Add a szíved!

Előszó

Részlet a könyvből:

"2022. május 26.
Eszéki Bálint fiatal volt, nyúlánk, sportos alkatú, kedvelte a lazán elegáns öltönyöket, főállásban hírlapírással foglalkozott, tisztességesnek mondható jövedelmét műfordításokkal egészítette ki, s emellett - nem is sikertelenül az újból divatba jött ponyvaregények írásával próbálkozott, példaképének Rejtő Jenőt tartotta. Az élete egyenesbe jött, pedig valaha nem úgy indult, mint aki sikeres pályát futhat be. Szüleiről semmit sem tudott, az állam nevelte, intézetben nőtt fel, s amikor leérettségizett, elérte a nagykorúságot, derült ki, hogy egy ismeretlen mentorának köszönhetően tekintélyes összeg kamatozott a bankszámláján, amiről addig nem is volt tudomása. Annyi pénze lett, hogy gond nélkül tanulhatott tovább, autót, lakást vásárolt, s bár sokáig kutatott utána, sosem derült ki, hogy ki a jótevője. Jellegzetes képviselője volt XX. század végén, s a XXI. század elején született, feltörekvő, sikerre éhes ifjú nemzedéknek, mely abban a kivételes szerencsében részesült, hogy szinte korlátlanul habzsolhatott a tízes évek közepén váratlanul és viharsebesen kibontakozó gazdasági fejlődés kínálta jobbnál jobb lehetőségekből. Mindennek némileg ellentmondani látszik, hogy e pillanatban a világos öltönyös, fiatal, nyúlánk férfi egy füstös kocsma ajtajában állott, lerítt róla a tanácstalanság és az idegesség, látszott, hogy idegen számára a környezet, nem szokott ilyen helyeken megfordulni, sőt talán tudomása sem volt eddig arról, hogy egyáltalán vannak még ilyen helyek a csillogó-villogó főváros peremén, két évvel az emlékezetes olimpia után. Némiképp megnyugtatta, hogy senki sem figyelt rá, mindenkit lefoglalt a maga kicsiny világa, amelynek díszleteit pálinkás és fröccsös poharak, koszos, vedlett asztalok, roggyant lábú székek, főszereplőit pedig az öntudatlanság határán szédelgő emberi roncsok adták, akik szakadozott, kétes tisztaságú ruhákat viseltek, s mohón nyelték a csinált borból készült, undorítóan zavaros löttyöt." Vissza

Fülszöveg

Eszéki Bálint, a fiatal hírlapíró te műfordító az utcán találkozik egy csövessel, aki amellett, hogy tudja név szerint kit szólított le, furcsa kéréssel áll elő: dolgozzon át fogyaszthatóvá egy szedett-vedett naplót. Eszéki krimibe tenyerel. A napló ugyanis egy valaha sikeres oknyomozó riporterről szó, aki megbízást kap a főszerkesztőjétől: utazzon Hársligetre és járjon utána, kinek jutott eszébe feltrancsírozni egy ifjú hölgyet. Kellőképpen meg is lepődik azon, hogy a számára rendszeres havi jövedelmet biztosító pornólapnak miért oly fontos ez az információ, de szaglászni kezd. Nem sejti, hogy ezzel lavinát indít el. A helyi kocsmában megismerkedik egy fiatalemberrel, aki másnap meghal, szárnyai alá vesz egy nőt, akit nem sokkal később holtan találnak, beférkőzik a rendőrök bizalmába, beleszeret a kórboncnokba, és közben senki sem az, akinek látszik...
Szomori-Kiss János nem egyszerűen krimit írt, az Add a a szíved! több szempontból is lélektani regény. Bemutatja egy értelmiségi szenvedéseit, néhol romantikára hajaz, más helyütt pedig nagyon is pontos képet fest a magyar médiáról. Vissza