Aesthetika

Tartalom

Előszó gyanánt
I. Verstan.
Verstan az aesthetika 1
A versről általában. A rhytmus 1
A verstan felosztása 11
Első rész.
A görög-latin vagy idő-mértékes verselés.
A mértékről általában. Hosszú és rövid szótagok 13
A verslábakról 16
A hang hullámzása a versben. Arsis, thesis 19
A verssorok törvénye. Numerus. Szünetek 20
A mértékes versek felosztásáról 25
I.
Rímetlen vagy tiszta görög-római versnemek 26
Mértékes versszakok 31
II.
Rímet felvevő mértékes versek. A lejti sorok 34
A szökő sorok 36
Repeső s lengedi sorok 40
Második rész.
A hangsúlyos magyar verselés.
A hangsúlyról 43
A magyar versláb vagy ütem alakulása 45
Sormetszet a magyar versben 47
Az ütem belső alakulásáról 50
Megjegyzések az ütem alkotására 52
Szótagok száma az ütemekben 54
Felforgatott szórend a költészetben 55
A magyar ütemes verssorok 58
Ütemes verssorok. Folytatás 60
Magyar ütemes versszakok 63
A versszakok különböző fajai 65
Vegyes hosszúságú sorokból álló stróphák 67
Harmadik rész.
A rímről.
A rím 71
Az alliteratio 72
A végrímek felosztásáról 75
A tiszta rím kellékei 76
Az asszonánczról 77
A rímek, helyzetökre nézve 79
Meghatározott alakú, idegen eredetű versnemek 85
Verses játékok 90
II. Aesthetika. (Szépan.)
Az aesthetika tárgya és fogalma 93
A szép a világegyetemben 96
A szép viszonya a tudománykhoz, valláshoz, államhoz és a népek életéhez 100
A széppel való foglalkozás előnyei 102
Az aesthetika mint önálló tudomány 104
A szép tárgyak különülése; szép-érzék, ízlés, kritika 108
A művészetek előállítása és a művész 110
A művészetek kezdete. Az iparművészetek. Díszítő művészet 113
A remekművek 116
A szép mű két fő alkatrésze 119
A styl 121
Igazság a művészetben. Költői igazságszolgáltatás 123
A művészetek felosztása 125
I. Építészet.
Az építészetről általában 128
Építészet a görögök előtt 132
A görög és római építészet 135
Az ó-keresztyén, bizánczi, arab és román stylról 145
A csúcsíves vagy góth styl 153
A renaissance styl 159
II. Szobrászat.
A szobrászatról általában 165
A szobrász és az emberi alak 169
A szobrászat anyagja 171
A szobrászati alkotás nemei 173
A szobrászat kifejlődése. A görög és római szobrászat 178
A szobrászat kifejlődése. Keresztyén szobrászat 186
III. Festészet.
A festészetről általában 197
A festés eszközei 200
A festés módja az anyag szerint 207
A festészeti műfajok 211
A festészet kifejlődése 216
IV. Zene.
A zenéről általában 233
A zene alkotó részei 236
A különböző hangszerekről 240
A különböző zene-fajokról 241
A zene történetéről 247
A magyar zene történetéről 251
V. A szép elemzése.
A szép különböző nemei 257
A kellemes és feneséges változatai 259
A rútról 261
A nevetségesről 265
Az élczről 267
A nevetséges álarczképen. A gúny 270
A humorról 273
Tragikum, komikum, tragi-komikum 281
Az érzelmes, szenves és a víg 287
VI. Költészet.
A költészetről általában 290
A költemények felosztása 292
A) Eposz.
Az elbeszélésről általában 294
Az elbeszélés egyes fajai (Népmese, monda, rege) 296
Mythosz, legenda 300
A románc és ballada 301
A hősköltemény vagy eposz 303
Az eposz elemzése. A tárgy 306
Az eposz meséje. Epizód 308
Az eposz hőse. Jellemzés 311
Az eposz fajai 313
Költői elbeszélés 314
Regény 315
A regények osztályozása 320
A beszély és életkép 322
A tankölteményekről 323
Tanköltemények elbeszélő formában 324
Leíró költészet. Költői leírás 326
Az idyll 327
B) Lyra.
A lyrai vagy lantos költészetről 329
Dal és ének 330
Óda és hymnus 333
A rhapsodia és dithyramb 334
Az elegia és heroida 335
Epigramma, gnoma 337
A költői levél és a tulajdonképeni tanköltemény 340
Satira, parodia, travestia 341
C) Dráma. (Szin-költészet.)
A drámáról általában 344
A dráma hatásáról, feltételeiről 346
A dráma alkatrészei. Drámai egység 349
A dráma szerkezete. Párbeszéd, monológ, felosztás 351
A dráma erkölcsi világnézete. Pogány és keresztyén dráma 353
A dráma különülése 357
A tragoedia vagy szomorújáték 358
A komoedia vagy vígjáték 364
A bohózat 369
A tulajdonképeni dráma vagy színmű 371
A népszínmű 372
A drámai költemény 375
Szónoklat, színjáték, táncz 376
Nép- és műköltészet. Classicismus és romanticismus 378
Idealismus, realismus, naturalismus 384
A kritikáról 386
Folytatás. A kritika feladata 389

Témakörök