Előszó
E könyv címe láttán az olvasó joggal kaphatja fel a fejét: már találkozott két hasonlóval. Valóban így van, az 1970-es években Dávid Gyula és Mikó Imre Petőfi Erdélyben, Vita Zsigmond pedig Jókai Erdélyben címmel kiadta Petőfi Sándor és Jókai Mór dokumentumok alapján nyomon követett erdélyi vándorlásainak történetét. Akkor fogalmazódott meg bennem a kérdés, hogy vajon miért nem írt senki hasonló könyvet Adyról, akit családi gyökerei, életének állomásai és emlékei, a maga személyes vonzalmai tudvalevőleg szorosan kötöttek Erdélyhez, de még inkább a Partiumhoz. Az ezredfordulót megelőző két évtizedben jómagam kezdtem el kutatni Ady partiumi és erdélyi életét, és ennek nyomán születhetett meg ez a könyv.
De mielőtt még erről lenne szó, talán érdemes egy kissé elidőzni a két földrajzi fogalomnál, ugyanis 1920 után akarva, akaratlanul összemosták őket, és Erdély (Ardeal vagy Transilvania, Siebenbürgen) név alatt emlegették a Magyarországtól Romániához csatolt összes területet, beleértve a Királyhágón inneni részeket is, amelyekre a köznyelvben részben a 16. század óta ismert Partium, részben a 18. századi eredetű Bánság fogalom használatos. Dr. Hajdú-Moharos József, a neves földrajztudós szerint a Partium a 16. századtól tett szert igazi jelentőségre. „Míg a Királyhágón túli terület az Erdélyi Fejedelemség létrejötte után államjogi egységként szerepelt, az erdélyi fejedelmek uralma alá tartozó magyarországi megyék, az un. Partium (Kapcsolt Részek) tartalma folyton változott. Hozzá tartozott a Tiszántúl és a Temesköz kisebb-nagyobb része, sőt időnként néhány tiszáninneni megye is. [...] A Partiumnak mint jogi fogalomnak a csírája az 1544-es tordai országgyűlésre vezethető vissza, amelyen a tiszántúli megyék - Arad, Békés, Bihar, Csanád, Külső-Szolnok, Temes, Zaránd - is képviseltették magukat. [...] A török kor után az 1690. évi Diploma Leopoldinum Erdélyt Magyarországtól elkülönített Habsburg-nagyfejedelemséggé nyilvánította, amelyhez Partium egyes részeit továbbra is hozzászámították. A 18. században csak Máramaros, Arad és Alsó-Zaránd került vissza Magyarországhoz. A Partium maradékát (FelsőZaránd, Kraszna, Közép-Szolnok, Kővárvidék) csak 1848-49-ben, majd 1860-ban kapcsolták vissza az anyaországhoz. [...] A Partium mai fogalma az Erdéllyel együtt Romániához kapcsolt tiszántúli részekre vonatkozik."
Ady önéletrajzában is igazolja a Partiumhoz való kötődését: „Geográfia szerint a Szilágyságból jöttem, a régi Partiumból, tehát se nem Erdélyből, se nem Magyarországból." Valóban ide, a Partiumhoz kötődnek Ady gyermekévei szülőfalujában, diákévei Nagykárolyban, majd Zilahon, temesvári írnokossága, majd nagyváradi újságírói évei. Ezt követően is vissza-visszatér ezekre a helyekre.
Vissza