Ágazati gazdaságtan

Tartalom

Előszó 4.
I. AZ ÁGAZATI GAZDASÁGTAN ALAPJAI 6.
1. A nemzetgazdasági szerkezet kialakulása 6.
2. A nemzetgazdasági struktúra 7
II. AGRÁRGAZDASÁGTAN 9.
1. A mezőgazdaság nemzetgazdasági helye és kapcsolati rendszere 9.
1.1 Az agrárgazdaságtan kapcsolata a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó más tudományokkal 9.
1.2 Célok és eszközök, agrárgazdasági hatások 14.
1.2.1 A mezőgazdaság és az élelmiszeripar nemzetgazdasági szerepe 14.
1.2.2 A mezőgazdaság és az élelmiszeripar főbb arányai a nemzetgazdaságban 15.
1.2.3 Az élelmiszertermelés szerepe a hazai fogyasztásban 17.
1.2.4 A mezőgazdasági termelés szerepe az ipar alapanyag-ellátásában 18.
1.2.5 Az élelmiszer-termelés szerepe a külkereskedelemben 19.
1.3 Nemzetgazdasági meghatározottság, az Ágazati Kapcsolatok mérlege 22.
1.4 A mezőgazdasági termelés sajátosságai 27.
2. Az agrárerőforrások és felhasználásuk 31.
2.1 Föld-birtokpolitika 31.
2.1.1 A föld nemzetgazdasági funkciói 31.
2.1.2 A föld mint speciális termelési tényező vizsgálata 32.
2.1.3 A földhasználat szerkezetének sajátosságai 34.
2.1.4 A termőföld 36.
2.1.4.1 Földellátottság 37.
2.1.4.2 A földpiac sajátosságai 41.
2.1.4.3 Földértékelés 46.
2.2 Eszközfelhasználás-műszaki fejlesztés, beruházás-politika 49.
2.2.1 A műszaki fejlesztés fogalma, lényege, sajátosságai 49.
2.2.2 A mezőgazdaság műszaki fejlesztésének sajátos vonásai 52.
2.2.3 A műszaki fejlesztés elemei és hatásuk a mezőgazdasági termelésre 54.
2.2.3.1 A gépesítés szerepe a mezőgazdasági termelésben 54.
2.2.3.2 Az energiagazdálkodás főbb jellemzői 62.
2.2.3.3 Építés 66.
2.2.3.4 A kemizálás jellemzői a mezőgazdaságban 67.
2.2.3.5 A biológia szerepe a műszaki fejlesztésben 72.
2.2.4 A mezőgazdaság műszaki fejlesztésének komplexitása 74.
2.3 Élőmunkafelhasználás - foglalkoztatottság 77.
2.3.1 Az élőmunka hatékonysága a mezőgazdaságban 82.
3. Agrárpolitikai beavatkozások 86.
3.1 Az agrárpolitikák általános vonásai, cél- és eszközrendszere 86.
3.2.1 Struktúrapolitika 87.
3.2.2 Piacpolitika 88.
3.2.3 Árpolitika 89.
3.2.3.1 A mezőgazdasági termékárakat módosító árpolitikai eszközök 91.
4. A magyar agrárpolitika főbb jellemzői 102.
4.1 Ár- és a piaci viszonyok a magyar mezőgazdaságban 102.
4.1.1 Az előzmények és a rendszerváltás átmeneti hatásai 102.
4.1.2 A belföldi piac keresleti viszonyai 104.
4.1.3 Az export és importpiac változásának néhány tanulsága 106.
4.1.4 A mezőgazdasági árviszonyok megítélésének problémái 109.
4.1.5 Az árszínvonal megítélése, a gyakorlat árpolitikai elvárásai 110.
4.2 Agrárpolitikai orientációk és speciális eszközei 115.
4.2.1 Agrárpiaci rendtartás 115.
4.2.1.1 A magyarországi agrárpiaci rendtartás kialakulása 117.
4.2.1.2 Az agrárpiaci rendtartás 118.
5. Az agrár- és élelmiszer termelés fejlesztésének lehetőségei 125.
5.1 Az agrárfejlesztés kiindulópontjai 125.
5.2 Agrárstratégiai törekvések, modellek 127.
6. A magyar agrárgazdaság komparatív előnyei 134.
III. IPARGAZDASÁGTAN 137.
1. Bevezetés az ipar gazdaságtanába 137.
1.1 Az ipargazdaságtan mint tudományág 137.
1.2 A magyar iparfejlődés áttekintése 141.
2. Az ipargazdaságtan alapjai 146.
2.1 Az ipar tevékenysége 146.
2.2 Gazdasági folyamatok az iparban 147.
2.3 Az ipar termelési tényezői 148.
2.4 Az ipari termékek jellegzetességei 150.
2.5 Az ipari termelés sajátos vonásai 151.
2.6 Az ipari termelés mérése 152.
2.6.1 Az ipari növekedés, fejlődés mérése 152.
2.7 Munkamegosztás az iparban 155.
2.7.1 Ipari specializáció 155.
2.7.2 Kooperáció az iparban 159.
2.7.3 Kombináció az iparban 161.
2.7.4 Koncentráció az iparban 162.
3. Az ipari struktúra, az ipar ágazati szerkezete 164.
3.1 Az ipari struktúra 164.
3.1.1 Az iparág 165.
3.1.1.1 Az iparág belső struktúrája 165.
3.1.1.2 Az iparágak gazdasági jellemzői 167.
3.1.2 Az iparágak csoportosítása 169.
3.1.3 Az iparágak kapcsolatai 171.
3.1.4 Az iparágak keletkezése és fejlődése 172.
4. Iparfejlődés, ipari növekedés 176.
4.1 Az ipari növekedés és a gazdasági növekedés kapcsolata 176.
4.2 Az ipari növekedés értelmezése, főbb folyamatai, megnyilvánulási formái 177.
4.2.1 A növekedés input és output oldala 179.
4.2.2 Az ipari növekedés számszerűsítésének általános módszerei, eszközei 179.
4.3 Az ipari növekedés főbb tényezői, összefüggései 181.
4.3.1 Természeti tényezők 181.
4.3.2 Népesség, munkaerő 182.
4.3.3 Álló- és forgóeszközök, beruházások 184.
4.3.4 Külkapcsolatok 188.
4.3.5 Nyersanyagok, energiák 189.
4.3.6 Tudományos-műszaki haladás, műszaki fejlesztés 190.
4.3.7 Irányítás, vezetés 191.
4.3.8 A tényezők felhasználásának, hatásfokának, hatékonyságának általános komponensei 191.
4.3 A növekedés extenzív és intenzív vonásai 192.
5. Iparpolitika 196.
5.1 Iparpolitikai célok és eszközök 196.
5.2 Nemzetközi iparpolitikai irányzatok
5.3 A fejlett országokban alkalmazott iparpolitika főbb eszközei 200.
5.4 A hazai iparpolitika jellemzői 203.
IV. KÖZLEKEDÉS-GAZDASÁGTAN 209.
1. Bevezetés a közlekedés- gazdaságtanba 209.
1.1 Az közlekedés-gazdaságtan mint tudományág tárgya és tartalma 209.
1.2 Az közlekedés-gazdaságtan mint oktatási diszciplína tárgya és tartalma 210.
2. A társadalom, a nemzetgazdaság közlekedési szükségletei és azok főbb meghatározó tényezői 212.
2.1 A közlekedési rendszerek alapvető jellemzői 214.
2.2 Az áruszállítási szükséglet és főbb befolyásoló tényezői 217.
2.2.1 Az adott makrogazdaság társadalmi termelésének nagysága 217.
2.2.2 A termelés anyagintenzitása 218.
2.2.3 A termelés és fogyasztás területi tagoltsága 219.
2.2.4 A tarifaszínvonal, a szállítási kereslet tarifaérzékenysége 221.
2.2.5 A szállítás közlekedéstechnikai és szolgáltatási színvonala 222.
2.2.6 A szállítások ésszerűsítése 223.
2.2.7 Tranzitforgalom 224.
2.3 Az áruszállítási szükséglet és és a szállításigényesség összefüggése 225.
2.4 Az személyszállítási szükséglet és és főbb befolyásoló tényezői 225.
2.4.1 A helyi (városi) és az elővárosi (környéki) közlekedési szükségletet befolyásoló
tényezők 226.
2.4.2 A helyközi (távolsági) személyszállítási szükségletet befolyásoló főbb tényezők 228.
3. Nemzetközi együttműködés a közlekedésben 232.
3.1 A közlekedési mint a nemzetközi munkamegosztás egyik feltétele 232.
4. A közlekedés helye, szerepe az újratermelési folyamatban 235.
4.1 Az anyagi javak termelése, a szolgáltatások biztosítása és a közlekedés 235.
4.2 A közlekedés szerepe az újratermelési folyamatban 236.
4.3 A közlekedés mint az anyagi termelés egyik ága, a közlekedés sajátos gazdasági-műszaki jellemzői 240.
5. Munkamegosztás és együttműködés a közlekedési alágazatok között 244.
5.1 A munkamegosztás és együttműködés lényege és formái 244.
5.2 A közlekedési részrendszerek jellegzetességei 248.
5.2.1 Vasút 249.
5.2.2 Gépjármű-közlekedés 249.
5.2.3 Belvízi hajózás 250.
5.2.4 Légi közlekedés 250.
5.2.5 Csővezetékes szállítás 251.
5.3 A nemzetgazdaság közlekedési kiszolgálását javító, közlekedésen kívüli hatások 252.
5.4 A közlekedés minőségét jellemző mutatószám-rendszer 253.
IRODALOMJEGYZÉK 258.

Témakörök