Adatok az Egri egyházmegye történelméhez II. kötet III-IV. füzet

Előszó

Részlet a kötetből:

Heves vármegye ezer év előtt.

Eredetileg az volt szándékomban, hogy szép Heves vármegyének keresztény korszakáról fogok értekezni. Tennem kellett azonban a régibb dolgokat is, melyekbe mindig jobban bele merülve, a mellékesnek szánt czimböl, hogy mi volt: „Heves vármegye ezer év előtt" általános fölirat, egész értekezést magába foglaló czim lett.
Pedig a befejezettség kiválóságával annál kevésbbé dicsekedhetik szerény munkálatom, mert azzal nem foglalkozom, hogy milyen ajkú és erkölcsű népek tanyáztak itt és válták föl egymást magyar őseink bejöveteléig; a földbe ásott, barlangba rejtett, sziklába vésett adatait az ős hajdannak, melyek különben csak inkább most kezdenek beszédesek lenni, nem gyűjtöttem össze. Sőt többet mondok, ezen munkálatban nem is annyira történet, - mint inkább földrajz-irónak kellett lennem.
Más részről meg még igy is érdekesnek Ígérkezik történeti vázlatom, melyben megkísérlem'kimutatni, hogy mely vármegyéket kell a mi Hevesünkkel rokonnak tartanunk; mely és mifajta terűletekre oszlott föl ős Heves: mely okoknál fogva kell Hevest Abaújjal egységes területnek tartanunk stb.
Ami benne szokatlanságánál fogva p újság ingerével bir, az, hogy rendszerem alapjául részben a helyneveket veszem és ezen ős codexet tekintem adataim főforrásának. Nem én hirdetem első izben a helyneveknek történelmi jogosultságát, magukban füzeteinkben egész lapok és czikkek szentelvék ezek történelmi értékének kiemelésére, hanem a helynevekben keresni egész megyei területek első történet-lapjait, még mindig szokatlan eljárás a magyar történetirodalomban. Pedig csakugyan a helyneveknél nincsenek régibb adataink.
Csak a helynevek adják meg azon vonásokat, melyek után az ős alakulás arczulatát jellemeznünk lehet és szabad. A vármegyék első történeteit illető kutatásainknak, hogy czélhoz juttassanak, a helynevek nagyobb figyelembe vételével és megbecsülésével kell történniük.
És ha ekként a helynevek tanuságaira hallgatunk, az első amit észreveszünk, az lesz, hogy az egykorú ős idők a bessenyőknek, varsányoknak, kazár oknak és kunoknak, a kik részben itt talált benszülöttekűl tekintendők, nagyobb kört engedtek működési térűl, mint a mennyit történetírásunk eddigelé elismert és megengedni hajlandó volt.
Ennek egyik példájául Heves hozható föl, mint a melynek helynevein tudományos tekintettel csak futólag kell végig mennünk és belátjuk, hogy ezen megye alakulásában jelentékenyebb része van a bessenyőknek, mint azt gondolnók. Vissza