Agrárközgazdaságtan I.

Kézirat/Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Dr. Varga László: Agrárközgazdaságtan I. ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1978
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	292 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Kézirat. Tankönyvi szám: J10-554. Kihajtható melléklettel.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	8
Bevezetés az agrárközgazdaságtanba	11
Az agrárgazdaságtan tárgya és feladatai	13
A politikai gazdaságtan és az ágazati gazdaságtudományok. Az agrárgazdaságtan tárgya	13
Az agrárgazdaságtan, a mezőgazdasági vállalati gazdaságtan és a mezőgazdasági tudományok kapcsolata	15
A szocialista agrárgazdaságtan helyzete és fő kérdései	17
A mezőgazdaság népgazdasági helye és az élelmiszergazdaság ágazati kapcsolatai	20
A mezőgazdasági népgazdasági arány és vonzási köre	20
Az élelmiszergazdaság értékesítési (ágazati) kapcsolatai	29
Az élelmiszergazdaság belső kapcsolatai és az ágazati vertikumok	30
Az élelmiszergazdaság beszerzői ágazati kapcsolatai	35
Mezőgazdaságunk szocialista rendszere	38
Szocialista mezőgazdaságunk társadalmi alapjai	38
A mezőgazdaság szocialista átszervezése hazánkban	43
Az állami és a szövetkezeti szektor szerepe a mezőgazdaság szocialista rendszerében	47
A termelési viszonyok néhány sajátossága a mezőgazdaság szocialista átszervezése után	50
Mezőgazdaságunk szocialista nagyüzemi rendszere gazdasági szervezeteink jellege, célja és gazdasági hatóereje	53
Termelés árukapcsolatok	57
A társadalmi termék és a nemzeti jövedelem	59
A mezőgazdaság bruttó termelése, s ennek struktúrája az állami és a szövetkezeti szektorban	59
A mezőgazdasági termelés üteme, az ipari és a mezőgazdasági termelés növekedésének néhány összefüggése	63
Pótlási alap a mezőgazdaságban	67
A nemzeti jövedelem növekedésének tényezői a mezőgazdaságban	70
A nemzeti jövedelem és a vállalati bruttó jövedelem	73
Árutermelés és értékesítés	75
Az árutermelés és meghatározó tényezői	75
A kereslet és a kínálat kölcsönhatása, az árukapcsolatok tervszerűségének követelménye	79
Állami készletgyűjtés és beadásos szerződéses rendszere	83
A többcsatornás áruforgalmi rendszer fő vonásai	86
Az áruforgalmi rendszer hatékonysága	89
Külkereskedelmi forgalom	93
Az export szerkezeti átalakulása és növekedése	93
Exportgazdaságosság és gazdaságossági számítás	96
Az export szerkezete	98
Az import szerkezete	101
Az élelmiszer export-import forgalom egyensúlya	103
A mezőgazdaságban használt ipari eredetű termelőeszközök forgalma	108
A korszerű termelőeszköz-ellátás szerepe a termelés fejlesztésében	108
A termelőeszköz-forgalmazás jelenlegi módszere	110
Az anyag- és eszközforgalmazó kereskedelmi szervek funciói és feladatai	111
Értékkategóriák érvényesülése és felhasználása	117
Részesedés és munkadíjalap a termelőszövetkezetekben	119
Munkaegységrendszer és munkadíjazási formák a termelőszövetkezetek megszilárdulásának időszakában	119
A béralap szabályozása és a részesedési nyereség az állami gazdaságokban	123
Nyereség és bérnövekedés, bértömegszabályozás és átlagbér-korlát	127
A munkaköri kereseti arányok és ezek néhány sajátossága	131
A mezőgazdasági árak és a mezőgazdasági árrendszer kérdései	135
Az árfajták mint az árrendszer elemei	136
A mezőgazdasági árrendszer mechanizmusa	140
Az árszínvonal lényege, a mezőgazdasági árszínvonal értékelése	144
Az árképzés és a mezőgazdasági árak bekapcsolása a népgazdasági árrendszerben	146
Az árak és a termelési politika	150
Termelési költség és önköltség	152
Az önköltség elemei és strukturája	153
A ráfordítások értékelése	155
A mezőgazdasági termékek önköltségének mozgása	159
Az önköltség szerepe a gazdálkodásban	162
Jövedelmezőség és gazdaságosság	166
A jövedelmezőségi összefüggések, a termelési tényezők jövedelmezősége	167
Orientáló (érdekeltségi) jövedelmezőség, a termelési tényezőknek nyereségfelhasználás elemein mért értékesülése	169
A vállalati jövedelmezőség és a jövedelmezőség helyzete	172
A jövedelmezőség tényezői, a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok jövedelmezősége	177
A gazdaságosság és a gazdálkodás	178
Anyagi érdekeltség és termelési szerkezeti változás	185
Személyes anyagi érdekeltség	187
A személyes anyagi érdekeltség gazdasági tartalma és a kereseti arányok alakulása	187
A vállalati eredményesség, kereseti differenciáltság az állami gazdaságokban	190
Eredményesség s a keresetek összefüggése a termelőszövetkezekben	193
A termelőszövetkezeti tagok közös és háztáji érdekeltségének ellentmondásossága, az ellentmondás feloldása	196
A reáljövedelem és a termelés	199
A termelőszövetkezetek vállalati érdekeltsége	203
Az egy főre jutó bruttó jövedelem maximálására való törekvés mint a vállalati érdekeltség tartalma. A kisgazdaságok bruttó jövedelmi érdekeltsége	203
Az egy főre jutó bruttó jövedelem maximuma, mint a legkedvezőbb jövedelmezőség szükséges feltétele. A termelőszövetkezeti közös vállalatok nyereségérdekeltségről	206
A vállalati anyagi érdekeltség ellentmondásai a gyakorlatban	210
Az állami gazdaságok vállalati érdekeltsége	213
A vállalati érdekeltség keletkezése és jövedelem tartalma	216
A nyereségtömeg növelésében való érdekeltség és az eleven munka értékelsülése	216
Az eleven munka nyereségérdekeltsége, mint az egy főre jutó bruttó jövedelmi érdekeltség sajátos formája	219
Közös és eltérő vonások az állami gazdaságok és a termelőszövetkeztek egy főre jutó bruttó jövedelmi érdekeltségében	220
A vállalati érdekeltség érvényesülése a termelési szerkezetekben	225
A piaci orientáció az érdekeltségi jövedelmezőség érvényesítésének elve	225
Az érdekeltségi jövedelmezőség a ható tényezők szintetizálója, a termékek versengése	229
Jövedelmezőség-hatás az állami gazdaságokban	231
A termékek jövedelme és a termelési struktura a termelőszövetkezetekben	233
A mezőgazdaság termelőerői	241
Földhasználat és természeti-technológiai sajátosságok	243
A föld: a mezőgazdaság fő és sajátos termelési eszköze	243
A föld hasznosítása és gazdasági értékelése	246
A mezőgazdasági ujratermelés néhány természeti-technológiai sajátossága és annak közgazdasági vonatkozásai	251
Az anyag-műszaki bázis és a műszaki fejlődés	257
A mezőgazdaság álló- és forgóalapjai	257
A műszaki fejlesztés elemei és a termelés gépesítése. A mezőgazdasági termelés komplex gépesítése, az iparszerű termelési rendszerek	262
A kemizálás területei	267
A villamosenergia felhasználása a mezőgazdaságban	269
Korszerű építkezési módok, anyagok használata	271
A biológiai kutatás eredményeinek hasznosítása	272
A mezőgazdaság műszaki fejlesztésének gazdasági hatékonysága	273
A munka és a munka termelékenysége	276
A munkaerő-létszám csökkenése s a munkaerő-ellátottság változása	276
Az elvándorlásra ható tényezők, a befolyásolás lehetőségei	279
A munka néhány sajátossága és a munkaerő-gazdálkodás	281
Az eleven munka termelékenysége és mérésének módszerei	286