Agrár- és vidékfejlesztési igazgatás

Tartalom

Mikó Zoltán: Agrár- és vidékfejlesztési igazgatás gyakorlatok 13
1. Az agrár-és vidékfejlesztési igazgatás alapkérdései 13
1.1. Az agrárgazdaság és a vidék nemzetgazdasági jelentősége 13
1.2. Az agrár-, és vidékfejlesztési igazgatás fogalma, feladatai 14
1.3. Az agrár- és vidékfejlesztési igazgatás sajátos szabályozási, eljárási-, és intézményi rendje 15
2. Az agrár-és vidékfejlesztési igazgatás intézményi struktúrája 17
2.1. Az agrár-és vidékfejlesztési igazgatási intézményrendszer tagozódása 17
2.1.1. A Vidékfejlesztési Minisztérium 17
2.1.2. Államigazgatási (szakigazgatási) feladatot ellátó, és hatáskört gyakorló központi hivatalok 19
2.1.3. Szakértői, tanácsadó testületek 24
2.1.4. Háttérintézmények 25
2.1.5. Nem kormányzati szervek 25
3. A biológiai alapok biztosításával kapcsolatos szakigazgatási feladatok 30
3.1. A növénytermesztés biológiai alapjainak biztosítása 30
3.2. A gyümölcstermesztéssel kapcsolatos szakigazgatási feladatok 32
3.3. Az állattenyésztés biológiai alapjainak biztosítása 32
4. Élelmiszerlánc-biztonsággal kapcsolatos szakigazgatási tevékenység 35
4.1. A mezőgazdasági termelő, illetve az élelmiszert fogyasztó érdekeinek védelme 35
4.2. Az élelmiszerláncra vonatkozó szabályozás rendje 38
4.3. Az élelmiszerláncra vonatkozó általános rendelkezések 38
4.4. Az élelmiszerlánc szereplőinek jogai és kötelezettségei 43
4.5. Az élelmiszerlánc-felügyeleti állami feladatok ellátásának rendszere 46
4.6. Az élelmiszerlánc-felügyelettel kapcsolatos hatósági eljárás sajátos szabályai 48
4.7. A járványokkal és kártevők felszaporodásával kapcsolatos intézkedések és a kártalanítás szabályai 49
4.8. Jogkövetkezmények 52
4.9. Kötelező előírások és ajánlott szakmai irányelvek gyűjteményei 54
4.10. A személyes adatok védelme és a közérdekű adatok nyilvánossága 55
5. Szőlőtermeléssel, borászattal kapcsolatos szakigazgatási feladatok 56
5.1. A borpiaci rendtartásra vonatkozó szabályozás rendje 56
5.2. Az integrált szőlészeti és borászati nyilvántartó rendszer 57
5.3. A szőlő termőhelyi kataszter 58
5.4. Szőlő telepítése, kivágása, művelése 60
5.5. A szőlő, bor eredetvédelmét szolgáló rendelkezések 63
5.6. A fogyasztók tájékoztatása, a címkézés kötelező és választható adattartalma 68
5.7. Borászati eljárások 70
5.8. Szőlő-, illetve bor származási bizonyítvány 71
5.9. A Tokaji borvidékre érvényes különleges előírások 73
5.10. Kötelező nyilvántartási és jelentéstételi rend 75
5.11. A borászati termékek szállításához szükséges kísérőokmányok 76
5.12. Támogatási programok a borágazatban 77
5.13. A szőlészeti, borászati szakigazgatás 78
6. Sajátos termék előállítási és forgalomba hozatali szabályok 83
6.1. Az élelmiszerek eredetvédelme 83
6.2. Genetikailag módosított élelmiszerek előállításával, forgalomba hozatalával kapcsolatos szakigazgatási feladatok 84
6.3. A dohánytermékek előállításának forgalomba hozatalának rendje 84
6.4. A pálinka előállítása, forgalomba hozatala 85
7. A termőföld védelmével kapcsolatos szakigazgatási feladatok 87
7.1. A termőföldtulajdon megszerzésének szabályozása az Európai Unióban 87
7.2. A termőföldtulajdon megszerzésének szabályozása az egyes EU-tagállamokban 88
7.3. A termőföld tulajdoni-, használati korlátozások keretében megvalósuló védelme 89
7.4. A termőföldek használata 94
7.5. A termőföld szakigazgatási eszközökkel történő védelme 100
7.6. Földminősítés 101
7.7. A föld-, illetve a talajvédelmi feladatokat ellátó hatóságok 102
7.8. A földhasználat nyilvántartása 102
8. A tulajdonhoz kapcsolódó haszonvételek gyakorlásával összefüggő szakigazgatási feladatok 105
8.1. Áttekintés 105
8.2. Az erdő védelmével, erdőgazdálkodással kapcsolatos szakigazgatási feladatok 105
8.2.1. Áttekintés 105
8.2.2. Az erdészeti szabályozás céljai, alapelvei 106
8.2.3. Az erdő fogalma 107
8.2.4. Az állami erdők tulajdonosi joggyakorlására, vagyonkezelésére, hasznosítására vonatkozó sajátos szabályok 108
8.2.5. A szabad rendelkezésű erdő 108
8.2.6. A fásítás 109
8.2.7. Az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület 109
8.2.8. Az erdészeti létesítmény 110
8.2.9. Az erdészeti igazgatási és az erdőgazdálkodási egységek kialakítása 110
8.2.10. Az erdőgazdálkodó és nyilvántartása, az erdőbirtokossági társulat 111
8.2.11. Az erdő használata, az erdőgazdálkodási haszonbérlet 112
8.2.12. Az Országos Erdő Tanács 113
8.2.13. Az erdő rendeltetései, erdőgazdálkodási üzemmódok 114
8.2.14. Az erdőgazdálkodás tervszerűsége, és engedélyezési rendszere 114
8.2.15. Az erdő és a fásítás telepítése 115
8.2.16. Az erdőfelújítás, az erdőnevelés, valamint az erdőszerkezet átalakítása 116
8.2.17. Az erdőt károsító hatások elleni védekezés 116
8.2.18. Az erdei haszonvételek gyakorlása 117
8.2.19. Az erdő igénybevétele, megosztása 118
8.2.20. Az erdő szállítás céljára történő igénybevétele, illetve az erdő látogatása 119
8.2.21. Az erdészeti munkák szakmai irányítása, az erdő őrzése 120
8.2.22. Az erdészeti igazgatás sajátos feladatai 122
8.2.23. Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység, az erdőgazdálkodási bírság, az erdővédelmi bírság 122
8.3. A vad védelmével, a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal kapcsolatos szakigazgatási feladatok 123
8.3.1. Alapfogalmak 123
8.3.2. A vadhoz kapcsolódó tulajdoni viszonyok 125
8.3.3. A vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának szabálya 126
8.3.4. A vadászati jog kényszerhasznosítása 128
8.3.5. A vadállomány védelmét biztosító rendelkezések 128
8.3.6. A vadgazdálkodási tevékenység tervszerűsége 129
8.3.7. A vadászat gyakorlásának személyi feltételei 130
8.3.8. A vadkár térítés rendje 130
8.3.9. A vadgazdálkodás, a vadászat szabályainak megszegésével kapcsolatos szankciórendszer 131
8.3.10. A vadászati igazgatás 132
8.4. A halászattal, horgászattal kapcsolatos szakigazgatási feladatok 133
8.5. A mező-, és erdőgazdasági vagyonvédelem 136
9. Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP), szabályozási rendje 142
9.1. Az Európai Közösségek politikái 142
9.2. A Közös Agrárpolitika végrehajtásának eszközrendszere 143
9.3. Nem kormányzati szervek részvétele a Közös Agrárpolitika kialakításában 146
9.4. A közös agrárpolitika pénzügyi háttere 147
9.5. A Közös Agrárpolitika (KAP) nemzeti végrehajtásának szabályozási rendje 148
9.6. A Közös Agrárpolitika (KAP) nemzeti végrehajtásának intézményei 148
9.6.1. Áttekintés 148
9.6.2. A KAP nemzeti végrehajtásának irányításával összefüggő feladatokat ellátó szervek 149
9.6.3. A KAP végrehajtásával összefüggő feladatokat ellátó szervek 150
9.7. Az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IIER) 154
9.8. A pénzügyi ellenőrzés intézményrendszere 155
9.9. A termékpálya rendtartások működtetése 157
9.10. Az EMGA-ból, illetve az EMVA-ból nyújtott támogatások igénybevételével összefüggő sajátos eljárási szabályok 158
9.11. Agrár-, és vidékfejlesztési támogatások 161
Papp Zsigmond: Ingatlan-nyilvántartás a gyakorlatban 165
1. Az ingatlan-nyilvántartás lényege 165
2. Az ingatlan-nyilvántartást meghatározó normák szerkezeti rendje 165
3. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok 166
4. Az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhető tények 167
5. Az ingatlan-nyilvántartásban rögzítendő adatok 168
5.1. Az ingatlan adatai 168
5.2. A jogosultak adatai 168
6. Az ingatlan-nyilvántartás elvei 169
6.1. A bejegyzés elve 169
6.2. A nyilvánosság elve 169
6.3. A közhitelesség elve 169
6.4. A kérelemhez kötöttség elve 170
6.5. A rangsor elve 170
6.6. Az okiratiság elve 171
6.7. A teljesség elve 171
6.8. A valósághűség elve 171
6.9. A kötelező használat elve 171
6.10. A legalitás elve 172
7. Az ingatlannyilvántartásba bejegyezhető jogokat rögzítő szerződések ügyintézése 172
8. A földhivatali eljárással kapcsolatos leggyakoribb eljárási lépések 172
8.1. A kérelem benyújtása 172
8.2. Felhívás hiánypótlásra (Ket. 37. és Inytv. 39. §, Vhr. 79.-81. §) 182
8.3. Értesítés az eljárás megindításáról (Ket. 29. § (3H7) bek. és Inytv. 27/A. §.) 185
8.4. Eljárást felfüggesztő végzés. (Ket. 32. §. és Inytv. 47. §) 187
8.5. Értesítés eljárás függőben tartásáról (Inytv. 47/A. §) 189
8.6. Eljárást megszüntető végzés a Ket. 31. §-ában foglalt ok miatt 189
8.7. Eljárás megszüntetése díjfizetés elmulasztása miatt (Ket. 31. § (3). bekezdés és 118/2005. (XII. 19.) FVM rendelet 3. §) 191
Kristó Katalin: Versenyjog 193
1. A versenyjog története 193
1.1. A liberálkapitalizmus és a versenyjog - a versenykorlátozások joga az állami monopolkapitalizmus idején 193
1.2. A versenyjog fejlődése 194
1.3. A versenyjogi szabályozás modelljei 195
1.4. Fogyasztóvédelem 195
1.5. A közszolgáltató szektor szabályozása 196
2. A versenyjog a hatályos magyar jogi szabályozásban 197
2.1. A tisztességtelen verseny tilalma 197
2.2. Az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma 199
3. A versenyt korlátozó cselekmények tilalma 200
4. A Gazdasági Versenyhivatal 202
5. Az árszabályozás 203
Boros Anita: Munkaügyi igazgatás 205
1. A munkaügyi igazgatás szervezete 205
1.1. A miniszter foglalkoztatáspolitikai feladatai 206
1.2. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 206
1.3. A munkaügyi központok 208
1.3.1. A regionális munkaügyi központok 208
1.3.2. A munkaügyi központ kirendeltsége 209
1.4. A regionális képző központok 210
1.5. Az érdekegyeztetés szervezetrendszere 210
1.5.1. Az Országos Érdekegyeztető Tanács 210
1.5.2. A Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete 211
1.5.3. A munkaügyi tanács 211
2. Munkaerő-piaci szolgáltatások, foglalkoztatást elősegítő támogatások és a speciális foglalkoztatási formák 212
2.1. Munkaerő-piaci szolgáltatások és a foglalkoztatást segítő támogatások 212
2.2. A speciális foglalkoztatási formák 215
3. A munkaügyi hatósági eljárás 215
4. Munkabiztonság 218
Imre Miklós - Kristó Katalin: A természeti és az épített környezet védelme 227
1. Az épített környezet védelme 227
1.1. Területfejlesztés és területrendezés 227
2. Az építési közigazgatási jog 228
2.1. Az építési közigazgatási jog forrásai 229
2.2. Az építésügyi közigazgatás szervezete 231
2.2.1. Az építésügyi közigazgatás központi szervei 231
2.2.2. A helyi-területi építési igazgatási szervezet 232
2.2.2.1. A területi főépítészek 232
2.2.2.2. Fővárosi, megyei közigazgatási hivatal 233
2.2.2.3. A helyi önkormányzatok 233
2.2.2.4. A regionális és megyei területfejlesztési tanácsok 234
2.2.2.5. Területfejlesztési önkormányzati társulás 234
2.2.2.6. Az építésügy területén működő kamarák 234
2.2.2.7. Több település közös rendezése 234
3. Az építésrendészeti jog 234
3.1. Az elvi építési engedély 235
3.2. Építési engedély 235
3.3. Használatbavételi engedély 236
3.4. Az engedélyező eljárások jellemzői 236
3.5. A szabálytalan építkezés jogkövetkezményei 238
4. A kulturális örökség védelme 240
4.1. A kulturális örökség védelmének állami szervezete 240
4.2. A régészeti örökség védelme 242
4.3. Műemlékvédelem 243
4.4. A kulturális örökségvédelmi hatósági eljárások szabályai 243
5. A környezet védelme 244
4.1. A környezet védelmének alapelvei 246
4.1.1. Az elővigyázatosság, a megelőzés és a helyreállítás 246
4.1.2. Felelősség 246
4.1.3. Együttműködés 246
4.1.4. Tájékozódás, tájékoztatás és nyilvánosság 246
4.2. A környezeti elemek védelme és az elemeket veszélyeztető tényezők 247
4.2.1. A föld védelme 247
4.2.2. A víz védelme 247
4.2.2. A víz védelme 247
4.2.4. Az élővilág védelme 248
4.2.5. Veszélyes anyagok és technológiák 248
4.2.6. Hulladékok 248
4.2.7. Zaj és rezgés 248
4.2.8. Sugárzások 249
4.3. A környezet védelmét szolgáló állami tevékenység 249
4.3.1. Az állam környezetvédelmi tevékenysége 249
4.3.2. A helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatai 251
4.4. A környezet védelmének megalapozása 251
4.5. A környezetvédelmi igazgatás 252
4.5.1. A környezethasználat feltételei és hatósági engedélyezése 253
4.5.2. A környezetvédelmi közigazgatási szervek hatósági eljárásának különös szabályai 254
4.6. A természet védelme 255
4.6.1. A természetvédelemmel kapcsolatos állami feladatok 255
4.6.2. A természetvédelmi jog alapintézményei és a védetté nyilvánítási eljárás 256
4.6.3. A természetvédelem speciális eljárásjogi szabályai és szankciói 258
4.6.4. A természeti állapotfelmérés 258
4.6.5. Természetvédelmi bírság 258

Témakörök