Adatok a mikrobiológiával kapcsolatos ismeretek oktatás- és kutatástörténetéhez II. (dedikált példány)

Fülszöveg

A szerző 1937. július 14-én született Pécsett. Elemi- és középiskolába Szabadkán, Tabon, Esztergomban és Komáromban járt, ahol 1955-ben érettségizett. Felvételt a Pécsi Orvostudományi Egyetemre nyert és ott 1961-ben kapott általános orvosi diplomát. Már hallgatóként dolgozott a Kémiai, a Kórbonctani és a Mikrobiológiai Intézetben. Az utóbbiban Rauss Károly tanítványa volt 1975 szeptemberéig. A kutató és oktató munka fortélyait mesterétől tanulta. Munkássága során botulizmust igazolt tenyésztéssel, bélbaktériumok közötti új antigénrokonságokat ismert fel, tanulmányozta az egerek és az emberek salmonella fertőzését, mely munkája során bizonyította, hogy az ún. „salmonella ételmérgezések" fertőzések, továbbá, hogy a specifikus immunsavónak protektív, antiendotoxikus és antipirogén hatása van. Követte élő enterális baktériumok evés utáni ürítését. A listeriosissal kapcsolatos kutatásai során készített szelektív táptalajokat és szilárd minimál-táptalajt, vizsgálta a Listeria törzsek... Tovább

Fülszöveg

A szerző 1937. július 14-én született Pécsett. Elemi- és középiskolába Szabadkán, Tabon, Esztergomban és Komáromban járt, ahol 1955-ben érettségizett. Felvételt a Pécsi Orvostudományi Egyetemre nyert és ott 1961-ben kapott általános orvosi diplomát. Már hallgatóként dolgozott a Kémiai, a Kórbonctani és a Mikrobiológiai Intézetben. Az utóbbiban Rauss Károly tanítványa volt 1975 szeptemberéig. A kutató és oktató munka fortélyait mesterétől tanulta. Munkássága során botulizmust igazolt tenyésztéssel, bélbaktériumok közötti új antigénrokonságokat ismert fel, tanulmányozta az egerek és az emberek salmonella fertőzését, mely munkája során bizonyította, hogy az ún. „salmonella ételmérgezések" fertőzések, továbbá, hogy a specifikus immunsavónak protektív, antiendotoxikus és antipirogén hatása van. Követte élő enterális baktériumok evés utáni ürítését. A listeriosissal kapcsolatos kutatásai során készített szelektív táptalajokat és szilárd minimál-táptalajt, vizsgálta a Listeria törzsek tulajdonságait, e törzsek előfordulását, ürítését és egyes élelmiszerek terjesztő szerepét. 1976 és 1988 szeptembere között a Közegészségtani és Járványtani Intézetben folytatta munkáját és itt kezdte el Biró György révén a Balaton és egyéb felszíni vizek vizsgálatát is, melynek során készített szilárd N-minimál-táptalajt, izolált nem ismert N-fixáló baktériumokat, továbbá fonalas gombákat és vízvizsgálati módszertani változtatásokat javasolt. 1988 és 1992 között az Országos Húsipari Kutatóintézetben dolgozott, ahol vizsgálta a Fluorocult táptalaj használhatóságát, javította a B csoportú streptococcusok azonosítására szolgáló tesztet és továbbfolytatta a listeriosissal kapcsolatos vizsgálatait. Ezek mellett környezetvédelmi kérdéseket is tanulmányozott. 1992-től a Népjóléti, majd Egészségügyi (Eü.) Minisztériumban dolgozott 1999-ig, amikor kérte nyugdíjazását. Több bizottságban és 10 szakmai kollégiumnál képviselte a tárcát. Megszervezte az élelmiszerbiztonsággal foglalkozó tárcaközi bizottságot és javaslatára került az Élelmiszer-törvénybe a H A C C P rendszer bevezetését előíró jogszabály-rész.
Dolgozott a Szovjet Orvostudományi Akadémia Leningrádi Intézet, az Erfurti, a Würzburgi és a Nantesi Egyetem Mikrobiológiai Intézet, a Gamaleja Intézet, az atlantai (USA) Center for Disease Control (CDC), az Országos Közegészségügyi Intézet, az Országos Élelmiszervizsgáló Intézet, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, az oxfordi (UK) Redcliff Hospitál és számos hazai klinika, kórház, valamint az állatorvoslás különböző munkatársaival. WHO szakértő és a Codex Alimentárius Bizottság tagja volt. 20 országban járt egy vagy több alkalommal és ennek során 40 előadást tartott. Külföldi intézetekben 19 hónapig dolgozott. Munkássága során 158 dolgozata jelent meg. Megírta „A salmonellosisok pathomechaniz-musának és a kórokozó virulenciájának problémái" c. kandidátusi (Ph.D.) disszertációját 1973-ban, a „Listeriosis Research: Present Situation and Perspective" c. könyvét, mellyel az orvostudomány doktora (D.M.Sc.) lett 1986-ban, „Az öreg ember és a gondolatok" c. füzetét 2004-ben és az „Adatok a mikrobiológiával kapcsolatos ismeretek oktatás- és kutatástörténetéhez " c. monográfiája első kötetét 2011-ben, majd a második kötetét 2014-ben. Több magyar és külföldi társaság (ICSB Subcom. of Listeria, Staff Soc. of Nottingham Univ., Soc. for Gen. Microbiol., Am. Soc. for Microbiol., The NY Acad. of Sri., IUMS-ICFMH Working Party of Cult. Media) tagja volt. Dolgozott a MTA PAB-ban, a MTA Ált. Mikrobiol. Biz.-ban és jelenleg is tagja a MTA Köztestületnek. 1969-ben Markusovszky díjat, 1973-ban, 1983-ban és 1986-ban akadémiai díjat, 1984-ben az Országos Vízügyi Hivatal jutalmát és CDC emlékérmet, 1992-ben az Ipar a Környezetért Alapítvány jutalmát, 1998-ban Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetést és 2012-ben Manninger-emlékérmet kapott. Vissza