Pest megye műemlékei I-II.

Előszó

"Magyarország műemléki topográfiájá"-nak előttünk fekvő ötödik méretén, anyagának gazdaságán túlmenően részben a feldolgozás módjában is eltér elődeitől. Az anyag gazdagságát s ezzel a kötet terjedelmét nemcsak az indokolja, hogy Pest megye 185 községével (amelyből csupán 19 szűkölködik műemlékekben) az eddig feldolgozott legnagyobb terület, hanem sokkal inkább az a körülmény, hogy olyan városok fekszenek a megye területén, mint Szentendre vagy Vác, és műemléki szempontból olyan fontos községek, mint Ócsa, Visegrád vagy Zsámbék. Jelentős mértékben növekedett a kötet anyaga annak következtében is, hogy a levéltári kutatás a rendelkezésre álló hosszabb idő alatt általában rendkívül gazdag anyagot produkált. Baranyai Béláné, Bónisné Wallon Emma és Pataki V. János a feltárható levéltári egységekből eddig nem is sejtett mennyiségű adatanyagot és - ami legalább olyan fontos - tervrajzot kutatott fel a feldolgozás számára. Emellett természetesen a helyszínen dolgozó szakemberek is kiaknázták az ott található írott forrásokat. Itt kell kiemelni Petróczi Sándor sokirányú segítségét is, amely nem korlátozódott a Váci Egyházmegyei Levéltár írott és rajzolt anyagára; a megye és Vác története kapcsán is igen hasznos, önzetlen támogatást kaptunk tőle. Kuthy István pedig a székesfehérvári egyházmegye templomai történetét tárgyaló kéziratos munkájának Pest megyére vonatkozó részét engedte át nekünk. Ugyancsak itt kell megemlítenünk Stefanovits Dömötört, aki az eddig úgyszólván teljesen mellőzött görögkeleti szerb levéltári anyag feltárása kapcsán végzett számunkra igen értékes munkát. Vissza

Fülszöveg

Az ország fővárosát körülölelő mai Pest megye gazdag műemléki anyagának szakszerű feldolgozását kapja e két részben megjelenő kötetben az olvasó.
"Magyarország műemléki topográfiája" eddig megjelent köteteinek rendszere szerint régészeti, történeti és művészettörténeti bevezető tanulmányok után a községek ábécé rendjében 166 település építészeti, képzőművészeti, iparművészeti és népi építészeti anyagát dolgozta fel a szakma legjobbjaiból álló munkaközösség. Olyan építészeti műemlékeket tartalmazó települések, mint Cegléd, Nagykőrös, Gödöllő, Ócsa, a második részben Ráckeve, Szentendre, Vác, Visegrád, Zsámbék korszerű publikálásra kerül itt sor, vagy az építészet népibb válfaja szempontjából olyan jelentős helységeké, mint Gyón, Dabas, ahol népies klasszicista kúriák egész sora található. Ezenkívül a legtöbb községben ismeretlen ötvösművekkel, a bútor- és textilművekkel, a bútor- és textilművesség számos, még közzé nem tett emlékével ismertet meg ez a munka. A mintegy 1400 oldalas és ugyanannyi képpel illusztrált kötet nemcsak a szakemberek, hanem az ország kultúrjavait ismerni szándékozók, a helytörténet, a szülőföld-ismeret kedvelői számára is élményt jelentő s hasznos könyv. Vissza