Afrikában jártak

Előszó

Részlet a könyvből:
Az újkor eleje a nagy földrajzi felfedezések időszaka. Világtérképünk alapvonalai, az egyes szárazföldek, nagyobb szigetcsoportok kontúrjai lassan felveszik a mai térképeinkről jól ismert alakjukat. Az újonnan felfedezett szárazföldek belsejének feltárása azonban zömmel a XIX. századra marad. Afrikában a század második felében vesz nagy lendületet ez a folyamat, és a 80-as évek végére a kontinens belsejében is csak a legeldugottabb, az európaiak számára legegészségtelenebb, legveszélyesebb területeken maradtak kisebb-nagyobb fehér foltok. Ilyen vidéket célzott meg 1886-ban Teleki Sámuel, amikor Ludwig von Höhnel társaságában expedíciót indított Kelet-Afrikába.
Teleki Sámuel a neves erdélyi Telekiek református ágának gyermekeként 1845. november 1-én Sáromberkén, a ma is fennálló barokk kastélyban látta meg a napvilágot. 1916-ban bekövetkezett halálával ugyanide tért vissza; az ősi családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Családja fontos szerepet töltött be Erdély politikai és kulturális életében. Teleki Mihály (1643-1690) Apafi Mihály, az utolsó erdélyi fejedelem főkancellárja volt. Teleki Sámuel (1739-1822) erdélyi kancellár a marosvásárhelyi Teleki Téka, Erdély legnagyobb tudományos könyvtárának megalapítójaként szerzett elévülhetetlen érdemeket. Teleki József (1790-1855) történetíró és nyelvész vetette meg a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának alapjait. Az 1848-49-es szabadságharcot követően két Teleki László politikus (1811-1862), Kossuth diplomáciai megbízottja. Teleki Blanka írónőt(1806-1862), a magyar nőnevelés úttörőjét pedig börtönbe vetették. Vissza