Előszó
Buda kellős közepén, ahogy a Belvárosból az Erzsébet-hídon átmegyünk, jobbkéz felől a Gellért-hegy oldalán állt 1933-ban néhány száz omladozó, vén viskó. Ócska kis házikók, kis kerttel, kis...
Tovább
Előszó
Buda kellős közepén, ahogy a Belvárosból az Erzsébet-hídon átmegyünk, jobbkéz felől a Gellért-hegy oldalán állt 1933-ban néhány száz omladozó, vén viskó. Ócska kis házikók, kis kerttel, kis lugasal, vadszőlővel befuttatott kerítéssel, petróleum-lámpával világított vagy holdfényes, zeg-zugos kis utcák, kis kocsmákból kiszűrődő halk zeneszó, Tabán romantikája.
Az érdekes házikók, vízvezeték és csatornázás nélküliek, emésztőgödrökkel és bűzzel tele az udvarok, az utcák csatornázatlanok, kövezetlenek, szűkek, rendezetlenek, sárosak, közlekedni rajtuk lehetetlen, éjjelente patkányrajok rohannak végig rajtuk. A házak tetői rosszak, beáznak, a falak nedvesek, s Istennek nagy csodája, hogy nem volt a fertőző betegségek fészke. Ez a tabáni romantika másik fele.
Ennek a dolgozatnak főcélja a Tabán ezen másik oldalának bemutatása és ismerteti azt a nagy küzdelmet, amit Budapest székesfőváros, több mint félszázadon keresztül e testében lévő nyitott fekély kiirtása iránt kifejtett.
A tanulmány két részből áll:
Első rész: a Tabán földrajzi fekvésének meghatározását, történelmét és a lakosságra, népességre vonatkozó adatokat foglalja magában.
A második rész: Budapest székesfővárosnak a Tabán és az ezzel szoros kapcsolatban levő Gellért-hegy rendezésére vonatkozó tevékenységet foglalja magába, történelmi sorrendben.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal