Fülszöveg
Kenya népe 1952-ben fellázadt az angol gyarmatosítók ellen. Csaknem öt esztendeig - 1957-ig - folyt a véres, kegyetlen gyarmati háború, amelyről a világ vajmi keveset tudott azon kívül, amit a szűkszavú hírügynökségi jelentések közöltek.
Ennek a szabadságharcnak volt az egyik legendás hírű vezére "Afrika" tábornok, aki nem más, mint Gyedan Geturi, egy fiatal néger munkás, aki a felkelés előtt egy angol ültetvényesnél dolgozott.
A szabadságharcosok az őserdők mélyén szervezték meg hadseregüket, a "Föld és Szabadság Hadsereg"-et, amely nevében viselte a harc két fő célkitűzését. A szabadságharcosok, vagy ahogy a könyvben nevezik őket, a partizánok, hihetetlen leleményességgel szereztek maguknak fegyvert, lőszert, élelmet, de így is csak két-három emberre jutott egy puska, s gyakran napokig csak szárított gyökereken éltek. Szinte elképzelhetetlen az a gigászi küzdelem, amelyet ilyen körülmények között éveken át vívtak a legmodernebb fegyverekkel felszerelt, számbelileg is óriási...
Tovább
Fülszöveg
Kenya népe 1952-ben fellázadt az angol gyarmatosítók ellen. Csaknem öt esztendeig - 1957-ig - folyt a véres, kegyetlen gyarmati háború, amelyről a világ vajmi keveset tudott azon kívül, amit a szűkszavú hírügynökségi jelentések közöltek.
Ennek a szabadságharcnak volt az egyik legendás hírű vezére "Afrika" tábornok, aki nem más, mint Gyedan Geturi, egy fiatal néger munkás, aki a felkelés előtt egy angol ültetvényesnél dolgozott.
A szabadságharcosok az őserdők mélyén szervezték meg hadseregüket, a "Föld és Szabadság Hadsereg"-et, amely nevében viselte a harc két fő célkitűzését. A szabadságharcosok, vagy ahogy a könyvben nevezik őket, a partizánok, hihetetlen leleményességgel szereztek maguknak fegyvert, lőszert, élelmet, de így is csak két-három emberre jutott egy puska, s gyakran napokig csak szárított gyökereken éltek. Szinte elképzelhetetlen az a gigászi küzdelem, amelyet ilyen körülmények között éveken át vívtak a legmodernebb fegyverekkel felszerelt, számbelileg is óriási túlerőben levő angol gyarmati hadsereggel. Ezenkívül a népi hadsereg bezetőinek meg kellett vívniuk a maguk külön harcát saját embereik vallási babonáival, amelyeket az angolok és a velük egy követ fújó kenyai árulók alaposan kihasználtak.
Az író hiteles művészi képet fest erről a küzdelemről, mert nem pusztán a fantáziájára vagy forrásmunkákra támaszkodik. Több évet töltött Afrikában, Kenyában is járt, s ottani élményeit, megfigyeléseit, tapasztalatait sűríti bele ebbe a roppant izgalmas, érdekes, az afrikai embereket, az ottani életet, a szörnyű gyarmati nyomort és az ébredő Afrikát nem ismerő, vagy alig ismerő ember számára lebilincselő olvasmányt jelentő kisregénybe.
Vissza