1.062.087

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Adattípusok osztálya

- Definíciók, elemzés, példák -

Szerző
,
Kiadó:
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 93 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 21 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés: Készült 200 példányban. Fekete-fehér ábrákkal.

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:
A jegyzet a szerzők által az Eötvös Loránd Tudományegyetem programtervező matematikus szakán a „Programozási módszertan elmélete" című tantárgyból tartott előadásoknak és... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:
A jegyzet a szerzők által az Eötvös Loránd Tudományegyetem programtervező matematikus szakán a „Programozási módszertan elmélete" című tantárgyból tartott előadásoknak és részben a hozzá kapcsolódó gyakorlatoknak az anyagát öleli fel. A központi témák az objektumelvű programozás elméleti és gyakorlati problémái. Az objektumelvű programozás az absztrakció új eszköze a tervezésben és a programozásban is. Az objektumelvű programozás előzményei a programozás történetében és a programozási nyelvek fejlődéstörténetében is megtalálhatók. Az objektumelvűséggel kapcsolatban több kérdés megfogalmazható. Az első és legfontosabb kérdés: mi az objektumelvűség? Felvethető továbbá az is, hogy az objektumelvű programozás vajon a programozás és a szoftverfejlesztés egy jelentős új eleme-e? E második kérdésre válaszunk lényege, hogy az objektumelvű programozás fontos új elem a szoftverfejlesztésben. Az első kérdésre válaszunk az, hogy az objektumelvűség a programok tervezésének módszertanát jelenti és nem egyszerűen az algoritmusok és adatstruktúrák kifejlesztését.
Az objektumelvű programozás központi fogalmai az objektum és a tudásmegosztás. Alapvetően a programszervezésről és nem csupán a programozásról szól. Az objektumok tulajdonképpen absztrakciók, amelyek a valós világ entitásait, egyedeit modellezik. Működésüket tekintve az objektumok a kiszámítást vezérlik, ellenőrzik. A programfejlesztés szempontjából azonban az objektumok legfontosabb tulajdonsága az, hogy egy objektum viselkedését a külső felületének absztrakciójaként írhatjuk le. Az objektum elvű tervezéskor elegendő az objektum külső felületének ismerete, nem kell foglalkoznunk a megvalósítás belső részleteivel, amelyek a szoftverfejlesztés későbbi fázisában válnak részünkre fontossá. A tudásmegosztás első közelítésben az inkrementális programfejlesztést jelenti. A tudás- megosztás egy lehetséges módja az öröklődés, amely az objektumok osztályai közötti kapcsolatokat specifikálja. Vissza

Tartalom

1. BEVEZETÉS 3
2. PROGRAMFEJLESZTÉSI MODELLEK 5
2.1. Egyszerű programfejlesztési modell 5
2.2. Programfejlesztési modell specifikációval 5
2.3. Az objektumelvű programfejlesztési modell 7
2.3.1 Az absztrakció formái 7
2.3.2 A specifikáció szerinti absztrakció formái 8
2.3.3 Absztrakt adattípus 9
3. ABSZTRAKT ADATTÍPUS EGY MATEMATIKAI MODELLJE. (UNIVERZÁLIS ALGEBRA ÉS ABSZTRAKT ADATTÍPUS) 11
3.1. Univerzális homogén algebra 13
3.2. Univerzális heterogén algebra 18
3.3. A Z-algebrák közötti homomorfizmus 23
3.4. Szignatúra morfizmus 26
3.5. Specifikáció morfizmus 33
4. ADATTÍPUS EGY KOMPLEX LEÍRÁSA, A TÍPUSOSZTÁLY 33
4.1. példák típusosztályok specifikációjára 33
4.1.1 A halmaz típusosztálya 33
4.1.2 A kupac típusosztálya 34
5. AZ OSZTÁLY MORFIZMUS DIAGRAMJÁNAK ELEMZÉSE 39
5.1. az absztrakt specifikáció elemzése 39
5.1.1 Bizonyítási módszerek 39
5.1.2 A bizonyítási módszerek használata 40
5.2. A megvalósítás helyességének bizonyítása 44
5.2.1 Kettős specifikációval kapcsolatos alapfogalmak 44
5.3. A konkrét specifikáció elemzése 55
5.3.1 A reprezentáció elemzése 55
5.3.2 Az implementáció elemzése 55
5.3.3 Az implementáció elemzése példák keretében 57
5.3.4 A szimuláció és a szemantika egyenlőségének ekvivalenciája 60
6. PROGRAMOK HELYESSÉGÉNEK BIZONYÍTÁSA 1 67
6.1. Parciális helyesség bizonyítása (Floyd módszer) 67
6.2. A teljes helyesség bizonyítása (Floyd módszer) 68
6.3. Hoare módszer 70
6.4. A Hoare módszer következtetési szabályai helyesek 75
6.5 A Floyd-Hoare módszer teljességi tétele 76
7. EGY ÖSSZETETT FELADAT 81
8. TÍPUSÖRÖKLŐDÉS 87
8.1 Újrafelhasználással történő öröklődés a specifikáció szintjén 87
8.2. Specializációval történő típusöröklődés a specifikáció szintjén 87
9. IRODALOM 91
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem