Agrárközgazdaságtan I-II.

Tartalom

I. kötet:
Előszó 8
Első rész 11
BEVEZETÉS AZ AGRÁRKÖZGAZDASÁGTANBA 11
I. AZ AGRÁRGAZDASÁGTAN TÁRGYA ÉS FELADATAI 13
1. A politikai gazdaságtan és az ágazati gazdaságtudományok.
Az agrárgazdaságtan tárgya 13
2. Az agrárgazdaságtan, a mezőgazdasági vállalati gazdaságtan és a mezőgazdasági tudományok kapcsolata 15
3. A szocialista agrár gazdaságtan helyzete és fő kérdései 17
II. A MEZŐGAZDASÁG NÉPGAZDASÁGI HELYE ÉS AZ ÉLELMISZERGAZDASÁG ÁGAZATI KAPCSOLATAI 20
1. A mezőgazdaság népgazdasági aránya és vonzási köre 20
2. Az élelmiszergazdaság értékesítési (ágazati) kapcsolatai 29
3. Az élelmiszergazdaság belső kapcsolatai és az ágazati vertikumok 30
4. Az élelmiszergazdaság beszerzői ágazati kapcsolatai 35
III. MEZŐGAZDASÁGUNK SZOCIALISTA RENDSZERE 38
1. Szocialista mezőgazdaságunk társadalmi alapjai 38
2. A mezőgazdaság szocialista átszervezése hazánkban 43
3. Az állami és a szövetkezeti szektor szerepe a mezőgazdaság szocialista rendszerében 47
4. A termelési viszonyok néhány sajátossága a mezőgazdaság szocialista átszervezése után 50
5. Mezőgazdaságunk szocialista nagyüzemi rendszere gazdasági szervezeteink jellege, célja és gazdasági hatóereje 53
Második rész
TERMELÉS ÉS ÁRUKAPCSOLATOK
I. A TÁRSADALMI TERMÉK ES A NEMZETI JÖVEDELEM
1. A mezőgazdaság bruttó termelése, s ennek struktúrája az állami és a szövetkezeti szektorban 59
2. A mezőgazdasági termelés üteme, az ipari és a mezőgazdasági termelés növekedésének néhány összefüggése 63
3. Pótlási alap a mezőgazdaságban 67
4. A nemzeti jövedelem növekedésének tényezői a mezőgazdaságban 70
5. A nemzeti jövedelem és a vállalati bruttó jövedelem 73
II. ÁRUTERMELÉS ÉS ÉRTÉKESÍTÉS 75
1. Az export szerkezeti átalakulása és növekedése 79
2. Exportgazdaságosság és gazdaságossági számítás 83
3. Az export szerkezete 89
4. Az import szerkezete 93
5. Az élelmiszer export-import forgalom egyensúlya 96
IV. A MEZŐGAZDASÁGBAN HASZNÁLT IPARI EREDETŰ TERMELŐESZKÖZÖK FORGALMA 108
1. A korszerű termelőeszköz-ellátás szerepe a termelés fejlesztésében 108
2. A termelőeszköz-forgalmazás jelenlegi rendszere 110
3. Az anyag- és eszközforgalmazó kereskedelmi szervek funkciói és feladatai 111
Harmadik rész
ÉRTÉKKATEGÓRIÁK ÉRVÉNYESÜLÉSE ÉS FELHASZNÁLÁSA 117
I. RÉSZESEDÉS, MUNKABÉR ÉS MUNKADÍJAZÁS 119
1. Részesedés és munkadíjalap a termelőszövetkezetekbe 119
1. Az árutermelés és meghatározó tényezői 123
2. A kereslet és a kínálat kölcsönhatása, az árukapcsolatok tervszerűségének követelménye 127
3. Állami készletgyűjtés és beadásos szerződéses rendszere 128
4. A többcsatornás áruforgalmi rendszer fő vonásai
5. Az áruforgalmi rendszer hatékonysága
III. KÜLKERESKEDELMI FORGALOM
2. Munka egységrend szer és munkadíjazási formák a termelőszövetkezetek megszilárdulásának időszakában 123
3. A béralap szabályozása és a részesedési nyereség az
állami gazdaságokban 127
4. Nyereség és bérnövekedés; bértömegszabályozás és átlagbér-korlát 128
5. A munkaköri kereseti arányok és ezek néhány sajátossága 131
II. A MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS A MEZŐGAZDASÁGI ÁRRENDSZER KÉRDÉSEI 135
1. Az árfajták mint az árrendszer elemei 136
2. A mezőgazdasági árrendszer mechanizmusa 140
3. Az árszínvonal lényege; a mezőgazdasági árszínvonal értékelése 144
4. Az árképzés és a mezőgazdasági árak bekapcsolása a népgazdasági árrendszerbe 146
5. Az árak és a termelési politika 150
ül. TERMELÉSI KÖLTSÉG ÉS ÖNKÖLTSÉG 152
1. Az önköltség elemei és struktúrája 153
2. A ráfordítások értékelése 155
3. A mezőgazdasági termékek önköltségének mozgása 159
4. Az önköltség szerepe a gazdálkodásban 162
IV. JÖVEDELMEZŐSÉG ÉS GAZDASÁGOSSÁG 166
1. A jövedelmezőségi összefüggések, a termelési tényezők jövedelmezősége 167
2. Orientáló (érdekeltségi) jövedelmezőség, a termelési
tényezőknek nyereségfelhasználás elemein mért értékesülése 169
3. A vállalati jövedelmezőség és a jövedelmezőség helyzete 172
4. A jövedelmezőség tényezői, a termelőszövetkezetek és
állami gazdaságok jövedelmezősége 177
5. A gazdaságosság és a gazdálkodás 178
Negyedik rész 185
ANYAGI ÉRDEKELTSÉG ÉS TERMELÉSI SZERKEZETI VÁLTOZÁS
I. SZEMÉLYES ANYAGI ÉRDEKELTSÉG 187
1. A személyes anyagi érdekeltség gazdasági tartalma és a kereseti arányok alakulása 187
2. A vállalati eredményesség, kereseti differenciáltság az állami gazdaságokban 190
3. Eredményesség s a keresetek összefüggése a termelőszövetkezetekben 193
4. A termelőszövetkezeti tagok közös és háztáji érdekeltségének ellentmondásossága, az ellentmondás feloldása 196
5. A reáljövedelem és a termelés 199
II. A TERMELŐSZÖVETKEZETEK VÁLLALATI ÉRDEKELTSÉGE 203
1. Az egy főre jutó bruttó jövedelem maximálására való törekvés mint a vállalati érdekeltség tartalma. A kisgazdaságok bruttó jövedelmi érdekeltsége 203
2. Az egy főre jutó bruttó jövedelem maximuma, mint a legkedvezőbb jövedelmezőség szükséges feltétele. A termelőszövetkezeti közös vállalatok nyereségérdekeltsége 206
3. Különböző nézetek a termelőszövetkezeti vállalati anyagi érdekeltségről 210
4. A vállalati anyagi érdekeltség ellentmondásai a gyakorlatban 213
III. AZ ÁLLAMI GAZDASÁGOK VÁLLALATI ÉRDEKELTSÉGE 216
1. A vállalati érdekeltség keletkezése és jövedelmi tartalma 216
2. A nyereségtömeg növelésében való érdekeltség és az eleven munka értékesülése 219
3. Az eleven munka nyereségérdekeltsége, mint az egy főre jutó bruttó jövedelmi érdekeltség sajátos formája 220
4. Közös és eltérő vonások az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek egy főre jutó bruttó jövedelmi érdekeltségében 222
IV. A VÁLLALATI ÉRDEKELTSÉG ÉRVÉNYESÜLÉSE A TERMELÉSI SZERKEZETBEN 225
1. A piaciorientáció az érdekeltségi jövedelmezőség érvényesítésének elve 225
2. Az érdekeltségi jövedelmezőség a ható tényezők szintetizálója, a termékek versengése 229
3. Jövedelmezőség-hatás az állami gazdaságokban 231
4. A termékek jövedelme és a termelési struktúra a termelőszövetkezetekben 233
Ötödik rész
A MEZŐGAZDASÁG TERMELŐERŐI
I. FÖLDHASZNÁLAT ÉS TERMÉSZETI-TECHNOLÓGIAI SAJÁTOSSÁGOK 243
1. A föld: a mezőgazdaság fő és sajátos termelési eszköze 243
2. A föld hasznosítása és gazdasági értékelése 246
3. A mezőgazdasági újratermelés néhány természeti - technológiai sajátossága és annak közgazdasági vonatkozása 251
II. AZ ANYAGI-MŰSZAKI BÁZIS ÉS A MŰSZAKI FEJLŐDÉS
1. A mezőgazdaság álló- és forgóalapjai 257
2. A műszaki fejlesztés elemei és a termelés gépesítése
A mezőgazdasági termelés komplex gépesítése, az iparszert! termelési rendszerek 262
3. A kemizálás területei 267
4. A villamosenergia felhasználása a mezőgazdaságban 269
5. Korszerű építkezési módok, anyagok használata 271
6. A biológiai kutatás eredményeinek hasznosítása 272
7. A mezőgazdaság műszaki fejlesztésének gazdasági hatékonysága 273
III. A MUNKA ÉS A MUNKA TERMELÉKENYSÉGE 276
1. A munkaerő-létszám csökkenése s a munkaerő-ellátottság változása 276
2. Az elvándorlásra ható tényezők, a befolyásolás lehetőségei 279
3. A munka néhány sajátossága és a munkaerő-gazdálkodás 281
4. Az eleven munka termelékenysége és mérésének módszerei 286
II. kötet:
Hatodik rész
AZ ÚJRATERMELÉS FŐ VONÁSAI ÉS A MUNKAMEGOSZTÁS FEJLŐDÉSE 9
I. FELHALMOZÁS ÉS NÖVEKEDÉS 11
1. A mezőgazdasági termékek újratermelésének főbb követelményei 11
2. A vállalati "sajáterő" a felhalmozás anyagi alapja, a felhalmozás pénzügyi forrásai 15
3. A hozzájárulás és részesedés azonosságának elve, a beruházások termelést növelő hatása 19
4. A befektetések gazdasági hatékonysága 23
5. A termelési viszonyok fejlődésének irányai az átszervezés megszilárdításának talaján 29
II. A TERMELÉS ESZKÖZLEKÖTÉSE ÉS ALAPIGÉNYESSÉGE 34
1. Alapigényesség a mezőgazdaság állami és szövetkezeti szektorában 34
2. A termelés alapigényességének változása 36
3. A megnövekedett alapigényesség, s a mezőgazdaság mint befektetett terület 41
4. Az alapigényesség fokozódása s hatása a termelés gazdaságosságára és a bruttó jövedelemre 43
5. Az alapigényesség és a mezőgazdasági "tőke" szerves összetétele 47
III. KÜLTERJESSÉG ÉS BELTERJESSÉG 49
1. Az újratermelés két módja és a belterjesség hozamoldala 49
2. A pótlólagos befektetések célja és a belterjesség ráfordítás oldala 51
3. A belterjességi vizsgálatok módszertani elvei 54
4. A belterjesítés közgazdasági és gazdaságpolitikai problémái 56
IV. A VÁLLALATI TERÜLETMÉRET ÉS TERMELÉSI KONCENTRÁCIÓ 60
1. Az átlagos és atipikus területi méret 60
2. A területi méret és a vállalati eredményesség 61
3. A termelés és a termelési eszközök vállalati koncentrációjának összefüggései 64
4. A vállalati koncentráció és eredményesség az állami gazdaságokban 67
5. A termelőszövetkezetek és közös vállalataik termelési koncentrációja 70
6. A koncentrálódás önhajtóerejének automatizmusa és differenciáltságának társadalmi vonatkozásai 74
V. SZAKOSODÁS ÉS MUNKAMEGOSZTÁS 77
1. A szakosítás és a termelés irányai a vállalati termelésben 77
2. A különböző termelési irányú vállalatok gazdálkodásának közgazdasági vonásai 79
3. A szakosodás költségcsökkentő és jövedelmezőségjavító hatása a gyakorlatban 85
4. A vállalati szakosodás és a termelés területi eloszlása 87
5. Az iparszerű termelés és a vertikális integráció 93
6. A mezőgazdaság bekapcsolódása a nemzetközi munkamegosztásba 96
7. A nemzetközi munkamegosztás elmélyítésének igénye és komplex programja 99
VI. A TERMELÉS VÁLLALATI DIFFERENCIÁLTSÁGA ÉS A KÜLÖNBÖZETI JÖVEDELEM 101
1. A termelés differenciáltságának átterelődése a jövedelemre,
az eszközhatékonyság hatása 102
2. A termelés vállalati differenciáltságának okai. A termőföld kettős hatása, mint mezőgazdasági sajátosság 105
3. Különbözeti jövedelem, valamint a különbözeti nettó jövedelem és részesedés a termelőszövetkezetekben 109
4. A különbözeti jövedelem, valamint a különbözeti nyereség és bér az állami gazdaságokban 111
5. Az egy főre jutó küszöb-jövedelem, mint a különbözeti jövedelem keletkezésének bázisa 113
VII. A KÜLÖNBÖZETI JÖVEDELEM ELEMEI ÉS A JÖVEDELEMKIEGYENLÍTŐDÉS NÉHÁNY KÉRDÉSE 117
1. Földjáradék és vállalati külön- (extra) jövedelem 117
2. A termelési feltételek kiegyenlíthetetlensége, és a személyi jövedelem-differenciák mérséklésének szükségessége a termelőszövetkezetekben 122
Hetedik rész
A TERMELÉSI ÁGAK GAZDASÁGTANA 129
I. A KENYÉRGABONA-TERMELÉS GAZDASÁGI KÉRDÉSEI 131
1. A főbb általános vonatkozások 131
2. A termelés és felhasználás összefüggései 133
3. Agronómiai és agrotechnikai követelmények 135
4. A területi és szektorális megoszlás 137
5. A jövedelmezőség alakulása 140
II. A TAKARMÁNYTERMELÉS ÉS TAKARMÁNYBÁZIS 142
1. A takarmányterület struktúrája és állateltartó-képessége 142
2. A takarmánytermelés színvonala és összetétele 145
3. Abraktakarmányok 148
4. Szántóföldi tömegtakarmányok 151
5. Rét- és legelőgazdálkodás 153
6. Ráfordítások és költségek 155
III. A TAKARMÁNYGAZDÁLKODÁS 158
1. A takarmánymérleg 159
2. Takarmánypiac - takarmányár 162
3. A takarmányok export-import fogalma 164
4. A takarmányok tárolása 167
5. A takarmányfelhasználás gazdasági kérdései 168
IV. AZ IPARI NÖVÉNYEK TERMELÉSÉNEK GAZDASÁGI KÉRDÉSEI 172
1. Néhány közös vonás 172
2. A cukorrépa, mint alapvető nyersanyag. A termelés és a népgazdasági szükséglet. A komplex gépesítés a fejlesztés feltétele 174
3. Lehetőségek és igények a textilipari növények termesztésében. A rostkender termelése és jövedelmezősége. A rostlen termelése és jövedelmezősége 178
4. Lehetőségek és igények az olajipari növények termesztésében. A napraforgó termelése és jövedelmezősége. A káposztarepce és az olajlen termelése 181
5. A dohány 185
V. A KERTÉSZETI ÁGAZATOK FŐBB KÖZGAZDASÁGI KÉRDÉSÉI 189
1. Az ágazattal szemben jelentkező igények 190
2. A kertészeti termelés volumene és üzemformái 192
3. A főbb termeléstechnológiai sajátosságok és a hozamok alakulása 194
4. A költség- és jövedelemalakulás a kertészeti ágazatokban 198
5. A kertészeti termékek forgalmazásának főbb kérdései 200
6. Az ágazat fejlődésének főbb tendenciái 203
VI. A SZARVASMARHA-TENYÉSZTÉS GAZDASÁGI KÉRDÉSEI 206
1. A kereslet és fogyasztás 207
2. A termelés színvonala 208
3. A szarvasmarha-tartás mérete és üzemi feltételei. Az állomány alakulása. Vállalati viszonyok a szarvasmarha-tartásban 211
4. Költség- és jövedelemviszonyok a nagyüzemi szarvasmarhatartásban 215
5. Értékesítés és forgalmazás 220
VII. A SERTÉSHÚS-TERMELÉS GAZDASÁGI KÉRDÉSEI 223
1. A népgazdasági igények és a termelés összefüggései 223
2. A sertéságazat fejlődésének közgazdasági és üzemgazdasági
feltételei. A sertésciklus jellemzői és okai. Az intenzív sertéstenyésztés feltételei 225
3. A sertéshús-termelés költség és jövedelemviszonyai 231
4. A sertéságazat működésének és fejlesztésének vertikális összefüggései 233
5. Gazdaságpolitikai törekvések a sertés-ágazat fejlesztésére 235
VIII. A BAROMFITENYÉSZTÉS KÖZGAZDASÁGI KÉRDÉSEI 237
1. A népgazdasági igények és a termelés összefüggései. A hazai
piac és a külkereskedelem igénye. A termelés színvonala 237
2. A baromfitenyésztés mérete és vállalatgazdasági feltételei 241
3. Költség- és jövedelemviszonyok a nagyüzemi baromfitartásban
4. A baromfitenyésztés fejlesztésének mezőgazdasági és vertikális kérdései 250
IX. A JUHHÚS- ÉS A GYAPJÚTERMELÉS GAZDASÁGI KÉRDÉSEI 254
1. A juhászati ágazat iránti népgazdasági igények 254
2. A juhászati ágazat fejlődésének közgazdasági és üzemgazdasági feltételei 255
3. A juhászati ágazat költség- és jövedelemviszonyai 258
4. A juhászati ágazat vertikális összefüggései 259
5. Agrárpolitikai célkitűzések a juhászati ágazatban 260
X. A HALÁSZAT ÉS A HALHÚS-TERMELÉS 261
1. A halhús fogyasztása 261
2. A természetes és a tógazdasági halászat 262
3. A jövedelmezőség és a halhús-termelés 265
Nyolcadik rész
A MEZŐGAZDASÁG IRÁNYÍTÁSA ÉS IGAZGATÁSA 269
I. TERVEZÉS ÉS TERVSZERŰ IRÁNYÍTÁS 271
1. A mezőgazdaság népgazdasági terve és kidolgozásának főbb elvei 271
2. Az utasítások és a gazdaságpolitikai eszközök szerepe a mezőgazdaság tervszerű irányításában 275
3. Az állam és a termelőszövetkezetek pénzügyi kapcsolatai a megszilárdítás (1961-1967) éveiben 277
4. A tervezés régi és új rendje 280
II. AZ ÁLLAMI GAZDASÁGOK ÉS A TERMELŐSZÖVETKEZETEK ÁLLAMI IRÁNYÍTÁSÁNAK MODELLJE 282
1. Az állami gazdasági és termelőszövetkezeti modell alkotó elemei, struktúrája és jellege 282
2. A nyereség felhasználásának szabályozói, állami ráhatás a bruttó jövedelem megosztására. Az állami gazdaságok nyereségszabályozásának néhány általános elvi problémája. Termelőági sajátosságok az állami gazdasági szabályozásban.
A bruttó jövedelem vállalati felosztásának befolyásolása a termelőszövetkezetekben 285
3. Az állami gazdaságok irányítási modelljének két orientáló pólusa 292
4. A személyi jövedelmek differenciálódásának regulátorai az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek vonatkozásában 294
III. ÁRNYERESÉG (NETTÓ JÖVEDELEM) KÖZVETETT SZABÁLYOZÁSÁNAK GAZDASÁGPOLITIKAI ESZKÖZEI 297
1. Az állóeszközök értékének amortizálása s a nyereségrealizálás. Visszatartott amortizálás. Amortizáció a nyereségben.
Vállalati önállóság hiánya az amortizálásban 297
2. Az állami támogatás és a vállalati önfinanszírozás. A támogatási rendszerek és a realizált nyereség. A beruházási támogatás mint valorizációs tényező. Költségvetési támogatások, mint szabályozók 304
3. Hitelfelvételek és a nyereség felhasználása. A felhalmozási
hitelsáv, a hitelezés jellemzői. A vállalati hitelképesség és
kihasználásának korlátozása. A hitel vállalati terhe és preferenciái 315
IV. A VÁLLALATI ÉRDEKELTSÉG, MINT ORIENTÁLÓ JÖVEDELMEZŐSÉG, ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK ÉS FELHASZNÁLÁSÁNAK GYAKORLATI VONATKOZÁSAI 323
1. A termelőerők hatékonyságának a vállalati érdekeltségre vonatkozó tanulságai 323
2. Az irányítási rendszer lehetőséget nyújt, de nem kényszerít
a benne elismert vállalati érdekeltség érvényesítésére 326
3. Az anyagi érdekeltség hatásának módosulása 329
4. Értékmozgás az irányítási rendszerben és a vállalati önfinanszírozásban 330
5. A tegnapi és a mai rendszer 333
V. A MEZŐGAZDASÁG ÁLLAMI IRÁNYÍTÁSÁNAK SZERVEZETE 337
1. A mezőgazdasági irányítás szervezete 337
2. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek képviseleti szervei 340
3. Mezőgazdasági szaktanácsadás és szakoktatás 343

Témakörök