kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Könyvkötői kötés |
Oldalszám: | 327 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 15 cm x 11 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Franklin-Társulat Nyomdája nyomása, Budapest. |
Bevezetés | |
Aesthetikai elvek szerepe az irodalom újjászületésében | |
Almási Balogh Pál és Versényi György aesthetika-történetei tanulmányai | |
Ez értekezés tárgya, köre és czíme | |
Bessenyei György | |
Bessenyeivel kezdődik az irodalom újjászületése | |
Philosophiai és széptani nézeteinek forrása | |
Viszonya Voltairehez | |
A nyelv aesthetikai fejlesztését sürgeti | |
Felfogása a szépről | |
Nézetei a magyar irodalomról és külföldi mintái | |
Hol és mikép alkalmazza költői munkásságában Voltaire elméletét? | |
Ő említi irodalmunkban először Shakespearet | |
Sófalvi József | |
Mit tudunk életéről? | |
Művei | |
Az Oeconomia vitae humanae kivételével Sulzer értekezéseit fordítja | |
A természet munkáiból vétetett erkölcsi elmélkedések | |
A rend minden szépség kútfeje | |
A természet szépségéről való beszélgetések | |
Isten a legfőbb szépség | |
A természeti szép megismerése a lelki széphez (erényhez) vezet. A természeti szép mindenkor és mindenkire hat | |
Egység a sokféleségben | |
Csak a formában kereste-e Sulzer a természeti szépet? | |
A természet a művészet és mesterség mintája | |
Sulzer viszonya Baumgartenhez és a német popular-philosphia | |
Minden elméleti vizsgálódás gyakorlati czélja a társadalmi élet boldogsága | |
A művészet a szép által megkedvelteti az erényt és a rút által megutáltatja a bűnt | |
Sulzer fontossága a magyar aesthetika történetében | |
Mily czél vezette Sófalvit az első magyar nyelven írt aesthetikai értekezésben? | |
Szerdahelyi György: Aesthetika | |
Szerdahelyi élete | |
Munkái | |
Korabeli nézetek Sz. aesthetikájáról | |
Leibnitz philosophiája | |
Wolff rendszerbe foglalja a philosophia eredményeit | |
Baumgarten kiegészíti e rendszert az aesthetikával | |
Az aesthetika az érzéki megismerés theoriája | |
Elméleti és gyakorlati aesthetika | |
A művészetek feladata a természet utánzása | |
A szép: érzékileg megismerhető tökéletesség | |
A szép viszonya az igazhoz és jóhoz | |
Baumgarten érdemei és tévedései | |
Szerdahelyi meghatározása az aesthetikáról | |
Aesthetikájának két része | |
Izlés | |
A szépség meghatározása körül földmerülhető nehézségek | |
Szép, jó, igaz | |
Szerdahelyi viszonya Baumgartenhez | |
Logikailag és aesthetikailag igaz | |
A művészet a szép természetet követi, sőt más világot alkot | |
A szép ethikai hatásáról | |
A szép elemei | |
A művészetek felosztása | |
Szerdahelyi és Szép János | |
Imago aesthetices | |
Szerdahelyi vallomásai aesthetikai vizsgálódásainak okáról, módjáról és czéljáról | |
Egyéb forrásai és Baumgarten | |
Szép János | |
Munkái | |
Szép János átdolgozása az első magyar nyelven írt rendszeres széptan | |
Szép János nyelve és aesthetikai műszavai | |
Szerdahelyi: Ars poetica generalis | |
Utánzás képessége és hajlam az összhang iránt szülte a költészetét | |
Alkalmazása és tárgya | |
A költészet elemei: mese és előadás | |
Elbeszélés és cselekmény | |
Költői és történeti elbeszélés | |
Miben különbözik a leírás az elbeszéléstől? | |
Lessing Laokoon elméletének első magyar interpretetiója | |
Sorsfordúlat | |
Rásimerés | |
Episod | |
Machina | |
Jellem | |
Előadás | |
A költészet feladata | |
A költői tehetség és poetai jellem | |
Phantasia és izlés | |
Források | |
Szerdahelyi: Poesis narrativa | |
Az epikus költészet négy faja: aesopi mese, regény, eposz és idyll | |
Az aesopi mese osztályozása: parabola, apologus és mixta | |
A regény két faja: költői beszély és prózai elbeszélés | |
A regény eredete és védelme | |
A regényirodalom áttekintése s a magyar szépprózai elbeszélés | |
Hősi és furcsa epos | |
Hős epos és történet | |
Az eposzi hős | |
Az eposz szerkezete | |
Az epos-irodalom áttekintése | |
A magyar eposz | |
A furcsa eposz meghatározása és története | |
A pásztorköltészet tárgya, előadása és irodalma | |
A magyar pásztorköltészetről | |
Faludi Ferencz | |
Mándi Sámuel első magyar regényelmélete | |
Szerdahelyi: Poesis dramatica | |
A dráma meghatározása, tárgya, szerkezete és előadása | |
A tragédia cselekménye és személyei | |
A drámai és epikai heroismus különbsége | |
Mi a tragikum? | |
A szerelemnek nincs tragikai méltósága | |
A megoldás | |
A drámairodalom áttekintése | |
Az angol dráma és Shakespeare | |
Shakespeare első behatóbb és jellemzőbb méltatása hazánkban | |
A komedia meghatározása, tárgya és személyei | |
Jobban szereti a realis viszonyokat | |
A jellemzés igazsága itt fontosabb, mint a tragédiában | |
A ridiciulum szerepe és hatása | |
A komedia nyelvéről és a bonyodalom megoldásáról | |
A görög és latin vígjáték | |
Moliére első komolyabb méltatása | |
Az operáról | |
Honnan veszi elemeit? | |
Melyek az opera hibái és hogyan lehetne rajta segíteni? | |
Szerdahelyi általános méltatása, érdemei és tévedései | |
Összefoglalás | |
Folyóiratok. Magyar Hirmondó | |
A folyóiratokban megjelenet aesthetikai és műelméleti értekezések fontossága | |
Magyar Hirmondó | |
Rát Mátyás kritikai elve | |
Irodalmi tanulmányokra buzdítja az ifjuságot | |
A magyar nyelv aesthetikai művelését sürgeti | |
Kárhoztatja a leoninius és chronostichon verseket | |
Jegyzései a fordításról és polemiája a magyar irodalmi nyelv ügyében | |
A Magyar Hirmondó további sorsa és megszünése | |
Görög és Kerekes Magyar Hirmondójában a rege és mese közötti különbség magyaráztatik | |
Földi János elmélkedése a zsidó versírástól | |
Mendelssohn: Mi az oka, hogy sem a csupa világos, sem pedig a csupa homályos gondolatok meg nem egyezhetnek a szépség érzésével? | |
A képzelés tisztasága segíti a gyönyörködést | |
Aristoteles poétikája bizonyos helyének magyarázatja | |
A világ alkotmányának két különböző oldalról való megvizsgálása | |
Kassai Magyar Museum | |
Bacsányi előszava | |
A nemzeti culturalis haladásának feltétele a művelt ízlés | |
Sürgeti az aesthetikai tanulmányokat, kritikát és idegen remekművek átültetését | |
Ismerteti Miltont, Ossiant, Bessenyeit, Ányost, Báróczyt és fejtegeti a műfordításról való nézeteit | |
Kazinczy aesthetikai munkássága | |
Verseghi Ferencz dolgozatai: A szép mesterségekről | |
A szép mesterségeknek rövid története | |
A muzsikáról | |
Mind ez értekezések fordításai a Sulzer-fele Allgemeine Theorie der schönen Künste illető fejezeteinek | |
A szinház mint erkölcsmenesítő intézet | |
Péczeli és a Mindenes Gyüjtemény | |
A könyvirókhoz. Fejtegeti ebben a szép hatását, megkülönbözteti a költőt az iparostól, szól a hasznosnak és gyönyörködtetőnek viszonyáról, s magyarázza a költés czélját és természetét | |
Az észről és elmésségről | |
A történetírásról | |
A hangegyezésről és harmoniáról | |
A poésisről | |
A pásztori verseknek eredetéről | |
Magyar komediák | |
A meséről v. poética históriáról | |
A mesékről vagy költött beszédekről | |
Ovid Metamorphosisairól | |
Az ízlelésről (Seran de La Tour) | |
Más jegyzések a magasságosról (Seran de la Tour) | |
A fenségesról (Castel P.) | |
Az ékesen szólásról (O. Buffier) | |
Micsoda hasonlatosság légyen az ékesszólás és a festés között? (Bern Sensaric) | |
Mégis az ékesenszólásról (Coypel) | |
A beszédnek jeles elmondásáról | |
Az indulatoknak felgerjesztéséről | |
Péczeli: A beszélő versezetről készített próba | |
Kikel a műszabályok ellen és bizonyítja azok viszonylagos értékét | |
A görög, franczia és angol dráma rövid jellemzése | |
Az eposz meghatározása | |
A világirodalom remek eposzainak összehasonlításából vonja le műelveit | |
A mit minden nemzetnél talált, azt fogadja el az eposz lényeges tulajdonságának, a többi esetleges vonásokat az illető nép jelleméből magyarázza | |
Az olasz, franczia és angol stíl összevetése | |
Ne kövessünk az eposzban sem szabályokat, hanem tanulmányozzuk e műfaj remekeit | |
Homer, Virgil. Lucanus, Le Trissen, Camoens, Tasso, Don Alonzo d'Ercilla, Milton | |
Batteux, Pope, Horatius és a renaissance-kori poétika | |
Molnár János Magyar Könyvesháza | |
Plato közbeszédeiről | |
Stranda: Prolasiones academicae | |
Vitruvius: Az építő mesterségről | |
Révai Miklós aesthetika történeti jelentősége | |
A pásztorköltészetről szóló oktatás. (Batteux után Révai) | |
Az ízlés historiájából | |
A dráma eredetéről (Batteux után Dayka) | |
Batteux aesthetikai rendszeréenk rövid ismertetése | |
Elmélkedés avagy próbatétel a kiritkáról | |
Pope tankölteményének méltatása | |
Horatius Ars poéticájának első magyar fordítása és jelentősége | |
A magyar aesthetikai törekvések első korszakára két idegen irány gyakorol jellemző befolyást: a renaissance-kori poética és a mult században megalakult német aesthetika (Baumgarten, Sulzer. A francziák részéről Boilean és Batteux) | |
Látzai József: Oskolai tanító könyv | |
Kármán és az Uránia | |
Czélja az ízlés terjesztése | |
Milyennek kivánja a kritikát | |
A nemzet csinosodása | |
A tudomány művészi formában való terjesztéséről | |
Mi teszi a költőt? | |
Elitéli a tömeges fordítást | |
A költő tiszteletéről és hatásáról | |
Kármán munkásságának főideája: "A jó formálás" | |
Remekek a düsseldorfi képpalotában | |
Első magyar műkritikai értekezés | |
A mosaik munkákról | |
Az oszlopokról | |
Aesthetikai műszók | |
Pánczél D., Sándor Istv., Kis J., Virág Benedek | |
Pánczél Dániel Bibliothecája az első kritikai szakközlöny | |
Sándor István Sokféle cz. vállalata | |
A szobrászatról. Raphaelről | |
A ritkáról és szépről | |
A lenionus és chronosticon versekről | |
A költött beszédekről | |
A magyar játékmesékről és játékszinről | |
A régi s mostani magyar tánczáról és énekről | |
Kis János: Kalendariuma | |
A szépség felszentelése | |
A kritika, vagy a tudományok s mesterségek itélő istennője. Virág Benedek: Ars poética fordítása és magyarázatai | |
Csokonai, Gyöngyösi J. és Vitkovich | |
Csokonai aesthetikai dolgozatai | |
Költészeti elve | |
Nézetei Kisfaludy S. Himfyjéről | |
Az anakreoni dalról | |
A lyrai költészet eredete és természeti alapja | |
Az óda és dal | |
Az anakreoni dal tárgya és szelleme | |
Anakreon-irodalom | |
Előbeszéd a Dorottyához | |
Dorottya nem pasquille, nem is satira, hanem furcsa vitézi versezet | |
Ez elnevezés igazolása | |
Miért irta Dorottyát? | |
Műeljárása | |
Iránya | |
A költészet erkölcsi hatásáról | |
Miben áll a Dorottya comicuma? | |
Szerkezete és előadása | |
A furcsa epopoeáról | |
A komikum meghatározása és magyar elnevezése | |
A comica epopea meghatározása | |
A ridiculum forrásai | |
Csokonai ismerteti először Herdert | |
Csokonai további aesthetikai törekvése és terve egy magyar költészettan megírására. (Marmontel után) | |
A nyelv széptani fejlesztését sürgető megjegyzései | |
Összefoglalás | |
Gyöngyösi J. gondolatai a rímes verselésről, a helyes versírás törvényeiről, az ízlés meghatározásáról és a leoninusokról | |
A XIX. század első évtizedének meddősége aesthetikai tanulmányokban | |
Schedius Lajos német folyóirata | |
Feltételek | |
Vitkovich: A játékszínről. (Schiller után) | |
Erdélyi Museum. Kisebb dolgozatok | |
Kazinczy utasításai | |
A folyóirat programmja | |
Döbrentei szigorú kritikára fekteti a súlyt | |
A folyóirat irodalmi hatása és fontossága | |
Gr. Teleki József: Gyermekeim neveléséről való gondolataim | |
Szász Mózes: Okos élet regulái | |
Szentkúti Sándor: Halottak beszélgetése | |
Zsombori József: A magyar nyelv mostani állapotjáról | |
Pataki Mózes: A római poésis története | |
Kazinczy verselméleti és kisebb kritikai czikkei | |
Tanulmánya: a szép tudományok befolyásáról a felsőbb tudományokra (Herder után) | |
Szabó András: Philosophiára vezető értekezések | |
Kis János: A költés és a szép literatura dicsérete | |
Miért szükséges a tudományokat és szép mesterségeket virágoztatni? | |
Döbrentei Gábor | |
Munkásságának általános jellemzése Gyulai Páltól | |
Raphaelről s a szép művészetekről | |
Eredetiség és jutalomtétel, drámai pályázat | |
Utasítások a dráma szerkezetére, jellemzési módra, nyelvre és a kellő előismeretek megszerzésére | |
A pályázat eredménye | |
Értekezés: Játékszíneink mostani állapotáról | |
Mint kellene lenni a játékszinnek? | |
Észrevételek a szomorújáték tehoriája körül | |
A költő ismerje az embereket, darabjának korát, e kor erkölcseit, szokásaits mind azon vonásokat, melyek azt jellemzik | |
A képzelet és értelem munkája a dráma megalkotásában | |
A cselekmény, jellem és előadás | |
Tragikai felfogása | |
A szerelem drámai alkalmazása | |
A hármas egység | |
Compositio | |
Tragikus esetek | |
Peripetia | |
Drámabirálat elvei | |
A történeti hüség | |
Bólyai Farkas darabjainak jellemzése | |
A német játékszín eredete és története | |
A német próza története | |
Boileau poétikájának ismertetése | |
Nisard nézetei e műről | |
A magyar literaturát illető jegyzékek | |
Az ízlelésről, szigorú kritikáról, a költő neveléséről | |
Versírási nehézségek | |
A poésis nyelve | |
Észrevételek az életírás tehoriájáról | |
A kritikáról | |
Viszonya Herderhez s a kifejtett gondolatok méltatása | |
A fordító, másoló az előtte levő eredeti széphez | |
Összefoglalás | |
Buczy Emil | |
Értekezés az elmének magas kifejlődése körül az ízlés munkájiban | |
Tudós író és szép-író | |
Valamely nemzet műveltsége annak politikai bukása után is él | |
A latin nyelv és irodalom hatása a modern népekre | |
Minden tehetség csak annyiban hahat a maga nemzetére, a mennyiben annak műveltségi "tónusa" e hatást befogadni képes | |
Shakespeare és kora | |
Dante | |
A keleti nyelvek elhanyagolásáról | |
A magyarok kulturalis törekvései és műveltségi "tónusa" | |
Nincs kritika, nincs ízlés | |
Az aesthetikai nevelés is hibás | |
Egyéb okok, melyek az irodalom fejlődését akadályozzák | |
Nincs nemzeti nyelv | |
A kritikaszterek és grammatikusok is sokat ártanak | |
Biztatás egy szebb jövőre | |
Buczy értekezésének érdemei | |
Miért nem lehetett mégis mélyebb hatása | |
Formai fogyatékosság és nehézkes előadás | |
A tragédia legfőbbje a görögöknél s mostani álláspontja | |
Irodalomtörténeti felfogás | |
Művészet és élet | |
A drámát megelőzte az epos | |
A művészetek gyorsa felvirágzása Görögországban | |
A görög geine kifejlődése okainak sajdítása | |
A görög tragédia hősei és tárgya | |
Aechylos és Sophokles által nyert formája | |
Athén tónusa | |
A közízlés | |
A görög tragédia ismertetése és magyarázata a köztónus alapján | |
A római művészet utánzása a görög művészetnek | |
Renaissance, s az olasz, spanyol, franczia és angol dráma | |
Shakespeare | |
Az Erdélyi Museum megszünése | |
A lyrica poésis okairól és lyricusokról | |
A görög lyra és Pindar | |
A latin lyra és Horácz | |
Ossián | |
Petrarca | |
Sarbiewszky | |
Összefoglalás | |
Verseghi kisebb dolgozatai és Rikóti Mátyás | |
Egy jó szívből költ szatira avagy feddő költemény a magyar litteraturáról | |
Rövid értekezések a musikáról | |
Mi a poezis és ki az igazi poeta? | |
Rikóti Mátyás | |
E satirico-didactico epos aesthetikai iránya | |
Az onomatopoisesről | |
Poéta nascitur | |
A költő széptani műveltségéről | |
A classicus költészet szolgalelkű utánzása | |
Az ókori irodalom relatív becséről | |
A művészet forrása | |
Modern irodalmi műveltség | |
A magyar nemzet aesthetikai képzése | |
A művészetek culturalis hatásáról | |
A műfajok tisztaságáról | |
Igazság a művészetben | |
A tekintély érvnek nincs tekintélye | |
Verselési játékok | |
Mennyiben tanulmányozzuk és alkalmazzuk a régiséget? | |
A költő egyoldalúságáról s a költészet realista alapjáról | |
A nemzeti irodalmi nyelvről | |
Költői carricaturák: a tragikus, pásztorköltő, epikus és "ódista" | |
Mythologiai requisitum | |
A költő világa és közönsége | |
A magyar költő jutalma | |
Verseghi Analyticája, egyéb értekezései, összefoglalás és befejezés | |
Analyticae institutionum linguae hungaricae | |
Usus aestheticus hungaricae | |
Rendszeres széptan | |
Sulzer aesthetikai rendszere | |
Verseghi rendszere | |
A philosophiának talpigazságaira épített felelet | |
Az egyházi énekről | |
Barátságos tanácskozások az egyházi magyar ékesen szólásról | |
A zsoltárokról | |
Átmenet Kölcseyhez | |
Összefoglalás | |
Befejezés |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.