismert vállalati érdekeltség érvényesítésére	326
Az anyagi érdekeltség hatásának módosulása	329
Értékmozgás az irányítási rendszerben és a vállalati önfinanszírozásban	330
A tegnapi és a mai rendszer	333
A mezőgazdaság állami irányításának szervezete	337
A mezőgazdasági irányítás szervezete	337
A mezőgazdasági termelőszövetkezetek képviseleti szervei	340
Mezőgazdasági szaktanácsadás és szakoktatás	343
Forrás- és irodalomjegyzék (az I. és II. kötethez)	340

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem