1.063.231

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Rendszerbomlás?

Nyelvhasználatunk zavarai

Szerző
Szerkesztő
Újvidék
Kiadó: Forum Könyvkiadó
Kiadás helye: Újvidék
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 123 oldal
Sorozatcím: Nyelvművelő Füzetek
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 21 cm x 14 cm
ISBN: 86-323-0240-X
Megjegyzés: Megjelent 700 példányban.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A szó a nyelvnek legközismertebb eleme. Hogy anyanyelvünket teljesebben és könnyebben használhassuk, rendszerének egyéb típusú jeleit is célszerű megismernünk. Minden nép nyelve sokoldalú és... Tovább

Előszó

A szó a nyelvnek legközismertebb eleme. Hogy anyanyelvünket teljesebben és könnyebben használhassuk, rendszerének egyéb típusú jeleit is célszerű megismernünk. Minden nép nyelve sokoldalú és bonyolult jelrendszer. Van, aki tudatos nyelvismeretek nélkül is szépen és helyesen használja anyanyelvét. Erre vonatkozó készségünket azonban biztosabban megóvhatjuk és célszerűbben fejleszthetjük. ha tudatosan ismerjük a magyar nyelv használatának szabályait. Az idegenszerűségeket, a pongyolaságot, a közérthetőség egyéb zavarait pedig általában föl sem ismerhetjük rendszerbeli alapismeretek nélkül. Nyelvkészségünk javításához ugyanis szinte sohasem elég a téves forma mellé állítanunk a helyeset, a kevésbé jó mellé a jobbat, hanem a jelenséget elsősorban típusában (pl. grammatikai mibenlétében) kell fölismernünk, illetve fölismertetnünk, hogy az esedékes helyesbítést analóg példákon is alkalmazhassuk.
Továbbá célszerű a hibázás okát vagy körülményeit is fölfednünk, mert a hibaelőfordulási szöveghelyzet ismerete is fokozhatja éberségünket. Egy-egy nyelvművelő írásnak ugyanis többnyire nem az a közvetlen célja, hogy az észlelt jelenség hibás voltát bizonyítsa, hanem hogy általa könnyebben elkerülhessük a hibázást - hasonló esetekben. A nyelvi önkényesség nem állhat érdekünkben; a magyar nyelv rendszere (használatának szabályai) ugyanis nem egyéni tulajdonunk, hanem az egész nyelvközösségé. Az hozta létre, csak az tarthatja fönn, tehát az illetékes meghatározni, hogy mi benne helyes, mi nem. Más szóval: a nyelvközösség a spontán nyelvhasználatban dönti el, hogy mi közérthető a mai ember számára. Anyanyelvi készségünk viszont egészen a mienk - de akaratunktól függetlenül hat mások nyelvkészségére is, és hat rá minden, amit hallunk, olvasunk. Jogunk van tehát törődni vele vagy egészen el is hanyagolni. Ezért különösen nagy a felelősségük a tömegtájékoztatás és a közoktatás dolgozóinak abban a tekintetben, hogy vajon megfelelő anyanyelvi készséggel vállalták-e hivatásukat. Szinte kivétel nélkül minden ember érdekében áll jól ismernie anyanyelvét, de ennek elérésére igen különbözőek a lehetőségeink. Többek között a nyelvművelés föladata lehet az erre vonatkozó egyéni és társadalmi föltételek megteremtésének elősegítése. így a nyelvi életföltételeké is. Vissza

Tartalom

Előszó 5
Rendszerében is óvnunk kellene 7
I. ÍRÁSMÓD
A. Változások a magyar helyesírásban 10
Magyar s idegen közszavak alakja (bulldog v. buldog?) 12
Többalakúság (kilukadt és kilyukadt) 14
A külön- s egybeírás (Szabadság híd, Kis-Ázsia, Dunakanyar) 16
A kezdőbetű és a földrajzi nevek (ohridi-tavi. de: Preszpa-tavi) 19
B. Egybeírjuk vagy külön? (A még + x írásmódja) 23
C Helyesírási parooímia (1: több gyerekes; 2: többgyerekes) 25
D. Hamis láncszem írásmódunkban
(„Djordjevic"-et cseréljük ki!) 28
II. KIEJTÉS
Szósorvasztás ("válatok" , "tázsdalmi") 31
A tővéghang megnyújtása ("Nem ismeri Morset"?) 33
A. Azaz, az, ez névmások használata
Névutós névszó kijelölő jelzője („az a személy felől"?) 37
Birtokos jelző kijelölő jelzője ("ez az út megtétele"?) 39
Névutós szerkezet alaptagjaként („az miatt"?) 41
Sajátos névutók előtt ("az alapján"?) 44
B. A magyar igékről
Hogy megőrizhessünk egy fontos kategóriát („megjavítom" v. „megjavíttatom"?) 47
Alanyi vagy tárgyas ragozás? (valamennyi, - valamennyi) 51
A magyar jövő igeidőről (majd) 53
C. Névelőhasználat
Olyan kicsi, hogy szinte nincs is (a, az) 57
Kell-e határozott névelő? („Elment NSZK-ba"?) 59
D- Szerkezetzavar
Birtokos szerkezeti abszurdum (A képviselőház vagy a köztársaságok tanácsa?) 61
Egy divatos szókapcsolat divatos félreértése („a háború véget vetése') 64
E. Egyéb grammatikai vétségek
Amikor nem elég a hangsúly, illetve a személyrag (rólad v. terólad?) 66
Egy-két mennyiségjelölési típusról (Kilónként vásárolják-e föl a kukoricát?) 68
Az idegen közszavak használatáról (Főnév vagy melléknév?) 70
Érthetően értelmezünk-e? 73
IV. NEVEK
A nevünk nevéről ("név és vezetéknév"??) 70
Torzulások a megnevezésekben (A magyar asszonynevekről) 78
Az idegen személynevek használatiról („Charles herceg"?) 84
Nevek paronímiája („Olümposz") 87
V. SZÓLÁSFÉLÉK
Svéd nők a tisztítótűzben 89
Aki nem tud arabusul 91
Stílusunk (mű)virágai („Nem zavarok neked?"?) 93
VI. FORDÍTÁS
Nyelvi erőszak vagy sarlatán fordítás? (ma dolgozók és a polgárok"? -1.) 97
Anyanyelvünk nem privát, sem hivatali játékszer! („a dolgozók és a polgárok"? - 2.) 99
Szilveszteri gondolatok (összegezés helyett) 102
Tárgymutató 107
Példajegyzék 110

Ágoston Mihály

Ágoston Mihály műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Ágoston Mihály könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem