Adatok hazánk archaeologiájához különös tekintettel Beregmegyére és környékére I-II.

Előszó

A mai Kárpátalja területe rendkívül gazdag az évezredek homályába vesző régmúlt emlékeiben. Az őskori emberek telepei, az első földművelők, állattenyésztők és kézműiparosok falvai, földvárak és sírhalmok, szentélyek és kincsek - mindezek szűkebb pátriánk majdnem egymillió éves történetének oly fontos, sokszor egyedüli forrásai. A rég letűnt idők emlékét idéző tárgyak feltárása és összegyűjtése, az utókor számára való megőrzése több mint egy évszázada kezdődött és elválaszthatatlanul fonódott össze a Schönborn grófok egykori beregszentmiklósi uradalmának főügyésze, Lehoczky Tivadar (1830-1915) nevével.
Lehoczky Tivadarról, mint vidékünk múltjának fáradhatatlan, s ma már újra ismert és elismert kutatójáról az utóbbi tíz év folyamán már többször írtak: emlékét konferenciák, emléktáblák és utcanevek őrzik. Tudományos hagyatékából is több mű reprint kiadásban újra napvilágot látott. A 90-es évek közepétől a KMKSZ-nek is nagy része volt a Lehoczky-életmű népszerűsítésében, terjesztésében. Ennek a munkának a folytatásaként a kutató születésének 170-ik évfordulója alkalmából a KMKSZ tervbe vette Lehoczky Tivadar egyik legjelentősebb, nemzetközileg is visszhangot kiváltó művének, az "Adatok hazánk archaeologiájához, különös tekintettel Beregmenyére és környékére" (Munkács, 1982, 1912) újrakiadását. E könyv, mely két kötetből áll, nemcsak azért fontos, mert rengeteg adatot tartalmaz vidékünk s a környező országok régészeti emlékeiről, hanem azért is, mert a régészet Lehoczky Tivadar számára a legkedvesebb, szívéhez legközelebb álló foglalkozás, mondhatni, szenvedély volt. Ezért is, mielőtt kitérnénk az említett mű ismertetéséhez, elengedhetetlen legalább nagy vonalakban ecsetelni Lehoczky régészeti tevékenységét. Vissza