Előszó
Ady Endre életének történetéről írni, Ady Endréről emlékeket írni, Adyról, a meghaltról írni...
Milyen idegen, ijesztő, fantasztikus föladat ez a számomra.
Hiába földelték el a Kerepesi...
Tovább
Előszó
Ady Endre életének történetéről írni, Ady Endréről emlékeket írni, Adyról, a meghaltról írni...
Milyen idegen, ijesztő, fantasztikus föladat ez a számomra.
Hiába földelték el a Kerepesi temetőben, velem van azóta is mindenütt.
Az elgondolkozásnak, a beszámoló, valló elrévülesnek nincs olyan pillanata, hogy őt ne érezném...
A testi alakja mellém ül, rámlélekzik... és megejt a hangulattal, amikor a pesti uccák orgiázó sötétjében egymáshoz dőlten rostokoltunk ..
Rámlibben a »Három Holló« »korcsmagőze« és a függönyös szaletliben ő emeli rám sörényes szép fejét...
Együtt élünk a párizsi »Bakony« sűrűjében és ő föltárja életét testvéri odaadással...
Jön velem szembe a szomszéd redakciós szobából és frissen fogant verset mutat...
A velencei lagúnák mély árnyékában tükrözik az iszalag-Asszony fáradt figurája és siklik a hajnali gondola hallgató hármunkkal...
Tiszta jóillat rámlegyez és közesközepén ülök az érmindszenti családi körnek .. .
Mennyi ábrája a hosszú időnek, amig éltem vele, és mind lüktet, forog, színét, ízét mutatja körülöttem ...
Vissza