Vegyipari technológia

Tartalom

1. Bevezetés 11
1.1. A vegyipari technológia fogalma, kapcsolata más tantárgyakkal 11
1.2. A technológia fontosabb alaptörvényei 12
1.3. A gyártási folyamat üzemmenete, ábrázolásának módjai 13

2. SZERVES VEGYIPARI ALAPELJÁRÁSOK 17
2.1. Alapfogalmak 17
2.2. Halogénezés 18
2.3. Nitrálás 24
2.4. Szulfonálás 28
2.5. Oxidálás 33
2.6. Redukálás 36
2.7. Acilezés, észterezés 40
2.8. Alkilezés 44
2.9. Hidrolízis és alkáliömlesztés 47
2.10. Kondenzálás 49
2.11. Számítási feladatok 52
2.11.1. Az alapanyag-szükséglet számítása 52
2.11.2. A kitermelés számítása 52
2.11.3. A konverzió számítása 53
2.11.4. A nitrálósav-szükséglet számítása 54
2.11.5. A szulfonálószer-szükséglet számítása 54
2.11.6. Szulfonálószerek hígítása, töményítése 55
2.11.7. Egyensúlyi reakciók számításai 55

3. A GYÓGYSZEREK GYÁRTÁSA 57
3.1. A gyógyszer fogalma 57
3.2. A gyógyszerhatást befolyásoló tényezők 57
3.3. A gyógyszerek csoportosítása 59
3.3.1. A gyógyszerek terápiás hatása 59
3.3.2. A gyógyszerek alkalmazási módja és adagolási formája 60
3.4. A hazai gyógyszergyártás rövid története 61
3.5. Hatóanyagok (alapanyagok) gyártása 6l
3.5.1. Ásványi eredetű alapanyagok 6l
3.5.2. Növényi eredetű alapanyagok 6l
3.5.3- Állati szervekből származó alapanyagok 64
3.5.4. Szintetikus gyógyszerek gyártása 65
3.5.5. Mikrobiológiai eljárások 68
3.6. Biztonságtechnika és környezetvédelem a gyógyszeriparban 76

4. NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK GYÁRTÁSA ÉS ALKALMAZÁSA 78
4.1. A növényvédelem fogalma, célja, módszerei 78
4.2. Növényvédő szerek 79
4.3. A növényvédő szerek gyártása 81
4.4. A növényvédő szerek hatóanyagai 81
4.4.1. Gombaölő szerek 81
4.4.2. Rovarölő szerek 83
4.4.3. Gyomirtó szerek 85
4.5. A DIKAMIN D gyártása 87
4.6. A növényvédő szerek előállításának és alkalmazásának
környezetvédelmi és biztonságtechnikai szabályai 90

5. FELÜLETAKTÍV HÁZTARTÁS-VEGYIPARI TERMÉKEK ELŐÁLLÓ 91
5.1. A háztartás-vegyipari termékek fogalma, felosztása 91
5.2. A felületaktív anyagok fogalma 91
5.3. A felületaktív anyagok tulajdonságai 92
5.4. A mosószerek fogalma, felosztásuk, összetételük 93
5.5. A mosószerek gyártása 94
5.6. A mosószergyártás hazánkban 96
5.7. Munka- és környezetvédelmi előírások a mosószerek gyártásakor 96
5.8. Számítási feladatok 97

6. A SZÍNEZÉKEK GYÁRTÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA 98
6.1. A színezékek fogalma, jellemzése 98
6.2. A színezékek szerkezete 98
6.3. A színezékek csoportosítása 100
6.3.1. A színezékek kémiai szerkezete szerinti fontosabb csoportok 100
6.3.2. A fontosabb textilszínezési eljárások 102
6.4. A színezékek előállítása 103
6.4.1. Diazotálás 103
6.4.2. Kapcsolás 104
6.4.3. Az azoszínezékek jellemzése, csoportosítása, előállítási
lehetőségei 105
6.4.4. Az Orange II előállítása IO6
6.5. Biztonságtechnikai, munka- és környezetvédelmi előírások a

7. A robbanóanyagok gyártása 110
7.1. Bevezetés 110
7.1.1. A robbanóanyagok fogalma 110
7.1.2. A robbanóanyagok tulajdonságai 110
7.1.3. A robbanóanyagok csoportosítása 112
7.2. A robbanóanyagok és előállítási lehetőségeik 112
7.2.1. Iniciáló robbanóanyagok 112
7.2.2. Brizáns robbanóanyagok 113
7.2.3. A cellulóz-nitrát előállítása 114
7.2.4. Ipari robbantószerek 114
7.2.5. Lőporok 116
7.3. Biztonságtechnikai, munka- és környezetvédelmi előírások
a robbanóanyag-gyártásban 116

8. Tüzeléstechnika 118
8.1. Tüzeléstechnikai alapfogalmak 118
8.2. Tüzelőanyagok 121
8.3. Tüzelőberendezések 122
8.3.1. A szilárd tüzelőanyagok tüzelőszerkezetei 124
8.3.2. A cseppfolyós tüzelőanyagok tüzelőszerkezetei 126
8.3.3. A gáz-halmazállapotú tüzelőanyagok tüzelőszerkezetei 127
8.3.4. A vegyes tüzelés 127
8.3.5. A különböző halmazállapotú anyagok égetésének
összehasonlítása 127
8.3.6. A tüzelés környezeti hatásai 128
8.4. A tüzelés biztonságtechnikája 129
8.5. Számítási feladatok 129

9. égetésen alapuló eljárások 132
9.1. Az égetés és a pörkölés összehasonlítása 132
9.2. A kén-dioxid előállítása 133
9.2.1. A kén-dioxid ipari jelentősége 133
9.2.2. A kén-dioxid gyártása 133
9.2.3. A kénégető üzemek biztonságtechnikája 135
9.3. A sósavgáz gyártása 136
9.3.1. A hidrogén-klorid-gáz ipari jelentősége 136
9.3.2. A gyártás folyamata 136
9.3.3. A gyártás biztonságtechnikája 138
9.4. A termikus foszforsavgyártás technológiája 139

10. Kontaktkatalitikus eljárások 142
10.1. A katalitikus folyamatok jellemzése 142
10.2. A kontaktkatalízis ipari megvalósítása 143
10.3. Az ammóniagyártás 145
10.3.1. A szintézisgáz előállítása 146
10.3.2. A szintézisgáz tisztítása 148
10.3.3. Az ammóniaszintézis 151
10.4. A nitrogén-oxidok gyártása 154
10.5. Metanolszintézis 156
10.6. Ftálsavanhidrid előállítása o-xilol kontaktkatalitikus
oxidációjával 158
10.7. A kén-trioxid gyártása 161
10.8. A kontaktkatalitikus eljárások biztonságtechnikai előírásai 164
10.9. Számítási feladatok 165

11. szorpciós eljárások 169
11.1. A szorpció elmélete és gyakorlata 169
11.2. A salétromsavgyártás 171
11.3. A kénsavgyártás 175
11.4. A sósavgyártás 179
11.5. Számítási feladatok 180

12. feltáráson alapuló eljárások 183
12.1. A feltárási folyamatok általános jellemzése 183
12.2. A bauxit lúgos feltárása 184
12.2.1. A bauxit jellemzése 184
12.2.2. A feltárás reakciói és körülményei 185
12.2.3. A Bayer-eljárás megvalósítása 187
12.2.4. A timföldgyártás biztonságtechnikai előírásai 190
12.3. Szuperfoszfát gyártása 192
12.3.1. A feltárás folyamatai, körülményei 192
12.3.2. A feltárás megvalósítása 194
12.3.3. A feltárás biztonságtechnikai előírásai 197
12.4. Számítási feladatok 198

13. elektrokémiai eljárások 201
13.1. Alapfogalmak 201
13.2. A NaCl-oldat elektrolízise 202
13.2.1. A NaCl-oldat elektrolízisének elmélete, körülményei 202
13.2.2. A NaCl-oldat elektrolízisének berendezései 204
13.2.3. Sólékezelés 206
13.2.4. A NaCl elektrolízisének termékei 207
13.2.5. A NaCl-oldat elektrolízisének biztonságtechnikája 208
13.3. A timföld elektrolízise 209
13.3.1. A timföld elektrolízisének elmélete 209
13.3.2. A timföld-elektrolízis körülményei 210
13.3.3. A timföld-elektrolízis berendezései 211
13.3.4. Az elektrolízis biztonságtechnikai előírásai 212
13.4. Az alumínium raffinálása 213
13.5. Számítási feladatok 214

14. a víz technológiája, szennyvíztisztítás 218
14.1. A víz előfordulása, jellemzése, összetétele 218
14.1.1. A felszíni vizek 219
14.1.2. A talajvíz 219
14.1.3. A csapadékvíz 221
14.2. A víz felhasználása 222
14.3. Vízelőkészítés 222
14.3.1. A nyersvíz előkészítése 223
14.3.2. A víz lágyítása 224
14.3.3. A víz teljes sótalanítása 226
14.4. Szennyvizek és szennyvíztisztítás 227
14.4.1. A szennyvíztisztítás feladata 228
14.4.2. Szennyvíztisztítási módszerek 228
14.5. Számítási feladatok 231

15. a levegő feldolgozása 233
15.1. A levegő tulajdonságai 233
15.2. A levegőfeldolgozás célja 233
15.3. A levegő előkészítése a feldolgozásra 234
15.4. A levegő cseppfolyósítása 234
15.5. A cseppfolyós levegő feldolgozása 235
15.6. A levegőfeldolgozás biztonságtechnikája 237

16. műtrágyák gyártása 239
16.1. A műtrágyák 239
16.2. Nitrogénműtrágyák 241
16.2.1. Az ammónium-nitrát gyártása 242
16.2.2. A mészammonsalétrom (pétisó) gyártása 244
16.2.3. A karbamid gyártása 245
16.3. Összetett műtrágyák 248
16.4. Számítási feladatok 249

17. a szén nagy hőmérsékletű lepárlása 251
17.1. A szén felhasználása 251
17.2. Környezetvédelmi és biztonságtechnikai előírások 255

18. a kőolaj és a földgáz feldolgozása 256
18.1. A kőolaj és a kőolajtermékek 256
18.1.1. A kőolajpárlatok jellemzői 256
18.1.2. A kőolaj eredete, előfordulása, kutatása 257
18.1.3. A kőolaj feltárása és kitermelése 258
18.1.4. A kőolaj tárolása, szállítása. Biztonságtechnikai előírások 259
18.2. A földgáz kitermelése és feldolgozása 259
18.2.1. A földgáz jellemzése és összetétele 259
18.2.2. A földgáz szállítása és tisztítása 259
18.3. Üzemanyagok, fűtő- és kenőanyagok előállítása kőolajból 260
18.3.1. A kőolaj előkészítése 260
18.3.2. A kőolaj feldolgozása 26l
18.3.3. A párlatok jellemzése 264
18.3.4. Kenőanyagok 266
18.3.5. Bitumengyártás 296
18.4. A hazai kőolaj-feldolgozás helyzete és távlatai 269
18.5. Környezetvédelem a hazai finomítókban 271
18.6. Számítási feladat 272

19. a petrolkémiai iparág 274
19.1. A petrolkémia fogalma 274
19.2. Petrolkémiai eljárások 274
19.2.1. A hőbontás elmélete és gyakorlata 275
19.2.2. Motorhajtó anyagok előállítása petrolkémiai úton 277
19.2.3. Finomítóeljárások 278
19.3. Olefinek előállítása 285
19.3.1. Olefinek előállítása szénhidrogének pirolízisével 285
19.3.2. A pirogáz szétválasztása 286
19.3.3. A pirolízis termékei és felhasználásuk 287
19.4. Acetilén előállítása 287
19.5. Aromások előállítása 288
19.5.1. Aromások kinyerése 288
19.5.2. Aromások átalakítása 289
19.6. Olefinek felhasználása oxigéntartalmú vegyületek előállítására... 290
19.7. Halogéntartalmú származékok előállítása 292
19.8. Korom előállítása szénhidrogének hőbontásával 293
19.9. Biztonságtechnikai és környezetvédelmi előírások 294
19.10. A petrolkémiai ipar fejlődése és távlatai hazánkban 294
19.11. A kőolaj komplex feldolgozása 295
19.12. Számítási feladat 297

20. műanyagok előállítása 298
20.1. A műanyagok fogalma 298
20.2. A műanyagok csoportosítása 298
20.3. A műanyaggyártás jellemző folyamatai 299
20.3.1. Polikondenzáció 299
20.3.2. Poliaddíció 300
20.3.3. Polimerizáció 300
20.4. A műanyagok szerkezete és tulajdonságaik 306
20.5. A műanyaggyártás alap- és segédanyagbázisa 308
20.6. A műanyaggyártás jellemző műveletei 308
20.7. Természetes alapú műanyagok előállítása 310
20.7.1. Cellulózalapú műanyagok gyártása 310
20.7.2. Kaucsukalapú műanyagok 311
20.8. Mesterséges alapú műanyagok 312
20.8.1. Polikondenzációs műanyagok 312
20.8.2. Polimerizációs műanyagok 317
20.9. A műanyagipar hazai helyzete 321
20.10. Műanyaggyártás és környezetvédelem. Biztonságtechnika 322

Témakörök