1.067.081

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Aesthetikai törekvések Magyarországon 1772-1817

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 327 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 15 cm x 11 cm
ISBN:
Megjegyzés: Franklin-Társulat Nyomdája nyomása, Budapest.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Azon aesthetikai törekvések képezik értekezésem tárgyát, melyek 1772-1817-ig, tehát alig egy félszázadon belűl, irodalmunk újjászületésétől a Tudományos Gyűjtemény megindulásáig, vagyis, a mi ezzel... Tovább

Előszó

Azon aesthetikai törekvések képezik értekezésem tárgyát, melyek 1772-1817-ig, tehát alig egy félszázadon belűl, irodalmunk újjászületésétől a Tudományos Gyűjtemény megindulásáig, vagyis, a mi ezzel összeesik, Kölcsey felléptéig terjednek, és nemzetünknek ez irányban kifejtett szellemi munkásságáról tanúskodnak.
Újabb időben mind jobban törekednek irodalomtörténetíróink ezen, az egész nemzet kulturéletére annyira fontos kor megismerésére; és nem állapodván meg az eddig kutatott, vagy csak ezentúl felfedezésre váró tényeknél, az azokban rejlő szellemi tartalmat igyekeznek kihüvelyezni, rámutatva ekkép azon kapcsolatra, mely az írók által elhintett eszmék és azoknak a politikai, társadalmi és tudományos életben nyert megvalósulása között létezik. Vissza

Tartalom

Bevezetés
Aesthetikai elvek szerepe az irodalom újjászületésében
Almási Balogh Pál és Versényi György aesthetika-történetei tanulmányai
Ez értekezés tárgya, köre és czíme
Bessenyei György
Bessenyeivel kezdődik az irodalom újjászületése
Philosophiai és széptani nézeteinek forrása
Viszonya Voltairehez
A nyelv aesthetikai fejlesztését sürgeti
Felfogása a szépről
Nézetei a magyar irodalomról és külföldi mintái
Hol és mikép alkalmazza költői munkásságában Voltaire elméletét?
Ő említi irodalmunkban először Shakespearet
Sófalvi József
Mit tudunk életéről?
Művei
Az Oeconomia vitae humanae kivételével Sulzer értekezéseit fordítja
A természet munkáiból vétetett erkölcsi elmélkedések
A rend minden szépség kútfeje
A természet szépségéről való beszélgetések
Isten a legfőbb szépség
A természeti szép megismerése a lelki széphez (erényhez) vezet. A természeti szép mindenkor és mindenkire hat
Egység a sokféleségben
Csak a formában kereste-e Sulzer a természeti szépet?
A természet a művészet és mesterség mintája
Sulzer viszonya Baumgartenhez és a német popular-philosphia
Minden elméleti vizsgálódás gyakorlati czélja a társadalmi élet boldogsága
A művészet a szép által megkedvelteti az erényt és a rút által megutáltatja a bűnt
Sulzer fontossága a magyar aesthetika történetében
Mily czél vezette Sófalvit az első magyar nyelven írt aesthetikai értekezésben?
Szerdahelyi György: Aesthetika
Szerdahelyi élete
Munkái
Korabeli nézetek Sz. aesthetikájáról
Leibnitz philosophiája
Wolff rendszerbe foglalja a philosophia eredményeit
Baumgarten kiegészíti e rendszert az aesthetikával
Az aesthetika az érzéki megismerés theoriája
Elméleti és gyakorlati aesthetika
A művészetek feladata a természet utánzása
A szép: érzékileg megismerhető tökéletesség
A szép viszonya az igazhoz és jóhoz
Baumgarten érdemei és tévedései
Szerdahelyi meghatározása az aesthetikáról
Aesthetikájának két része
Izlés
A szépség meghatározása körül földmerülhető nehézségek
Szép, jó, igaz
Szerdahelyi viszonya Baumgartenhez
Logikailag és aesthetikailag igaz
A művészet a szép természetet követi, sőt más világot alkot
A szép ethikai hatásáról
A szép elemei
A művészetek felosztása
Szerdahelyi és Szép János
Imago aesthetices
Szerdahelyi vallomásai aesthetikai vizsgálódásainak okáról, módjáról és czéljáról
Egyéb forrásai és Baumgarten
Szép János
Munkái
Szép János átdolgozása az első magyar nyelven írt rendszeres széptan
Szép János nyelve és aesthetikai műszavai
Szerdahelyi: Ars poetica generalis
Utánzás képessége és hajlam az összhang iránt szülte a költészetét
Alkalmazása és tárgya
A költészet elemei: mese és előadás
Elbeszélés és cselekmény
Költői és történeti elbeszélés
Miben különbözik a leírás az elbeszéléstől?
Lessing Laokoon elméletének első magyar interpretetiója
Sorsfordúlat
Rásimerés
Episod
Machina
Jellem
Előadás
A költészet feladata
A költői tehetség és poetai jellem
Phantasia és izlés
Források
Szerdahelyi: Poesis narrativa
Az epikus költészet négy faja: aesopi mese, regény, eposz és idyll
Az aesopi mese osztályozása: parabola, apologus és mixta
A regény két faja: költői beszély és prózai elbeszélés
A regény eredete és védelme
A regényirodalom áttekintése s a magyar szépprózai elbeszélés
Hősi és furcsa epos
Hős epos és történet
Az eposzi hős
Az eposz szerkezete
Az epos-irodalom áttekintése
A magyar eposz
A furcsa eposz meghatározása és története
A pásztorköltészet tárgya, előadása és irodalma
A magyar pásztorköltészetről
Faludi Ferencz
Mándi Sámuel első magyar regényelmélete
Szerdahelyi: Poesis dramatica
A dráma meghatározása, tárgya, szerkezete és előadása
A tragédia cselekménye és személyei
A drámai és epikai heroismus különbsége
Mi a tragikum?
A szerelemnek nincs tragikai méltósága
A megoldás
A drámairodalom áttekintése
Az angol dráma és Shakespeare
Shakespeare első behatóbb és jellemzőbb méltatása hazánkban
A komedia meghatározása, tárgya és személyei
Jobban szereti a realis viszonyokat
A jellemzés igazsága itt fontosabb, mint a tragédiában
A ridiciulum szerepe és hatása
A komedia nyelvéről és a bonyodalom megoldásáról
A görög és latin vígjáték
Moliére első komolyabb méltatása
Az operáról
Honnan veszi elemeit?
Melyek az opera hibái és hogyan lehetne rajta segíteni?
Szerdahelyi általános méltatása, érdemei és tévedései
Összefoglalás
Folyóiratok. Magyar Hirmondó
A folyóiratokban megjelenet aesthetikai és műelméleti értekezések fontossága
Magyar Hirmondó
Rát Mátyás kritikai elve
Irodalmi tanulmányokra buzdítja az ifjuságot
A magyar nyelv aesthetikai művelését sürgeti
Kárhoztatja a leoninius és chronostichon verseket
Jegyzései a fordításról és polemiája a magyar irodalmi nyelv ügyében
A Magyar Hirmondó további sorsa és megszünése
Görög és Kerekes Magyar Hirmondójában a rege és mese közötti különbség magyaráztatik
Földi János elmélkedése a zsidó versírástól
Mendelssohn: Mi az oka, hogy sem a csupa világos, sem pedig a csupa homályos gondolatok meg nem egyezhetnek a szépség érzésével?
A képzelés tisztasága segíti a gyönyörködést
Aristoteles poétikája bizonyos helyének magyarázatja
A világ alkotmányának két különböző oldalról való megvizsgálása
Kassai Magyar Museum
Bacsányi előszava
A nemzeti culturalis haladásának feltétele a művelt ízlés
Sürgeti az aesthetikai tanulmányokat, kritikát és idegen remekművek átültetését
Ismerteti Miltont, Ossiant, Bessenyeit, Ányost, Báróczyt és fejtegeti a műfordításról való nézeteit
Kazinczy aesthetikai munkássága
Verseghi Ferencz dolgozatai: A szép mesterségekről
A szép mesterségeknek rövid története
A muzsikáról
Mind ez értekezések fordításai a Sulzer-fele Allgemeine Theorie der schönen Künste illető fejezeteinek
A szinház mint erkölcsmenesítő intézet
Péczeli és a Mindenes Gyüjtemény
A könyvirókhoz. Fejtegeti ebben a szép hatását, megkülönbözteti a költőt az iparostól, szól a hasznosnak és gyönyörködtetőnek viszonyáról, s magyarázza a költés czélját és természetét
Az észről és elmésségről
A történetírásról
A hangegyezésről és harmoniáról
A poésisről
A pásztori verseknek eredetéről
Magyar komediák
A meséről v. poética históriáról
A mesékről vagy költött beszédekről
Ovid Metamorphosisairól
Az ízlelésről (Seran de La Tour)
Más jegyzések a magasságosról (Seran de la Tour)
A fenségesról (Castel P.)
Az ékesen szólásról (O. Buffier)
Micsoda hasonlatosság légyen az ékesszólás és a festés között? (Bern Sensaric)
Mégis az ékesenszólásról (Coypel)
A beszédnek jeles elmondásáról
Az indulatoknak felgerjesztéséről
Péczeli: A beszélő versezetről készített próba
Kikel a műszabályok ellen és bizonyítja azok viszonylagos értékét
A görög, franczia és angol dráma rövid jellemzése
Az eposz meghatározása
A világirodalom remek eposzainak összehasonlításából vonja le műelveit
A mit minden nemzetnél talált, azt fogadja el az eposz lényeges tulajdonságának, a többi esetleges vonásokat az illető nép jelleméből magyarázza
Az olasz, franczia és angol stíl összevetése
Ne kövessünk az eposzban sem szabályokat, hanem tanulmányozzuk e műfaj remekeit
Homer, Virgil. Lucanus, Le Trissen, Camoens, Tasso, Don Alonzo d'Ercilla, Milton
Batteux, Pope, Horatius és a renaissance-kori poétika
Molnár János Magyar Könyvesháza
Plato közbeszédeiről
Stranda: Prolasiones academicae
Vitruvius: Az építő mesterségről
Révai Miklós aesthetika történeti jelentősége
A pásztorköltészetről szóló oktatás. (Batteux után Révai)
Az ízlés historiájából
A dráma eredetéről (Batteux után Dayka)
Batteux aesthetikai rendszeréenk rövid ismertetése
Elmélkedés avagy próbatétel a kiritkáról
Pope tankölteményének méltatása
Horatius Ars poéticájának első magyar fordítása és jelentősége
A magyar aesthetikai törekvések első korszakára két idegen irány gyakorol jellemző befolyást: a renaissance-kori poética és a mult században megalakult német aesthetika (Baumgarten, Sulzer. A francziák részéről Boilean és Batteux)
Látzai József: Oskolai tanító könyv
Kármán és az Uránia
Czélja az ízlés terjesztése
Milyennek kivánja a kritikát
A nemzet csinosodása
A tudomány művészi formában való terjesztéséről
Mi teszi a költőt?
Elitéli a tömeges fordítást
A költő tiszteletéről és hatásáról
Kármán munkásságának főideája: "A jó formálás"
Remekek a düsseldorfi képpalotában
Első magyar műkritikai értekezés
A mosaik munkákról
Az oszlopokról
Aesthetikai műszók
Pánczél D., Sándor Istv., Kis J., Virág Benedek
Pánczél Dániel Bibliothecája az első kritikai szakközlöny
Sándor István Sokféle cz. vállalata
A szobrászatról. Raphaelről
A ritkáról és szépről
A lenionus és chronosticon versekről
A költött beszédekről
A magyar játékmesékről és játékszinről
A régi s mostani magyar tánczáról és énekről
Kis János: Kalendariuma
A szépség felszentelése
A kritika, vagy a tudományok s mesterségek itélő istennője. Virág Benedek: Ars poética fordítása és magyarázatai
Csokonai, Gyöngyösi J. és Vitkovich
Csokonai aesthetikai dolgozatai
Költészeti elve
Nézetei Kisfaludy S. Himfyjéről
Az anakreoni dalról
A lyrai költészet eredete és természeti alapja
Az óda és dal
Az anakreoni dal tárgya és szelleme
Anakreon-irodalom
Előbeszéd a Dorottyához
Dorottya nem pasquille, nem is satira, hanem furcsa vitézi versezet
Ez elnevezés igazolása
Miért irta Dorottyát?
Műeljárása
Iránya
A költészet erkölcsi hatásáról
Miben áll a Dorottya comicuma?
Szerkezete és előadása
A furcsa epopoeáról
A komikum meghatározása és magyar elnevezése
A comica epopea meghatározása
A ridiculum forrásai
Csokonai ismerteti először Herdert
Csokonai további aesthetikai törekvése és terve egy magyar költészettan megírására. (Marmontel után)
A nyelv széptani fejlesztését sürgető megjegyzései
Összefoglalás
Gyöngyösi J. gondolatai a rímes verselésről, a helyes versírás törvényeiről, az ízlés meghatározásáról és a leoninusokról
A XIX. század első évtizedének meddősége aesthetikai tanulmányokban
Schedius Lajos német folyóirata
Feltételek
Vitkovich: A játékszínről. (Schiller után)
Erdélyi Museum. Kisebb dolgozatok
Kazinczy utasításai
A folyóirat programmja
Döbrentei szigorú kritikára fekteti a súlyt
A folyóirat irodalmi hatása és fontossága
Gr. Teleki József: Gyermekeim neveléséről való gondolataim
Szász Mózes: Okos élet regulái
Szentkúti Sándor: Halottak beszélgetése
Zsombori József: A magyar nyelv mostani állapotjáról
Pataki Mózes: A római poésis története
Kazinczy verselméleti és kisebb kritikai czikkei
Tanulmánya: a szép tudományok befolyásáról a felsőbb tudományokra (Herder után)
Szabó András: Philosophiára vezető értekezések
Kis János: A költés és a szép literatura dicsérete
Miért szükséges a tudományokat és szép mesterségeket virágoztatni?
Döbrentei Gábor
Munkásságának általános jellemzése Gyulai Páltól
Raphaelről s a szép művészetekről
Eredetiség és jutalomtétel, drámai pályázat
Utasítások a dráma szerkezetére, jellemzési módra, nyelvre és a kellő előismeretek megszerzésére
A pályázat eredménye
Értekezés: Játékszíneink mostani állapotáról
Mint kellene lenni a játékszinnek?
Észrevételek a szomorújáték tehoriája körül
A költő ismerje az embereket, darabjának korát, e kor erkölcseit, szokásaits mind azon vonásokat, melyek azt jellemzik
A képzelet és értelem munkája a dráma megalkotásában
A cselekmény, jellem és előadás
Tragikai felfogása
A szerelem drámai alkalmazása
A hármas egység
Compositio
Tragikus esetek
Peripetia
Drámabirálat elvei
A történeti hüség
Bólyai Farkas darabjainak jellemzése
A német játékszín eredete és története
A német próza története
Boileau poétikájának ismertetése
Nisard nézetei e műről
A magyar literaturát illető jegyzékek
Az ízlelésről, szigorú kritikáról, a költő neveléséről
Versírási nehézségek
A poésis nyelve
Észrevételek az életírás tehoriájáról
A kritikáról
Viszonya Herderhez s a kifejtett gondolatok méltatása
A fordító, másoló az előtte levő eredeti széphez
Összefoglalás
Buczy Emil
Értekezés az elmének magas kifejlődése körül az ízlés munkájiban
Tudós író és szép-író
Valamely nemzet műveltsége annak politikai bukása után is él
A latin nyelv és irodalom hatása a modern népekre
Minden tehetség csak annyiban hahat a maga nemzetére, a mennyiben annak műveltségi "tónusa" e hatást befogadni képes
Shakespeare és kora
Dante
A keleti nyelvek elhanyagolásáról
A magyarok kulturalis törekvései és műveltségi "tónusa"
Nincs kritika, nincs ízlés
Az aesthetikai nevelés is hibás
Egyéb okok, melyek az irodalom fejlődését akadályozzák
Nincs nemzeti nyelv
A kritikaszterek és grammatikusok is sokat ártanak
Biztatás egy szebb jövőre
Buczy értekezésének érdemei
Miért nem lehetett mégis mélyebb hatása
Formai fogyatékosság és nehézkes előadás
A tragédia legfőbbje a görögöknél s mostani álláspontja
Irodalomtörténeti felfogás
Művészet és élet
A drámát megelőzte az epos
A művészetek gyorsa felvirágzása Görögországban
A görög geine kifejlődése okainak sajdítása
A görög tragédia hősei és tárgya
Aechylos és Sophokles által nyert formája
Athén tónusa
A közízlés
A görög tragédia ismertetése és magyarázata a köztónus alapján
A római művészet utánzása a görög művészetnek
Renaissance, s az olasz, spanyol, franczia és angol dráma
Shakespeare
Az Erdélyi Museum megszünése
A lyrica poésis okairól és lyricusokról
A görög lyra és Pindar
A latin lyra és Horácz
Ossián
Petrarca
Sarbiewszky
Összefoglalás
Verseghi kisebb dolgozatai és Rikóti Mátyás
Egy jó szívből költ szatira avagy feddő költemény a magyar litteraturáról
Rövid értekezések a musikáról
Mi a poezis és ki az igazi poeta?
Rikóti Mátyás
E satirico-didactico epos aesthetikai iránya
Az onomatopoisesről
Poéta nascitur
A költő széptani műveltségéről
A classicus költészet szolgalelkű utánzása
Az ókori irodalom relatív becséről
A művészet forrása
Modern irodalmi műveltség
A magyar nemzet aesthetikai képzése
A művészetek culturalis hatásáról
A műfajok tisztaságáról
Igazság a művészetben
A tekintély érvnek nincs tekintélye
Verselési játékok
Mennyiben tanulmányozzuk és alkalmazzuk a régiséget?
A költő egyoldalúságáról s a költészet realista alapjáról
A nemzeti irodalmi nyelvről
Költői carricaturák: a tragikus, pásztorköltő, epikus és "ódista"
Mythologiai requisitum
A költő világa és közönsége
A magyar költő jutalma
Verseghi Analyticája, egyéb értekezései, összefoglalás és befejezés
Analyticae institutionum linguae hungaricae
Usus aestheticus hungaricae
Rendszeres széptan
Sulzer aesthetikai rendszere
Verseghi rendszere
A philosophiának talpigazságaira épített felelet
Az egyházi énekről
Barátságos tanácskozások az egyházi magyar ékesen szólásról
A zsoltárokról
Átmenet Kölcseyhez
Összefoglalás
Befejezés

Radnai Rezső

Radnai Rezső műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Radnai Rezső könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem