Adatok a szegedi Grünn-nyomda történetéhez 1811-1847

Előszó

Részlet:
Gaál Endre-Szabó Ferenc
Adatok a szegedi Grünn-nyomda történetéhez
1811-1847
Bevezetés
A nyomdászat megjelenése és gyökérverése jelentős tényezőnek számít egy település polgári jellegű vagy azt előkészítő gazdasági és művelődési fejlettségének mutatói sorában. A török hódoltság alól a XVII. század végétől fogva felszabadult Alföldön - a Habsburg-elnyomás szorításában élő ország nyugati, északi és erdélyi részeihez képest - a nyomdák alól a XVII. század végétől fogva felszabadult Alföldön - a Habsburg-elnyomás szorításában élő ország nyugati, északi és erdélyi részeihez képest - a nyomdák lassú szaporodásának még inkább volt egy általánosabb érékmérő szerepe: jelezte, hogy a hódoltság alá nem került, szerencsésebb sorsú területekhez mérten milyen ütemben gyarapodtak az Alföld gazdasági és szellemi energiái. 1750 előtt a Dunától keletre elkerülő egész alföldi ország 34 városában 46 tipográfiát számláltak. Az Alföldön még mindig csak hat város dicsekedhetett nyomdával, a már említetteken túl Temesvár, Újvidék és Szeged. 1850-re 54 nyomda volt az Alföldön. 1819 és 1847 között Aradon, Kecskeméten, Szabadkán, Szarvason és Nagybecskereken is alapítottak nyomdát, s 1850-ben Aradon, Temesvárott és Újvidéken már két-két nyomda is meg tudott élni. Utóbbi városok nemzetségi kultúrközpontok voltak; a nemzetiségeknek az 1840-es években már igen jelentő kulturális nemzeti törekvései tették lehetővé és követelték meg e helységekben a nyomdászat gyorsabb fejlődését. Vissza