Ady Endre önképzőköri tag

Előszó

Részlet a kötetből:

Az önképzőkör régen és ma

Érdekes és tanulságos munkát végezne, aki tanulmányt írna az önképzőkörök szerepéről művelődésünk és újabb irodalmunk történetében. Nemcsak nemzeti életünk s az irodalmi stílus divatok, de a költői lélektan, az egyéni fejlődés szempontjából is sok értékes, megvilágító adatot tárna fel ez a munka. Az önképzőkör intézményét II. József németesítő törekvéseinek visszahatása, az öntudatra eszmélő nemzeti szellem hozta létre, a háttérbe szorított, elhanyagolt magyar nyelv ápolására és fejlesztésére főként felvidéki, nemzetiségi területen. A mozgalom egybekapcsolódik a külföldi ösztönzésekből táplálkozó akadémiai törekvésekkel. Célkitűzéseik: a magyar nyelv és irodalom pártolása által nemzeti életünk megerősítése - jórészt azonosak voltak. Kis János soproni Magyar Társaságától (1790) a Bessenyei elgondolta Hazafiúi Magyar Társaság tervein, a pesti kispapok nyelvművelő mozgalmán, Révai és Széchenyi Ferenc tervezgetésein és Vályi András, az első egyetemi magyar tanár alapította Pesti Magyar Társaságon át hosszú az út a Magyar Tudós Társaság megalakulásáig. De hogy azonos gyökérből sarjadtak ezek a törekvések, bizonyítja, hogy az első kezdeményezők közül többen szerepelnek végül a Tudományos Akadémia névsorában.
Az Akadémia működésének megindulásával és a Budapesten központosuló irodalom rohamos fejlődésével az országszerte elszaporodó önképzőkörök munkássága a nyelvművelésről egyre inkább az irodalom felé tolódik el, A diákság nagyrészét magával ragadja a betű láza, s versengő lelkesedéssel ostromolják a Parnasszust, A mult század közepetájától fellépő fiatal íróknak az önképzőkör lesz tanulóiskolájuk. Elég csak a legismertebb példát, a pápai kollégium képzőtársaságát említenünk, ahol Petőfi, Jókai, Kozma Andor tehetsége növekedett. Vissza