I. kötet | |
Az érzelmi forradalmiság időszaka (1905-1908) | |
Élet az otthontalanságban | |
Megérkezés az otthontalanságba | 15 |
Vészi József és a Budapesti Napló | 19 |
Kabos Ede | 25 |
Bíró Lajos | 27 |
Szini Gyula | 36 |
Révész Béla | 39 |
Bölöni György | 43 |
Út a társadalmi otthontalanságba | |
A koalíciós "szabadságharc" és annak tartalma | 57 |
A nagybirtok mint a legfőbb ellenfél | 64 |
A nacionalizmus mint a reakció legfőbb eszmei fegyvere | 67 |
Nacionalizmus és igaz hazafiság | 72 |
Az igaz hazafiság belső tartalmai | 77 |
Haza és emberiség | 85 |
A tudatosott otthontalanság | |
Otthontalanság a fent világában: demokratizmus és forradalom | 91 |
Otthontalanság a lent világában: a tömegek nélküli demokrata | 96 |
Tévesztett válasz az otthontalanságra: Ady darabontsága | 103 |
Az öntudatosodott otthontalanság: az intellektuell | 112 |
Az otthontalanság világnézete: anarchizmus és érzelmi forradalom | 122 |
Az érzelmi forradalmár képi alteregója: a gyermek | 131 |
Az érzelmi forradalmár esztétikája: az őszinteség | 137 |
Az érzelmi forradalom kulcsmotívuma: A Magyar Ugar | |
A motívum megjelenése és fogadtatása | 144 |
Elődök, ösztönök: a megtalált folytonosság | 148 |
Az érzelmi lázadástól az érzelmi forradalomig... | 152 |
A motívum tartalma: a tájszemlélet forradalma | 170 |
A motívum tartalma: a történelemszemlélet forradalma | 178 |
A motívum tartalma: az embereszmény forradalma | 183 |
A motívum belső ellentmondása: tiltakozás és reménytelenség | 187 |
A motívum hőstípusa: a magyar Messiások | 194 |
A mégis-morál | 198 |
A mégis-morál verse: az Új versek előhangja | 207 |
Az érzelmi forradalmár emberideálja: a Művész | |
A Művész mint lírai reprezentáns | 217 |
A Művész-eszmény magyar változata: az európai magyar, a lélek emigránsa | 225 |
Két eltérő típus: a sznob és az európai magyar | 234 |
A Művész világképe: l'art pour l'art és léleképítés | 246 |
A Művész kiútkeresése: 1. esztétizáló modernség | |
Szimbolizmus - modernség | 256 |
Az esztétizáló modernség fő tartalmai | 277 |
Az esztétizáló modernség formáló törekvései: 1. arisztokratikus-egzotizáló tendenciák | 283 |
Az esztétizáló modernség formáló törekvései: 2. dekoratívfestői tendenciák | 287 |
Az esztétizáló modernség formáló törekvései: 3. az átfinomító egyénítés | 282 |
Az egyénítés sajátos esete: a verselés forradalma | 284 |
Az esztétizáló modernség s a magyar társadalom | 308 |
A Művész kiútkeresése: 2. avantgard modernség | |
Út az avantgard modernséghez: Jó Csönd-herceg előtt | 313 |
Az avantgard modernség központi ismérve: az élettagadó életszeretet, a paradox életigenlés | 318 |
Az avantgard modernség jellegzetes képi motívumai | 330 |
Az avantgard modernség nyelvi jellegzetességei: megmozgatottság | 334 |
Az avantgard modernség nyelvi jellegzetességei: a tágasság | 343 |
Az avantgard modernség nyelvi jellegzetességei: a tépettség | 348 |
Az érzelmi forradalom motívumai: 1. A pénz motívuma | |
A pénz szerepe Ady életében | 354 |
A pénz mint tiltakozás motívuma: nonkonformizmus és evilágiság | 360 |
Tiltakozás és reménytelenség: a Vér és arany | 370 |
A pénz mint a reménytelenség motívuma: elidegenülés és dehumanizáltság | 377 |
Helytállás a reménytelenben: Harc a Nagyúrral | 385 |
Az érzelmi forradalom motívumai: 2. A Léda-szerelem | |
A Léda-legenda: Léda, a felszabadító | 395 |
A lázadó szerelem | 403 |
A nagykorú érzés | 412 |
Lázadó szerelem - menekvő szerelem | 422 |
A Léda-legenda: a nagypolgári asszony | 431 |
A diszharmonikus szerelem | 437 |
Az együttérző szerelem | 453 |
Az érzelmi forradalom motívumai: 2. A halál motívuma | |
Életrajz és halál-gondolat | 462 |
A vádló-panaszló haláltól az átesztétizált halálig | 464 |
A halál mint az igazi élet: az átesztétizált halál | 469 |
Párisban járt az Ősz: idill és tragédia | 475 |
A halál mint a lét értelmetlenségének tükre: az abszurdizáló halál | 480 |
Kísérlet a társadalmi kiút megtalálására | |
Individuális kiút - társadalmi kiút | 493 |
A társadalmi kiútkeresés alapja: az emberhit | 493 |
A forradalmi versek tanúságtétele | 502 |
A paraszti forradalmiság versei | 507 |
Az intellektuális forradalmiság | 516 |
A vívódó költő | |
A kettős én motívuma | 523 |
Élet és művészet | 525 |
A mámor mítosza | 531 |
Az ős Kaján | 540 |
A kétmeggyőződésű forradalmiság időszaka (1908-1912) | |
Élet a kiteljesedett otthontalanságban | |
"Hazamegyek a falumba" | 559 |
A vágáns életforma | 567 |
A vágáns otthonai: kávéházak és vendéglők | 571 |
"Ady Endre éjszakái": a bohém típus | 577 |
Az idegen | 587 |
Társak az idegenségben | 594 |
Reinitz Béla | 599 |
Zuboly | 603 |
A kiteljesedett otthontalanság | |
Politikai változások | 612 |
Irodalmi háborúság - politikai vita | 622 |
Esztétikai ellenvetések | 629 |
Hadjárat az új irodalom ellen | 637 |
Ady válasza a konzervativizmus támadásaira | 651 |
A társadalmi forradalmiság jellege s problémái | |
A szubjektív-pszichológiai forradalmiságtól az objektív, társadalmi forradalmiságig | 665 |
Az öntudatosodott társadalmi forradalmár | 665 |
Petőfi nem alkuszik I.: a forradalmi jellem | 668 |
Petőfi nem alkuszik II.: a kétmeggyőződésű forradalmiság | 675 |
A márciusi Naphoz | 682 |
Ady antikapitalizmusa | |
Az elsikkadt antikapitalizmus | 690 |
Ady útja a kiteljesedett, élményszerű antikapitalizmusig | 693 |
A kiteljesedett antikapitalizmus | 699 |
A Rothschildék palotája | 701 |
"Ez a világ egy nagy falu": a Nyugat-mítosz vége | 707 |
A magyar polgárság bírálója | 711 |
Jegyzetek | 717 |
II. kötet | |
A lehetséges távlat: Ady és a szocializmus | |
Kétféle magyarázat | 5 |
Az elutasítástól az elfogadásig | 7 |
A munkásmozgalom mint a liberalizmus függvénye (1900-1904) | 10 |
A szocializmus mint művész-hangulat (1905-1908) | 15 |
A művész-hangulattól a gondolati-világnézeti vállalásig | 22 |
A Népszava-vita | 32 |
A trade-unionista szektásság | 38 |
Revizionizmus - modernizmus | 43 |
"Küldöm a frigy-ládát" | 49 |
Az elfedett távlat | 53 |
Két meggyőződés - magány - gondolatiság | |
Két meggyőződés és magányosság | 59 |
A magányhoz rendelt lírai attitűd: a töprengő ember | 65 |
A stílus változása: az átesztétizálástól a gondolatiságig | 73 |
A gondolatiság mint stílusalakító: a megváltott szótan | 82 |
A gondolatiság mint stílusalakító: a változott versmondat | 95 |
A gondolatiság mint stílusalakító: ismétlések, képek | 102 |
A gondolatiság mint stílusalakító: a tépettség alakzatai | 114 |
A kétmeggyőződésű forradalmár kulcsérzése | |
A citoyen-magány | 123 |
A művész-magány | 130 |
Az atomsors-magány | 139 |
Az egzisztenciális magányosság | 151 |
A magányosság érzelmi tükre: a szomorú szerelem | |
A lázadó szerelemtől a szomorú szerelemig | 159 |
A szövetség-mítosz | 173 |
A szexuál-vallás | 190 |
Szerelem és magány | 210 |
A kétfajta lírai önportré | 224 |
Az úrrá lett magány: az eltévedt ember | |
A szétesett világ | 226 |
Az eltévedés országa: a világ mint hómező | 233 |
"A Nincsen himnusza" | 242 |
A nihil érzései: 1.: oktalan félelem s oktalan szomorúság | 246 |
A nihil érzései: 2.: egzisztenciális iszonyat és önmegvetés | 252 |
A nihil előtti behódolás: 1.: a megalázkodás | 262 |
A nihil előtti behódolás: 2.: a korai öregség | 267 |
A nihil előtti behódolás: 3.: a közöny | 276 |
A leküzdött magány: a küldetéses ember | |
A küldetéssejtéstől a küldetéstudatig | 282 |
Küldetés és külső várakozás | 286 |
A küldetéses ember két típusa: a vátesz és a voyant | 293 |
A küldetéses ember magatartása és esztétikája: a másokért való lét | 301 |
A küldetéses ember érzései 1.: gőg és szuverenitás | 309 |
A küldetéses ember érzései 2.: hit és életigenlés | 328 |
A küldetéses ember érzései 3.: harc és fiatalság | 346 |
A küldetéses ember érzései 4.: Minden és Titok | 354 |
Az eltévesztett küldetés: Ady Endre istenkeresése | |
A tradicionális vallásosságtól a tudatos ateizmusig | 371 |
A tudatos ateizmustól az istenkeresésig | 377 |
Az istenkeresés fő sajátosságai: átmenetiség- és paradoxitás | 373 |
Életrajz és istenkeresés | 378 |
Az istenkeresés mint kordivat | 391 |
A mitizáló-szubjektivizáló értelemkeresés | 397 |
Az értelmet adó Úr: a humanizált isten | 406 |
A humanizált isten mint harcoló isten | 416 |
A humanizált isten mint a béke istene | 422 |
Az Úr másik arca: az értelmetlen isten | 429 |
Az értelmetlen isten 1.: a dehumanizáltság | 433 |
Az értelmetlen isten 2.: a "vigasztalan" Úr | 439 |
A megtalált küldetés: Ady népisége | |
Út a néphez: "A téli Magyarország" | 446 |
A népiség elve és problémái | 450 |
A magyar népiség történetének néhány vonása | 455 |
Nacionalista népiség - osztályszerű népiség | 462 |
Falusi népiség - népfrontos népiség | 481 |
A patriarkális-idilli népszemlélet ellen | 483 |
A humanizáló népiség | 489 |
Humanizáló népiség - küldetéses népiség | 497 |
Érmindszent: a küldetéses népiség szimbolikus tája | 506 |
"Séta bölcső-helyem körül" | 517 |
A stiláris-nyelvi népiség | |
Az egyénítéstől a népiesítésig | 530 |
Az enigmatikusságtól a néptribuni líra igényéig | 533 |
A tradíciótlanságtól a hagyományvállalásig | 536 |
A stílus népi hangoltsága | 541 |
A stiláris hős | 547 |
A stiláris hős műveltséganyaga | 552 |
A szókészlet sajátosságai | 556 |
Alaktani sajátosságok | 562 |
Versmondattani sajátosságok | 567 |
Népiesítés és ritmika | 576 |
A népiség-élmény változatai: | |
1. Az áthumanizált népiség (forradalmi versek) | |
A cselekvő emberség | 587 |
A tudatos emberség | 598 |
A távlatos emberség | 609 |
"A nagyranőtt Krisztusok" | 622 |
2. A problematikus népiség (magyarság-versek) | |
A magyarságtudat jellege: a predistináló-sorsos magyarság | 632 |
Ady magyarságtudata és a kritika | 639 |
Sorsos magyarság: vívódó népiség | 653 |
A szorongásos hazaszeretet: a hűség érzete | 659 |
A magyar lét mint tragédia: nemzeti bűnök | 672 |
A magyar lét mint tragédia: a semmi országa | 684 |
A magyar lét mint tragédia: a magyar dölyf | 694 |
A magyar lét mint küldetés: a kuruc-versek | 701 |
"Bujdosó kuruc rigmusa" | 713 |
Jegyzetek | 721 |
Névmutató | 749 |
Művek mutatója | 761 |
Tárgy- és motívummutató | 775 |