Agenda: szertartási beszédek és imák, az erdélyi Ev. Ref. Anyaszentegyház rendtartása szerint I.

Előszó

Ez Agenda az 18555-diki közzsinat határozata következtében lát napvilágot; tehát teljes tíz év mulva a határozat kelése után; még sem mondhatni róla, hogy vele teljesitve lőn a Horáczius 'nonum prematur in annum'-ja. Hoszszas volna elésorolni mindazokat az akadályokat, melyek e könyv létrejöttének útjában állottak; elég megemliteni anynyit, hogy a közzsinattól ez agenda szerkesztésére kinevezett t. egyének közül kettő kihalt, egy lemondott a szerkesztésről s a jelenlegi szerkesztők mind ez elődeiktől anynyira nem örököltek semmit is, hogy - két cziket kivéve - az egészet maguknak kelle megirniok. E körülmény hátrányul is előnyűl is szolgált; hátrányul a menynyiben a különböző czikek nem lehetének oly változatosok, mintha különböző tollakból folytak volna, és előnyűl, mert igy nagyobb egyöntetűség vala eszközölhető mint különben.
A szerkesztők e gyüjteményt erényeivel - ha vannak - és fogyatkozásaival - melyek kétségkivül léteznek - átnyujtják t. hivataltársaiknak, a nélkül hogy amazokat kiemelni, ezeket pedig mentegetni megkisértetnék; és átnyujtják azzal a meggyőződéssel, hogy az utánnok következők, minden bizonynyal jobbat fognak irni; de ha némileg befolytak e jobbak létrejöhetésére, ha úgyszolva, lépcső gyanánt szolgálhattak, melyen más feljebb emelkedik, meg vannak jutalmazva fáradságukért.
Meg kivánják még jegyzeni a szerkesztők, hogy valamint a közzsinat ez Agendát nem nyilvánitotta az erdélyi ref. anyaszentegyházban bevett kézi könyvnek: úgy a szerkesztőktől is távol volt nemcsak az a gondolat, hogy e gyüjteménynyel a reformált lelkészek liturgiai szép szabadságát korlátolni akarják, hanem még eszközül sem kivántak szolgálni arra, hogy e gyüjtemény a tétlenség párnájává váljék lelkészeink kezében. Az itt kiadott beszédeket és imákat a szerkesztők azon egyház kivei számára irták, melyben hivataloskodnak, s nagyon természetesen hallgatóik miveltségéhez, felfogásához alkalmazták: nagyban tévedne hát egy falusi egyszerü község lelkipásztora, ha ezeket egész kiterjedésükben és szórúl szóra használná egyházában. Vegye ki e helyett, az itt közlött beszédekben foglalt eszméket, dolgozza fel saját belátása és egyénisége szerint szabadon, öltöztesse hallgatói miveltségéhez illő sztil-be;ekkor újat hozand elé ez ó tárházból és beszéde lesz arany gyümölcs ezüst tálban.
Mint a czimlap mutatja, e kötetben a lelkésznek csak templomi teendői foglalvák; a többit a szerkesztők egy második kötet számára tartották fen, melynek megjelenését azonban ez első kötet miként fogadtatása föltételezi. Vissza