Előszó
Itt és most a szociográfiai műhelytanulmányok, vagy ha úgy tetszik, a Szociográfiaiműhely-tanulmányok első kötetét veheti kezébe az olvasó, a Kanizsai Szociográfiai Műhely értelmében, amely...
Tovább
Előszó
Itt és most a szociográfiai műhelytanulmányok, vagy ha úgy tetszik, a Szociográfiaiműhely-tanulmányok első kötetét veheti kezébe az olvasó, a Kanizsai Szociográfiai Műhely értelmében, amely ötletként, tervként 1995-ben fogalmazódott meg, 1996-ban pedig megalakult. Ekkor, 1995 őszén az író és közösség, a szociográfia volt a Kanizsai írótábor központi témája, és találkozásaink, rendezvényeink egyikén kaptuk kézhez dr. Bori Imre akadémikus levelét - emlékiratát, hogy alakuljon meg a Műhely, amely továbbviszi, felerősíti, felkarolja a műfaj folyamatos délvidéki, vajdasági hagyományait. íme a felhívás:
„A Kanizsai írótábor Kezdeményezésére a Cnesa Művelődési Központ alakítson Szociográfiai Munkaközösséget a szociográfia művelődésének szorgalmazására, támogatására, szervezésére.
A munkaközösség munkatervében kiemelt helyen szerepeljenek a következő vizsgálódási feladatok, vállalások:
1. A kisváros szociográfiája
2. A vajdasági magyar polgár szociográfiája
3. A falu szociográfiai leírásai között szóljon egy A magyar parasztcsalád ma témájáról
4. Az elvándorlók szociográfiája (vizsgálni volt közösségében és új környezetében)
5. Az együttélés szociográfiája
- a családban
- munkahelyen
- utcában
- faluban vagy városban
- többségi magyar településen
- majdnem egyforma arányban élő népek közösségében
- kétszeres kisebbségben.
Vissza