Agrárjog

Tartalom

Bevezető 15
I. RÉSZ - AZ AGRÁRJOG ELMÉLETE 17
I. FEJEZET AZ AGRÁRJOG DOGMATIKAI ALAPVETÉSEI 17
1. Az agrárjog definíciója 17
2. Az agrárjogfejlődését meghatározó jogon kívüli tényezők 27
3. Az agrárjog rendszerezése 35
4. Az agrárjog kapcsolata a környezetjoggal 43
II. FEJEZET: A TÖRTÉNETI FEJLŐDÉS 44
1. A földtulajdon és földhasználat története az ókortól a második
világháborúig 44
1. 1. Az ókori államok földtulajdoni viszonyai és földhasználata 44
1. 1. 1. Az ókori kelet - A szervezett társadalom 44
1. 1. 2. Az ókori Hellasz-A tulajdonosok állama 45
1. 1. 3. Az ókori Róma - a jogállam 45
1. 2. A feudális államok alapintézményei: a földtulajdon és a
földhasználat 48
1.2. l.A kora középkor 48
1. 2. 1. 1. A kora középkor nyugat-európai modellje 48
1. 2. 1. 2. A kora középkor kelet-európai modellje 49
1. 2. 2. Az érett középkor 50
1. 3. A kapitalista agrárfejlődés modelljei 50
1. 3. 1. Az angol utas agrárfejlődés 50
1. 3. 2. A francia utas agrárfejlődés - a haszonbérlők védelme 51
1. 3. 3. A dán utas agrárfejlődés - a kistulajdonosok szövetkezése 52
1. 3. 4. Az amerikai utas agrárfejlődés - a földbőség 54
1. 3. 5. A porosz utas agrárfejlődés - a megkésettség és a torlódott
társadalom 54
1. 4. A magyar agrárfejlődés jellegzetességei 56
2. A földtulajdoni- és használati viszonyok változása a
nagybirtokrendszer megszűntetésétől a rendszerváltás időszakáig 57
2. 1. Az 1945-ös földreform célja és jogi megoldása 57
2. 1. 1. Elkobzás 58
2.1.2. Megváltás 59
2. 1. 3. A juttatás módozatai 59
2. 2. A földreform végrehajtásától a kollektivizálás kezdetéig terjedő
időszak 61
2. 3. A kollektivizálás folyamata 62
2. 3. 1. Első időszak 62
2. 3. 2. A második időszak 63
2. 4. Az 1967. évi IV. törvény hatása a földtulajdoni és földhasználati
viszonyokra 64
2. 5. Az 1967. évi III. törvény hatása a földtulajdoni és használati
viszonyokra 65
2. 6. A termelőszövetkezeti földtulajdon tartalma 67
2. 7. Személyi földtulajdon és földhasználat 68
2. 8. A tartós földhasználat 68
2. 9. A rendszerváltás hatása a földtulajdoni és földhasználati
viszonyokra 69
2. 9. 1. A kárpótlás jogi szabályozása 71
2. 9. 2. Kártalanításra való jog meghatározása 71
2. 9. 3. Károk rendezésének módozatai 72
2. 9. 4. A kárpótlási I. törvény hatálya 72
2. 9. 5. A jogutódlás sui generis szabálya 73
2. 9. 6. Kár mértékének meghatározása 73
2. 9. 7. Kárpótlás mértékének megállapítása 74
2. 9. 8. A kárpótlás módja 74
2. 9. 9. Termőföldre vonatkozó speciális szabályok 75
2.9. 10. A földrendező és földkiadó bizottságok feladata 77
3. A Közös Agrárpolitika kialakulásának és fejlődésének története 79
3. 1. A közös agrárpolitika létrehozásának indokai 80
3. 2. A közös agrárpolitika kialakítása 81
3. 2. 1.A KAP céljai 81
3. 2. 2. A KAP tárgyi hatálya: a mezőgazdasági áru fogalma 83
3. 2. 3. A KAP alapelvei 84
3. 3. Az agrárpolitika reformjának lépései 85
II. RÉSZ - AZ AGRÁR-ÜZEMRENDSZER TÁRGYI OLDALA: A TERMŐFÖLD
III. fejezet Földbirtok-politika és szabályozás az európai uniós normákban 89
1. Az elsődleges jogforrások 89
2. A másodlagos jogforrások és a Közös Agrárpolitika 92
3. A Közösségek és a tagállamok által kötött nemzetközi egyezmények 93
4. Az Európai Unió Bíróságának joggyakorlata 95
IV. fejezet Magyar földtulajdoni, földhasználati struktúra 102
1. A termőföld tulajdonszerzés jogi szabályozása 102
2. A termőföld tulajdonszerzés anyagi- és eljárásjogi korlátai 103
2. 1. Belföldi magánszemélyek tulajdonszerzése 104
2. 2. Belföldi jogi személyek tulajdonszerzése 105
2. 3. Külföldiek tulajdonszerzése 106
2. 4. Termőföld adásvételére vonatkozó speciális rendelkezések 108
2. 4. 1. Elővásárlási jog általános szabályai 109
2. 4. 2. Elővásárlási jog gyakorlásának speciális szabályai 109
2. 4. 3. Elővásárlási jog gyakorlásának sorrendje 112
2. 4. 4. Elővásárlási jog érvényesülése jogszabályon alapuló
elővásárlási jogok esetén 113
3. A Nemzeti Földalap tulajdoni és szervezeti szabályozása 115
3. 1. A Nemzeti Földalap vagyona 115
3. 2. Nemzeti Földalap rendeltetése 116
3. 3. A Nemzeti Földalap vagyonának kezelése és hasznosítása 117
3. 4. A Nemzeti Földalapot kezelő szervezet tevékenységének
törvényességi kontrolljai 118
4. A termőföldnek nem minősülő ingatlanok speciális tulajdonszerzési
szabályai 119
5. A szerzés tárgya szerint speciális tulajdonszerzési szabályok 120
5. 1. Speciális tulajdonszerzés az erdőgazdálkodás területén 120
5. 1. 1. Az erdő fogalma, mint a tulajdonszerzés alapja 120
5. 1.2. Az erdőgazdálkodó és az erdő tulajdonosa 120
5. 1.3. Több tulajdonos - vagy az erdőbirtokossági társulat 121
5. 2. Speciális tulajdonszerzési szabályok a vízgazdálkodás területén, a
vizek tulajdonjoga 122
5.2. 1.A vízgazdálkodási tömény tulajdonjogra vonatkozó szabályai 122
5. 2. 2. A vízjogi szolgalmak, mint a tulajdonjog korlátjai 123
5. 3. A szőlő és a borgazdálkodás tulajdonszerzési szabályai, a
szőlőterületek tulajdonjoga 125
6. Termőföld használat szabályai 127
6. 1. Mezőgazdasági haszonbérlet 128
6. 1. 1. Fogalma 128
6. 1. 2. A Ptk. mezőgazdasági haszonbérletre vonatkozó speciális
szabályai 128
6. 1. 2. 1. A szerződés alaki kellékei 128
6. 1.2. 2. Használati kötelezettség 129
6. 1. 2. 3. Haszonbér elengedés 130
6. 1. 2. 4. A mezőgazdasági haszonbérlet megszűnése 130
6. 1.3. Termőföld haszonbérlet 132
6. 1. 3. LA termőföld-haszonbérlet időtartama 132
6. 1. 3. 2. A haszonbérelhető terület nagysága 133
6. 1.3. 3. A feles bérlet, szívességi földhasználat, a részesművelés 134
6. 1. 3. 4. Haszonbér fizetési kedvezmény termőföldek esetén 136
6. 1 3. 5. A termőföld haszonbérleti szerződés megszűnése 136
6. 1.3. 6. Elő-haszonbérleti jog 138
6. 1. 4. A vadászati és halászati jog haszonbérlete 139
6. 1. 4. 1. A vadászati jog haszonbérlői 139
6.1.4. 2. Vadászati és halászati jog haszonbérletének tartalma 140
6. 1. 4. 3. Vadászati és halászati jog haszonbérletének megszűnése 141
6. 2. Speciális használati módozatok 143
6. 2. 1. Az erdő használatának szabályai 143
6. 2. 1. 1. Az erdő normatív fogalma 144
6. 2. 1. 2. Az erdők típusai 145
6. 2. 1. 3. Az erdőgazdálkodás alapvető szabályai 146
6. 2. 2. Vadászati jog használatának speciális szabályai 147
6. 2. 2. 1. A vadászati jog és a vadászterület fogalma. A vadászati jog
gyakorlása, hasznosítása 147
6. 2. 2. 2. A vadászat és gyakorlásának személyi feltételei 149
6. 2. 2. 3. A vadkár, vadászati kár, vadban okozott kár és ezek
megállapítása 150
6. 2. 3. Halászati és horgászati jog használatának speciális szabályai
152
6. 2. 3. 1. Általános kérdések és fogalmak 152
6. 2. 3. 2. Halászati jog és gyakorlása. Halászati szolgalmi jog és egyéb
használati jogkorlátozás 154
6. 2. 3. 3. Halgazdálkodás 155
v. fejezet Agrárjogi földnyilvántartások 157
1. Az agrárjogi földnyilvántartások rendszere és történeti fejlődése 157
1. 1. Az agrárjogi földnyilvántartások rendszere 157
1. 2. Az agrárjogi földnyilvántartások története 158
1. 2. 1. A közjogi földnyilvántartások története: a földadókataszter ill. az
állami földnyilvántartás 158
1. 2.2. A magánjogi földnyilvántartások története: a telekkönyv 160
1.2. 3. A magánjogi ill. közjogi földnyilvántartások egybeolvadása: az
ingatlan-nyilvántartás születése 162
2. Az egységes ingatlan-nyilvántartás hatályos szabályai 163
2. 1. Ingatlan-nyilvántartási rendszerek nemzetközi és hazai
viszonylatban 163
2. 2. Az ingatlan-nyilvántartás rendszere 165
2. 2. 1. Az ingatlan-nyilvántartás részei 165
2. 2. 2. Az ingatlan-nyilvántartás tárgya és tartalma 166
2. 2. 2. 1. Önálló ingatlan 166
2. 2. 2. 2. Adatok 167
2. 2. 2. 3. Jogok 167
2. 2. 3. 4. Tények 167
2. 3. Az ingatlan-nyilvántartás elvei 168
2. 4. Bejegyzés és a változás vezetése 170
2. 4. 1. Az első fokú eljárás 170
2. 4. 2. Jogorvoslat 175
2. 4. 2. 1. Fellebbezés 175
2. 4. 2. 2. A bírósági jogorvoslati kérelem 175
2. 4. 2. 3. Törlési és kiigazítási perek 176
2. 4. 3. Perfeljegyzés 177
3. A földhasználat nyilvántartása 177
4. A földértékelés 180
4. 1. Az aranykoronás földértékelési rendszer 180
4. 2. A pontozásos földértékelés 183
4. 2. 1. Kísérletek az aranykoronás földértékelés felváltására 183
4. 2. 2. Az Európai Unió földértékelési rendszerei 184
4. 2.2. 1. Az uniós földértékelési rendszerek alapmodelljei 184
4. 2. 2. 2. A francia pontozásos földértékelés 185
4. 2. 3. Egy 21. századi földértékelési modell A Nemzeti Agrár-Környezetvédelmi Program 186
4.2. 3. 1. A Közös Agrárpolitika hatása a magyar földértékelési
rendszerre 186
4. 2. 3. 2. A földhasználati és a támogatási piramis 187
4. 2. 3. 3. Az Agrár-Környezetvédelmi Program pontozásos
földértékelési rendszere 188
4. 2. 3. 4. A Nemzeti Agrár- Környezetvédelmi Program mérlege 189
5. Speciális mezőgazdasági alágazatok gazdálkodási adattárai 189
6. Speciális földnyilvántartások a támogatások rendszerében 191
6. 1. A MePAR 191
6. 2. A szőlőültetvény kataszter és a VINGIS 193
III. RÉSZ - AZ AGRÁR-ÜZEMRENDSZER JOGI FORMÁI 195
VI. FEJEZET AZ AGRÁR-ÜZEMRENDSZER 195
1. Alapvetés 195
2. A mezőgazdasági üzemek közgazdasági és jogi tipizálása 197
2. 1. A mezőgazdasági tevékenység meghatározása 197
2.2. Az üzem és a vállalat 198
2. 3. A mezőgazdasági üzemek jogi jellege 199
VII. FEJEZET A TERMELŐ JELLEGŰ KISÜZEMEK SZABÁLYOZÁSA A
MAGYAR JOGBAN 201
1. Családi gazdaság 201
1. 1. A családi gazdaság fogalma 201
1.2 A családi gazdaság létrehozása és nyilvántartásba vétele 202
VIII. FEJEZET INTEGRÁTORI SZERVEZETEK AZ AGRÁRIUMBAN 204
1. A szövetkezeten belüli személyi-vagyoni viszonyok és státuszkérdések
jogi szabályozása 204
1. 1. A szövetkezetek jogi szabályozásának történeti áttekintése 204
1. 2. A szövetkezeti mozgalom rövid történeti áttekintése 205
1.2. 1. Előzmények fejlődéstörténete 206
1. 2. 2. A szövetkezeti mozgalom kialakulása 207
1. 3. A szövetkezetek csoportosítása 209
1. 4. Szövetkezeti alapelvek kialakulása 212
1. 5. A szövetkezetek személyi és vagyoni viszonyai 218
1. 5. 1. Előzmények 219
1.5.2. Az új szövetkezeti modell sajátossága 220
1. 5. 3. A szövetkezet fogalma 221
1. 5. 4. Az Sztv. hatálya 223
1. 5. 5. Szövetkezet alapítása 224
1. 5. 6. Az alapszabály 226
1. 5. 7. A szövetkezet és a tag közötti vagyoni kapcsolatok rendje 226
1.5.7.1. Tagi kölcsön 231
1. 5.7. 2. Pótbefizetés 232
1.5. 7. 3. Fel nem osztható vagyon 232
1.5. 7. 4. Felelősség a szövetkezeti tartozásokért 232
1.5. 7. 5. A szövetkezet eredményéből való részesedés 233
1. 5. 8. A szövetkezet gazdasági tevékenysége 233
1. 5. 9. A szövetkezet szervei 234
1. 5. 9. 1.A közgyűlés 234
1.5.9. 2. Az igazgatóság 237
1. 5. 9. 3. Felügyelő bizottság 238
1. 5. 9. 4. A könyvvizsgáló 239
1. 5. 9. 5. A szövetkezet vezető tisztségviselői 239
1. 5. 10. A szövetkezeti tagsági jogviszony 241
1.5. 10. LA tagsági viszony keletkezése 241
1. 5. 10. 2. A tagsági viszony tartalma 243
1. 5. 10. 3. A tagsági viszony megszűnése 243
1. 5. 11. A szövetkezet szervezeti változásai 245
1. 5. 12. A szövetkezet megszűnése 247
1. 6. Európai Szövetkezetek nemzetközi és hazai szabályozása 248
1. 6. 1. Az ESZ célja és jogi természete 250
1. 6. 2. ESZ alapítása 252
1. 6. 3. Tőkekövetelmény 255
1. 6. 4. Szervezeti felépítés 253
1. 6. 5. Alkalmazandó jog 255
2. Termelői csoportok és termelői szervezetek a mezőgazdaságban. 256
2. A termelői csoport 257
2. 1. A termelői csoport fogalma és jogi jellege 257
2. L 2. Az állami elismerés rendje 257
2. 1.2. 1. Az elismerés anyagi jogi feltételei 258
2. 1.2. 2. Az elismerés eljárási szabályai 259
2. 1. 2. 3. Ellenőrzés 260
2.1.3. Dohány termelői csoport 260
2. 2. A zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek 260
2. 2. 1. TESZ fogalma és jogi jellege 261
2. 2. 2. Az állami elismerés rendje 262
2. 2.2. 1. Az elismerés anyagi jogi feltételei 262
2. 2. 2. 2. Az elismerés eljárási szabályai 262
2. 2. 2. 3. Ellenőrzés 263
2. 2. 3. TESZ-k támogatási kérdései 263
IX. fejezet köztestületek az agrár- és vidékfejlesztésbe 265
1. Az agrárágazat kamarái 265
1. 1. A kamarák szerveződésének jogi alapjai, szerepük az Európai
Unióban 265
1. 2. Szakmai kamarák: Vadászkamara, Állatorvosi Kamara,
Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara 269
1.3. Gazdasági Kamarák: az Agrárkamara 272
2. A hegyközség 278
2. 1. A hegyközségi rendszer fejlődése a rendszerváltást követően 278
2. 1. LA hegyközségi rendszer kialakulásának jogi vetületei 278
2. 1. 2. A hegyközségi törvény 2007. évi módosítása 280
2. 2. A hegyközségek alapvető funkciói a borászati-szakigazgatásban 282
2. 2. 1. Eredetvédelmi funkció 282
2. 2. 2. Érdekképviseleti funkció 282
2. 2. 3. Terméktanácsi funkció 283
2. 3. A hegyközség-alakítás feltételei 284
2. 4. A tagsági jogviszony 286
2. 5. A hegyközségi szemezetrendszer 289
2. 6. A törvényességi felügyelet 291
2. 7. A hegyközség szervezeti változásai és megszűnése 292
2. 8. A hegyközségek feladatai 292
2. 8. 1. Hegyközségi rendtartási ügyek 293
2. 8. 2. Közigazgatási hatósági ügyek 294
X. fejezet Speciális agrárszervezetek 297
1. Erdőbirtokossági társulat 297
1.1. Kialakulása, története 297
1.2. Jelenkori szabályozása, fogalma 299
1.3. A társulat alapítása, szervezete, a tagsági viszony 300
1.4. A társulat vagyoni viszonyai, a társulati érdekeltség, a társulat
gazdálkodása 303
2. A vadásztársaság és a horgászegyesület 304
2. 1. Az egyesület, mint a szervezetek közös eredője 304
2. 2. A Vadásztársaság 304
2.3. A Horgászegyesület 308
3. A vízgazdálkodási társulatok 308
IV. RÉSZ - AGRÁRPÉNZÜGYEK 315
XI. fejezet az agrárium adójogi szabályozása 315
1. A személyi jövedelemadó agrárjogot érintő speciális szabályai 316
2. Az általános forgalmi adó agrárjogot érintő speciális szabályai 322
3. A társasági adó agrárjogot érintő speciális szabályai 327
4. A jövedéki adó agrárjogot érintő speciális szabályai 332
XII. fejezet az agrárhitelezés pénzügyi intézményrendszere 335
1. A hitelszövetkezeti rendszer kialakulása 335
2. A takarékszövetkezetek kialakulása 338
3. Vidéki bankhálózat kialakítása 339
3. 1. Gazdasági környezet 339
3. 2. Takarékszövetkezeti integráció 341
4. Az Integráció intézményrendszere 343
4. 1. Az integráció központi szervei 343
4. 1. 1 Országos Takarékszövetkezeti Szövetség 343
4. 1.2. Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap 343
4. 1.3. Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. 344
4. 2. Integrált takarékszövetkezetek 344
5. A pénzügyi intézményrendszer jogi szabályozása 345
5. 1. A pénzügyi intézmények csoportosítása 345
5. 2. A szövetkezeti formában működő pénzügyi intézmények jogszabályi
keretei 346
5. 3. A pénzügyi szférában működő szövetkezetekre vonatkozó speciális
rendelkezések 347
6. Nemzetközi kitekintés 348
6. 1. Szövetkezeti bankrendszerek csoportosítása 348
6. 2. Szövetkezeti bankrendszerek jellemzői 349
XIII. fejezet Agrártámogatások 351
1. A közjogi szerződés 351
1. 1. A közjogi szerződés specialitása 351
1. 2. A közjogi szerződések alanyai 351
1. 3. A közjogi szerződések tárgya 352
1. 4. A közjogi szerződések tartalma, létszakai 352
1. 5. A közjogi szerződés elméleti háttere 353
1. 6. A közjogi szerződések típusai 353
1. 7. A támogatási szerződések altípusai az európai jogban 354
2. A támogatások rendszere az agráriumban és a vidékfejlesztésbe 355
2. 1. Az agrártámogatások helye az Európai Unió joganyagában 356
2. 2. Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások pénzügyi jogi rendszere 357
2. 2. 1. Az uniós költségvetésből származó támogatási-pénzeszközök 357
2. 2. 2. A magyar költségvetéséből származó támogatási pénzeszközök
359
2. 3. Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások intézményi rendszere 360
2. 3. 1. A piacszabályozás intézményi rendszere 360
2. 3. 2. A vidékfejlesztési szervezet 367
3. A támogatási eljárás 371
3. 1. Speciális hatósági jogosítványok. A támogatási eljárás és
felülvizsgálata 372
3. 2. A támogatási eljárás közigazgatási szakasza 376
3. 3. A támogatás szerződéses szakasza: a kifizetés és a szerződésszegés
szakasza 382
4. A KAP első pillére: a piacszabályozás 385
4. 1. A piacszabályozás fejlődése 385
4. 1. l.A piacszabályozás eredeti modellje: jövedelempolitika árpolitika
révén több termékpályán 386
4. 1. 2. A szétválasztás (decoupling) és az egységesülés modelljei 392
4. 1.2. 1.A szétválasztás (decoupling) modellje 392
4. 1. 2. 2. Az egységesítés (SCMO) modellje 395
4. 2. Az egységes támogatási rendszer 397
4. 2. 1. Hatály 397
4. 2. 2. A közvetlen kifizetésekre vonatkozó általános rendelkezések 398
4. 2. 2. 1. Kölcsönös megfeleltetés 398
4. 2. 2. 2. Pénzügyi előírások: moduláció és kiegészítő támogatások 399
4. 2. 3. Az egységes támogatási rendszerre (SPS) vonatkozó speciális
előírások 399
4. 2. 4. Az egységes területalapú támogatás és az ezt kiegészítő nemzeti
támogatás 402
5. A bor termékpálya, mint az egységes közös piacszervezet eleme 403
5. 1. A borpiac jogi szabályozásának rendszere 404
5. 2. A borpiaci rendtartás hatálya 407
5. 3. A szőlőtelepítés szabályai 412
5. 3. 1. A telepítési jogok 413
5. 3. 2. A telepítés és kivágás eljárási szabályai 417
5. 4. A bor-eredetvédelem 418
5. 5. A borrendtartás támogatásai 421
6. A KAP második pillére: a vidékfejlesztés 423
6. 1. A vidékfejlesztés kialakulása 423
6. 2. A vidékfejlesztési uniós szabályai 427
6. 3. Az ÚMVP prioritásai 428
V. RÉSZ-AGROMINIMUM ELŐÍRÁSOK 441
XIV. FEJEZET Az ÉLELMISZERLÁNC JOGI RENDSZERE 441
1. Az élelmiszerlánc 441
2. Az élelmiszerlánc ellenőrzése 441
3. Az új törvényi szabályozás megalkotásának indoka 443
4. A törvény hatálya 444
5. A törvény fogalomrendszere 445
6. Alapvető rendelkezések 448
7. Tájékoztatási szabályok 450
8. Forgalomba hozatali és felelősségi rendelkezések 451
9. Az élelmiszerlánc szereplőinek jogai és kötelezettségei 452
9. 1. A nyomon követhetőség rendszere 453
9. 2. A termelő jogai és kötelezettségei 453
9. 3. Az állattartó jogai és kötelezettségei 453
9. 4. Az állatorvos jogai és kötelezettségei 454
9. 5. Az élelmiszer- és takarmány-vállalkozások kötelezettségei 455
10. Az élelmiszerlánc-felügyeleti állami feladatok ellátásának rendszere 456
10. 1. Járványokkal és kártevők felszaporodásával kapcsolatos
intézkedések és a kártalanítás szabályai 457
10. 3. Kártalanítás 460
11. Jogkövetkezmények 461
11.1. Intézkedések 462
11. 2. A bírságok kiszabásának általános szabályai és elvei 463
11. 3. A figyelmeztetés 465
11.4. Növényvédelmi bírság 465
11.5. Takarmány-ellenőrzési bírság 467
11. 6. Élelmiszer-ellenőrzési bírság 467
11. 7. Élelmiszerlánc-felügyeleti bírság 467
11. 8. A bírságok megfizetésének szabályai 468
12. Kötelező előírások és ajánlott szakmai irányelvek gyűjteményei az
élelmiszerlánc területén 469
XV. FEJEZET A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK ÉS ÉLELMISZEREK
FEJLESZTÉSÉT ÉS MINŐSÉGÉT ÖSZTÖNZŐ JOGINTÉZMÉNYEK 472
1. A növényfajta-oltalom, a növényfajták állami elismerése és a
szaporítóanyagokra vonatkozó szabályok 472
1. 1. A növényfajta-oltalom szabályozásának alakulása 472
1. 1. LA növényfajta-oltalom nemzetközi és közösségi szabályozása 472
1. 1. 1. 1. A növényfajták oltalmára létesült nemzetközi egyezmény. 472
1.1. 1.2. A TRIPS Megállapodás 473
1. 1. 1. 3. A közösségi növényfajta-oltalom 473
1. 1. 2. A növényfajta-szabadalom hazai szabályozása 476
1. 1. 2. 1. A siti generis növényfajta-oltalom 477
1. 1. 2. 2 A növényfajta-oltalom feltételei 478
1. 1. 2. 3. A növényfajta-oltalom időtartama 478
1. 1. 2. 4. A saját célú felhasználás 478
1. 1. 2. 5. A növényfajta nemesítőjének díjazása 479
1. 2. A növényfajták állami elismerésére, valamint a szaporítóanyagok
előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó szabályok 479
1. 2. 1. A genetikai anyagok megőrzése 480
1. 2. 2. A növényfajták állami elismerése 481
1. 2. 3. A szaporítóanyagok előállítása és forgalmazása 484
2. A minőségi mezőgazdasági termelés és élelmiszer-előállítás
jogintézményei 486
2. 1. A földrajzi árujelzők és a hagyományos különleges termékek 487
2. 1. 1. A földrajzi árujelzők 487
2. 1. 2. A hagyományos különleges termékek 492
2. 2. Az ökológiai termelés és termékek 492
2. 3. Az Euroterroirs és a magyar HÍR program 494
2. 4. A hungarikum szabályozás megalkotásának jogi előzményei 495

Témakörök