Adományok és akadályok

Előszó

Mi az oka annak, hogy az emberek között látszólag olyan igazságtalanul oszlanak el az adományok és az akadályozó tényezők? Hogyan jönnek ezek létre egyáltalán? Mennyi része van ezekben az öröklésnek, a nevelésnek, a szociális környezetnek, és végül magának az adott embernek? Milyen sors-adottságokon alapulnak? Hogyan tud segíteni az újratestesülés ideája abban, hogy fölébredjen egy új sorsbizalom, hogy megalapozza a létbiztonságot és az ember megértését - tekintetbe véve a legsúlyosabb testi és lelki hátrányokból fakadó szenvedést is? Mi történhet az iskolában és a szülői házban, amivel nem csak a gyermek képességeinek lehetőleg sokoldalú fejlesztését érjük el, hanem megtanulunk akadályaival és hátrányaival konstruktív módon foglalkozni?
Ez az írás néhány, ebben a témában tartott előadásnak és Andreas Neider könyvkiadó kérésének köszönhetően jött létre, hogy ezeket az előadásokat kiegészítette és a szülők nagyobb köre számára hozzáférhetővé tette. Szívesen tettem eleget ennek a kérésnek, mert olyan kérdésekről és problémákról van szó, amelyek szinte mindenkit érintenek, és ösztönzőek lehetnek ma Rudolf Steiner antropozófiája szempontjából minden érintett, és a velük dolgozók számára. Mert egy dolog bizonyos: egy ember karakterét, és az életben való sikerességét nem azok a képességek és hiányok határozzák meg elsősorban, amelyekkel rendelkezik, hanem sokkal inkább az a mód, ahogyan megtanulta, hogy bánjon a saját erősségeivel és gyengeségeivel. Az önnevelés lehetősége, a saját viselkedése, ahogy egyre inkább kormányozza és irányítja magát - ez az a döntő adomány, amellyel az egyes ember nem csak megtartani képes magát, hanem a társadalmi élet különféle területein állandóan tovább is fejleszteni.
Ennek a képességnek a hiánya viszont a legsúlyosabb hátrányt jelentheti a személyes és a munkahelyi életben is. Így reméljük, hogy ennek a belátása új ösztönzést adhat a szülői ház és az iskola közötti dialógusnak. Vissza