A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Aetas 2016/4.

Történettudományi folyóirat - 31. évfolyam 4. szám/A historiográfia útjai

Aetas 2016/4.
Szerző
Szeged
'Kövér György: Aetas 2016/4. ' összes példány
Kiadó: Aetas Könyv- és Lapkiadó Egyesület
Kiadás helye: Szeged
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 220 oldal
Sorozatcím: Aetas
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Angol nyelvű tartalomjegyzékkel és összefoglalókkal. Néhány fekete-fehér fotóval.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A fogalomtörténet nem szakítható ki az intézménytörténeti kontextusból. Az áttekintésből úgy tűnik, hogy átértékelés meghirdetésére egyfelől akkor kerülhetett sor, amikor a jelenkor „szubjektív" értékelői saját szemléletük offenzíváját igyekeztek a tudományos hatalmi pozíciók révén megerősíteni, általánossá tenni. Ezek a törekvések nagyon is telítettek voltak direkt értékítéletekkel. Még akkor is, ha csak a kutatás forrásbázisának és kiaknázásuk módszereinek a gazdagodására hivatkoztak. Persze folyhatott szemléleti átértékelés meghirdetés nélkül is. A 20. századi historiográfiában arra is találtunk példát, amikor a történetírás a „folyamat és eredmény dialektikája" jegyében épp a világnézeti hegemónia keretein belül, a tudomány viszonylagos önállóságának jelszavával igyekezett védeni magát a hatalmi túlsúllyal szemben. A kritikai gondolkodás persze természetesen ezt legfeljebb megideologizálásnak tekintette. Ráadásul, ami az ideológiai hegemónián belül védhetőnek tűnt, hatástalanul... Tovább

Fülszöveg

A fogalomtörténet nem szakítható ki az intézménytörténeti kontextusból. Az áttekintésből úgy tűnik, hogy átértékelés meghirdetésére egyfelől akkor kerülhetett sor, amikor a jelenkor „szubjektív" értékelői saját szemléletük offenzíváját igyekeztek a tudományos hatalmi pozíciók révén megerősíteni, általánossá tenni. Ezek a törekvések nagyon is telítettek voltak direkt értékítéletekkel. Még akkor is, ha csak a kutatás forrásbázisának és kiaknázásuk módszereinek a gazdagodására hivatkoztak. Persze folyhatott szemléleti átértékelés meghirdetés nélkül is. A 20. századi historiográfiában arra is találtunk példát, amikor a történetírás a „folyamat és eredmény dialektikája" jegyében épp a világnézeti hegemónia keretein belül, a tudomány viszonylagos önállóságának jelszavával igyekezett védeni magát a hatalmi túlsúllyal szemben. A kritikai gondolkodás persze természetesen ezt legfeljebb megideologizálásnak tekintette. Ráadásul, ami az ideológiai hegemónián belül védhetőnek tűnt, hatástalanul kevésnek bizonyult a rendszerváltás után. Ha belegondolunk, Max Weber ilyen helyzetekre találta ki a „Wertfreiheit" koncepcióját. Azért viszont végképp nem tehető felelőssé, hogy a magyar historiográfiai gyakorlat nem igazolta vissza az „átértékelés" fogalmi konstrukcióját. Vissza

Tartalom

Tanulmányok
Kövér György:
Átértékelések. Egy fogalom historiográfiai útvesztői a 20. században 5
Szeberényi Gábor:
Tagányi és Szekfű. Adalékok egy mester-tanítvány kapcsolat historiográfiai összefüggéseihez 29
Törő László Dávid:
Az „Eckhart-vita". Eckhart Ferenc 1931-es programtanulmányának
kortárs visszhangja 57
Erős Vilmos:
Menekülés a hallgatásba... és a szellemtörténetbe. Domanovszky Sándor történeti és történetpolitikai nézeteiről az 1930-1940-es évek fordulóján 78
Baráth Katalin:
„Pedig a történet egy és oszthatatlan". Identitásválság és rituális önmeghatározás: a Történelmi Társulat centenáriumi ünnepsége (1967) 99
Kisantal Tamás:
Holokausztirodalom Magyarországon. Módszertani megjegyzések egy magyar holokausztirodalom-történethez 116
Műhely
Szabó Szilárd:
Az Informationsbüro. A császári és királyi közös külügyminisztérium polgári hírszerző szolgálatának átszervezése a Kiegyezés után 135
Vári László:
Eastern Star káptalan Magyarországon 145
Elmélet és módszer
Takács Ádám:
Újjászületés komplikációkkal. Az esemény kérdése a közelmúlt történeti és filozófiai diskurzusainak erőterében 160
Határainkon túl
„...a nagy nemzeti narratíváktól eltávolodva". Beszélgetés Olga Khavanovával (Az interjút készítette: Deák Ágnes) 178
Olga Khavanova válogatott művei 185
Olga Khavanova:
Búcsú Szentpétervártól. Gróf Esterházy Miklós elhagyja az orosz fővárost 188
Figyelő
Egy évszázados küzdelem története
(B. Szabó János: Háborúban Bizánccal: Magyarország és a Balkán
a 11-12. században. Boldog Zoltán tanulmányával. Corvina Kiadó,
Budapest, 2013.)
Rózsa Márton: 200
Apokaliptika, reformáció, nemzeti identitás
(Őze Sándor: Apokaliptikus időszemlélet a korai reformáció Magyarországán, 1526-1566. Magyar Napló - írott Szó Alapítvány,
Budapest, 2016.)
Erdős Zoltán: 205
Anglia keleti hangja
(Steven Richmond: The Voice of England in the East. Stratford
Canning and Diplomacy with the Ottoman Empire. I. B. Tauris,
New York - London, 2014.)
Csorba György: 208
Elfeledett pécsi nők nyomában
(Árvái Tünde: Városanyák. Mozaikok a pécsi nők 19-20. századi
történetéből. [Pécsi Mozaik 5.] Kronosz Kiadó - Pécs Története Alapítvány, Pécs, 2016.)
Czeferner Dóra: 211
Történet, történelem, történetírás
(Erős Vilmos: Modern historiográfia: Az újkori történetírás egy
története. Ráció Kiadó, Budapest, 2015.)
Mihályi Dorottya: 217
Számunk szerzői 221

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem