Adatbázisrendszerek

Tartalom

Előszó a magyar kiadáshoz xix
Előszó xxi
1. Az adatbázisrendszerek világa 1
1.1. Az adatbázisrendszerek fejlődése 1
1.1.1. Az első adatbázis-kezelő rendszerek 2
1.1.2. Relációsadatbázis-kezelő rendszerek 3
1.1.3. Egyre kisebb rendszerek 4
1.1.4. Egyre nagyobb rendszerek 4
1.1.5. Információk egyesítése 5
1.2. Az adatbázis-kezelő rendszerek áttekintése 5
1.2.1. Adatdefiníciós nyelvi utasítások 7
1.2.2. A lekérdezések végrehajtásának áttekintése 7
1.2.3. A tárkezelő és a pufferkezelő 8
1.2.4. Tranzakciók feldolgozása 9
1.2.5. A lekérdezésfeldolgozó 10
1.3. Adatbázisrendszerekkel kapcsolatos ismeretek áttekintése 11
1.4. Irodalomjegyzék 13
I. Relációs adatbázisok modellezése 15
2. A relációs adatmodell 17
2.1. Adatmodellek áttekintése 17
2.1.1. Mi az adatmodell? 17
2.1.2. Fontos adatmodellek 18
2.1.3. A relációs modell vázlatosan 19
2.1.4. A félig-strukturált modell vázlatosan 20
2.1.5. Egyéb adatmodellek 21
2.1.6. A modellezési megközelítések összehasonlítása 21
2.2. A relációs modell alapjai 22
2.2.1. Attribútumok 22
2.2.2. Sémák 23
2.2.3. Sorok 23
2.2.4. Értéktartományok 24
2.2.5. Relációk egyenértékű ábrázolási módjai 24
2.2.6. Relációk előfordulásai 25
2.2.7. A reláció kulcsai 25
2.2.8. Példa egy adatbázissémára 26
2.2.9. Feladatok 29
2.3. Relációsémák definiálása SQL-ben 30
2.3.1. SQL-relációk 30
2.3.2. Adattípusok 31
2.3.3. Egyszerű táblalétrehozások 32
2.3.4. Relációsémák módosítása 34
2.3.5. Alapértelmezés szerinti értékek 34
2.3.6. Kulcsok megadása 35
2.3.7. Feladatok 37
2.4. Egy algebrai lekérdező nyelv 39
2.4.1. Miért kell egy speciális lekérdező nyelv? 39
2.4.2. Mit nevezünk algebrának? 39
2.4.3. A relációs algebra áttekintése 40
2.4.4. Relációkon értelmezett halmazműveletek 40
2.4.5. Vetítés 42
2.4.6. Kiválasztás 43
2.4.7. Descartes-szorzat 44
2.4.8. Természetes összekapcsolás 45
2.4.9. Théta-összekapcsolás 47
2.4.10. Lekérdezések megfogalmazása műveletek segítségével 49
2.4.11. Elnevezés és átnevezés 51
2.4.12. Műveletek közötti kapcsolatok 52
2.4.13. Egy lineáris jelölési mód az algebrai kifejezésekhez 53
2.4.14. Feladatok 54
2.5. Relációkra vonatkozó megszorítások 61
2.5.1. Megszorítások megadása relációs algebra segítségével 61
2.5.2. Hivatkozási épség 62
2.5.3. Kulcsmegszorítás 63
2.5.4. További példák megszorításokra 64
2.5.5. Feladatok 65
2.6. Összefoglalás 66
2.7. Irodalomjegyzék 68
3. Relációs adatbázisok tervezésének elmélete 69
3.1. Funkcionális függőségek 70
3.1.1. A funkcionális függőség definíciója 70
3.1.2. Relációk kulcsai 72
3.1.3. Szuperkulcsok 74
3.1.4. Feladatok 74
3.2. Funkcionális függőségekre vonatkozó szabályok 75
3.2.1. Funkcionális függőségek levezetése 75
3.2.2. A szétvághatósági és összevonhatósági szabály 76
3.2.3. Triviális funkcionális függőségek 77
3.2.4. Attribútumhalmazok lezártjának kiszámítása 79
3.2.5. Miért működik a lezárási algoritmus? 81
3.2.6. A tranzitivitási szabály 83
3.2.7. Funkcionális függőségi halmazok lezárása 84
3.2.8. Funkcionális függőségek vetítése 85
3.2.9. Feladatok 87
3.3. Relációs adat bázissémák tervezése 90
3.3.1. Anomáliák 90
3.3.2. Relációk felbontása 91
3.3.3. Boyce-Codd normálforma 92
3.3.4. Boyce-Codd normálformájú felbontás 94
3.3.5. Feladatok 97
3.4. Dekompozíció: a jó, a rossz és a csúf 98
3.4.1. Információ visszanyerése a komponensekből 99
3.4.2. Chase-teszt a veszteségmentes összekapcsoláshoz 101
3.4.3. Miért működik a chase? 104
3.4.4. Függőségek megőrzése 106
3.4.5. Feladatok 107
3.5. Harmadik normálforma 108
3.5.1. A harmadik normálforma definíciója 108
3.5.2. 3NF-szintetizáló algoritmus 109
3.5.3. Miért működik a 3NF-szintetizáló algoritmus? 110
3.5.4. Feladatok 111
3.6. Többértékű függőségek 112
3.6.1. Attribútumfüggetlenségből származó redundancia 112
3.6.2. Többértékű függőségek definíciója 113
3.6.3. Többértékű függőségekre vonatkozó szabályok 115
3.6.4. Negyedik normálforma 117
3.6.5. Negyedik normálformára bontás 118
3.6.6. Normálformák közötti kapcsolatok 120
3.6.7. Feladatok 121
3.7. Egy algoritmus többértékű függőségek megkeresésére 122
3.7.1. A chase és a lezárás 122
3.7.2. A chase kiterjesztése többértékű függőségekre 124
3.7.3. Miért működik a chase a többértékű függőségekre? 126
3.7.4. Többértékű függőségek vetítése 127
3.7.5. Feladatok 128
3.8. Összefoglalás 129
3.9. Irodalomjegyzék 131
Magas szintű adatbázismodellek 133
4.1. Az egyed-kapcsolat (E/K) modell elemei 134
4.1.1. Egyedhalmazok 134
4.1.2. Attribútumok 135
4.1.3. Kapcsolatok 135
4.1.4. Egyed-kapcsolat diagramok 135
4.1.5. Az E/K-diagram előfordulásai 137
4.1.6. Bináris E/K-kapcsolatok típusai 137
4.1.7. Sokágú kapcsolatok 138
4.1.8. Szerepek a kapcsolatokban 139
4.1.9. Kapcsolatok attribútumai 141
4.1.10. Sokágú kapcsolatok átalakítása binárissá 143
4.1.11. Alosztályok az E/K-modellben 144
4.1.12. Feladatok 147
4.2. Tervezési alapelvek 149
4.2.1. Valósághű modellezés 149
4.2.2. Redundancia elkerülése 150
4.2.3. Egyszerűség 150
4.2.4. A megfelelő kapcsolatok megválasztása 151
4.2.5. A megfelelő típusú elem megválasztása 152
4.2.6. Feladatok 155
4.3. Megszorítások modellezése 157
4.3.1. Kulcsok az E/K-modellben 157
4.3.2. Kulcsok jelölése az E/K-modellben 158
4.3.3. Hivatkozások épsége 159
4.3.4. Egyéb megszorítások 160
4.3.5. Feladatok 160
4.4. Gyenge egyedhalmazok 161
4.4.1. A gyenge egyedhalmazok bevezetésének okai 161
4.4.2. Gyenge egyedhalmazokra vonatkozó követelmények 162
4.4.3. Gyenge egyedhalmazok jelölése 164
4.4.4. Feladatok 165
4.5. E/K-diagram átírása relációs modellé 165
4.5.1. Egyedhalmazok átírása relációkká 166
4.5.2. E/K-kapcsolatok átírása relációkká 166
4.5.3. Relációk kombinációja 169
4.5.4. Gyenge egyedhalmazok kezelése 170
4.5.5. Feladatok 172
4.6. Osztályhierarchia átalakítása relációkká 174
4.6.1. E/K-típusú átalakítás 1. 175
4.6.2. Egy objektumorientált megközelítés 176
4.6.3. Nullértékek használata relációk egyesítéséhez 178
4.6.4. A megközelítések összehasonlítása 178
4.6.5. Feladatok 179
4.7. Bevezetés az UML-be 181
4.7.1. UML-osztályok 182
4.7.2. Az UML-osztályok kulcsai 182
4.7.3. Társítások 183
4.7.4. Társítások önmagával 185
4.7.5. Társításokból képzett osztályok 185
4.7.6. Osztályhierarchia az UML-ben 186
4.7.7. Aggregáció és kompozíció 188
4.7.8. Feladatok 188
4.8. UML-diagram átírása relációs modellé 189
4.8.1. UML-diagram átírása relációs modellé - alapok 190
4.8.2. Az UML-osztályhierarchia átírása relációs modellé 190
4.8.3. Aggregáció és kompozíció átírása relációs modellé 191
4.8.4. A gyenge egyedhalmazok UML-megfelelője 192
4.8.5. Feladatok 193
4.9. Bevezetés az ODL-be 194
4.9.1. Osztálydeklarációk 194
4.9.2. Attribútumok az ODL-ben 194
4.9.3. Kapcsolatok az ODL-ben 196
4.9.4. Inverz kapcsolatok 196
4.9.5. Kapcsolattípusok 198
4.9.6. Típusok az ODL-ben 199
4.9.7. Alosztályok az ODL-ben 201
4.9.8. Kulcsok deklarálása az ODL-ben 202
4.9.9. Feladatok 203
4.10. ODL-sémák átírása relációsémákká 204
4.10.1. Az ODL-osztályoktól a relációkig 204
4.10.2. Összetett attribútumok 205
4.10.3. Halmazértékű attribútumok reprezentálása 206
4.10.4. Egyéb típuskonstruktorok reprezentálása 207
4.10.5. ODL-kapcsolatok reprezentálása 209
4.10.6. Feladatok 209
4.11. Összefoglalás 211
4.12. Irodalomjegyzék 213
II. Relációs adatbázisok programozása 215
5. Algebrai és logikai lekérdező nyelvek 217
5.1. Relációs műveletek multihalmazokon 217
5.1.1. Mire jók a multihalmazok? 218
5.1.2. Multihalmazok egyesítése, metszete, különbsége 219
5.1.3. Multihalmazok vetítése 221
5.1.4. Multihalmazokon értelmezett kiválasztás 222
5.1.5. Multihalmazok szorzata 223
5.1.6. Multihalmazok összekapcsolása 224
5.1.7. Feladatok 224
5.2. Kiterjesztett műveletek a relációs algebrában 226
5.2.1. Ismétlődések megszüntetése 227
5.2.2. Összesítési műveletek 227
5.2.3. Csoportosítás 228
5.2.4. A csoportosítási művelet 229
5.2.5. A vetítés művelet kiterjesztése 230
5.2.6. Rendezési művelet 232
5.2.7. Külső összekapcsolások 233
5.2.8. Feladatok 235
5.3. Logika a relációkhoz 236
5.3.1. Predikátumok és atomok 236
5.3.2. Aritmetikai atomok 237
5.3.3. Datalog-szabályok és lekérdezések 237
5.3.4. A Datalog-szabályok jelentése 239
5.3.5. Extenzionális és intenzionális predikátumok 241
5.3.6. Multihalmazokra vonatkozó Datalog-szabályok 242
5.3.7. Feladatok 244
5.4. A relációs algebra és a Datalog 244
5.4.1. Boole-műveletek 244
5.4.2. Vetítés 246
5.4.3. Kiválasztás 246
5.4.4. Szorzat 249
5.4.5. Összekapcsolás 249
5.4.6. Kifejezések megadása Datalogban 251
5.4.7. A relációs algebra és a Datalog összehasonlítása 252
5.4.8. Feladatok 253
5.5. Összefoglalás 254
5.6. Irodalomjegyzék 256
6. Az SQL adatbázisnyelv 257
6.1. Egyszerű lekérdezések az SQL-ben 258
6.1.1. Vetítés az SQL-ben 260
6.1.2. Kiválasztás az SQL-ben 262
6.1.3. Karakterláncok összehasonlítása 263
6.1.4. Mintával való összehasonlítás SQL-ben 264
6.1.5. Dátumok és időpontok 266
6.1.6. A nullérték és műveletek nullértékekkel 267
6.1.7. Az ISMERETLEN igazságérték 268
6.1.8. Az eredmény rendezése 270
6.1.9. Feladatok 271
6.2. Több relációra vonatkozó lekérdezések 273
6.2.1. Szorzat és összekapcsolás az SQL-ben 273
6.2.2. Attribútumok megkülönböztetése 274
6.2.3. Sorváltozók 276
6.2.4. Lekérdezések értelmezése 277
6.2.5. Egyesítés, metszet és különbség az SQL-ben 280
6.2.6. Feladatok 282
6.3. Alkérdések 284
6.3.1. Skalár értéket adó alkérdések 284
6.3.2. Relációkat tartalmazó feltételek 285
6.3.3. Sorokat tartalmazó feltételek 286
6.3.4. Korrelált alkérdések 288
6.3.5. Alkérdések a FROM záradékban 290
6.3.6. Összekapcsolások az SQL-ben 290
6.3.7. Természetes összekapcsolás 292
6.3.8. Külső összekapcsolások 293
6.3.9. Feladatok 295
6.4. Relációkra vonatkozó műveletek 297
6.4.1. Ismétlődések megszüntetése 298
6.4.2. Ismétlődések kezelése halmazműveletek során 298
6.4.3. Csoportosítás és összesítések az SQL-ben 300
6.4.4. Összesítő függvények 300
6.4.5. Csoportosítás 301
6.4.6. Csoportosítás, összegzés és nullértékek 303
6.4.7. HAVING záradék 304
6.4.8. Feladatok 305
6.5. Változtatások az adatbázisban 307
6.5.1. Beszúrás 307
6.5.2. Törlés 309
6.5.3. Módosítás 310
6.5.4. Feladatok 311
6.6. Tranzakciók SQL-ben 312
6.6.1. Sorbarendezhetőség 313
6.6.2. Műveletek atomisága 314
6.6.3. Tranzakciók 316
6.6.4. Csak olvasó tranzakciók 317
6.6.5. Piszkos adatok olvasása 319
6.6.6. További elkülönítési szintek 322
6.6.7. Feladatok 323
6.7. Összefoglalás 325
6.8. Irodalomjegyzék 326
7. Megszorítások és triggerek
7.1. Kulcsok és idegen kulcsok 329
7.1.1. Idegen kulcsok megadása 330
7.1.2. Hivatkozási épség fenntartása 331
7.1.3. Megszorítások ellenőrzésének késleltetése 333
7.1.4. Feladatok 336
7.2. Attribútumokra és sorokra vonatkozó megszorítások 338
7.2.1. NOT NULL feltételek 338
7.2.2. Attribútumra vonatkozó CHECK feltételek 339
7.2.3. Sorra vonatkozó CHECK feltételek 340
7.2.4. A sor- illetve attribútum-alapú megszorítások összehasonlítása 342
7.2.5. Feladatok 343
7.3. Megszorítások módosítása 344
7.3.1. Megszorítások elnevezése 345
7.3.2. Táblákra vonatkozó megszorítások megváltoztatása 345
7.3.3. Feladatok 346
7.4. Önálló megszorítások 347
7.4.1. Önálló megszorítások létrehozása 348
7.4.2. Önálló megszorítások használata 348
7.4.3. Feladatok 351
7.5. Triggerek 352
7.5.1. Az SQL triggerei 352
7.5.2. A trigger szerkesztésének lehetőségei 354
7.5.3. Feladatok 357
7.6. Összefoglalás 359
7.7. Irodalomjegyzék 360
8. Nézetek és indexek 361
8.1. Nézettáblák 361
8.1.1. Nézettáblák létrehozása 362
8.1.2. Nézet táblák lekérdezése 363
8.1.3. Attribútumok átnevezése 364
8.1.4. Feladatok 364
8.2. Adatok módosítása nézettáblákon keresztül 365
8.2.1. Nézettábla megszüntetése 365
8.2.2. Módosítható nézettáblák 366
8.2.3. Nézettáblákra vonatkozó „helyette" (instead-of) típusú triggerek 368
8.2.4. Feladatok 369
8.3. Indexek az SQL-ben 370
8.3.1. Az index használatának indoka 371
8.3.2. Az index megadása SQL-ben 372
8.3.3. Feladatok 373
8.4. Az indexek kiválasztása 373
8.4.1. Egyszerű költségmodell 374
8.4.2. Hatékony indexek 374
8.4.3. A legjobb indexelés meghatározása 376
8.4.4. A létrehozandó indexek automatikus meghatározása 379
8.4.5. Feladatok 380
8.5. Tárolt nézettáblák 381
8.5.1. A tárolt nézettáblák karbantartása 381
8.5.2. A tárolt nézettáblák rendszeres karbantartása 383
8.5.3. Lekérdezések átírása a tárolt nézettáblák használatához 384
8.5.4. Tárolt nézettáblák automatikus előállítása 386
8.5.5. Feladatok 388
8.6. Összefoglalás 388
8.7. Irodalomjegyzék 389
9. Az SQL szerverkörnyezetben 391
9.1. Háromrétegű architektúrák 391
9.1.1. A webszerverréteg 392
9.1.2. Az alkalmazásszerver-réteg 392
9.1.3. Az adatbázisréteg 394
9.2. Az SQL-környezet 395
9.2.1. Környezetek 395
9.2.2. Sémák 396
9.2.3. Katalógusok 397
9.2.4. Kliensek és szerverek az SQL-környezetben 398
9.2.5. Kapcsolatteremtés 398
9.2.6. Munkafázisok 400
9.2.7. Modulok 400
9.3. Az SQL és a befogadó nyelv közötti felület 401
9.3.1. A típuseltérés problémája 403
9.3.2. Az SQL és a befogadó nyelv közötti interfész 404
9.3.3. A deklarációs rész 404
9.3.4. Osztott változók használata 405
9.3.5. Egyetlen sort eredményező lekérdezések 407
9.3.6. Sormutatók 408
9.3.7. Sormutatóval történő módosítások 410
9.3.8. Egyidejű módosítások elleni védelem 412
9.3.9. Dinamikus SQL 413
9.3.10. Feladatok 414
9.4. Sémában tárolt eljárások 416
9.4.1. PSM-függvények és eljárások létrehozása 416
9.4.2. Néhány egyszerű utasítás alakja PSM-ben 418
9.4.3. Elágazásutasítások 419
9.4.4. Lekérdezések PSM-ben 421
9.4.5. Ciklusok a PSM-ben 422
9.4.6. A for ciklus 424
9.4.7. PSM-kivételek 425
9.4.8. PSM-függvények és -eljárások használata 428
9.4.9. Feladatok 429
9.5. Hívásszintű interfészek használata 431
9.5.1. Bevezetés az SQL/CLI-be 431
9.5.2. Utasítások feldolgozása 433
9.5.3. Adatok lehívása lekérdezés eredményéből 435
9.5.4. Paraméterek átadása lekérdezéseknek 437
9.5.5. Feladatok 438
9.6. Java adatbázis-összekapcsolhatóság (JDBC) 439
9.6.1. Bevezetés a JDBC-be 439
9.6.2. Utasítások létrehozása JDBC-ben 440
9.6.3. Kurzorműveletek JDBC-ben 442
9.6.4. Paraméterátadás 442
9.6.5. Feladatok 443
9.7. PHP 444
9.7.1. A PHP alapjai 444
9.7.2. Tömbök 445
9.7.3. A PEAR DB könyvtárcsomag 446
9.7.4. Adatbázis-kapcsolat létrehozása a DB használatával . . . 446
9.7.5. SQL-utasítások végrehajtása 447
9.7.6. A PHP sormutató műveletei 448
9.7.7. Dinamikus SQL a PHP-ban 448
9.7.8. Feladatok 449
9.8. Összefoglalás 449
9.9. Irodalomjegyzék 451
10. Haladó témák a relációs adatbázisok tárgykörében 453
10.1. Biztonság és felhasználói jogosultságok SQL-ben 453
10.1.1. Jogosultságok 454
10.1.2. Jogosultságok kialakítása 456
10.1.3. Jogosultságok ellenőrzése 457
10.1.4. Jogosultságok megadása 459
10.1.5. Engedélyezési diagramok 460
10.1.6. Jogosultságok visszavonása 462
10.1.7. Feladatok 465
10.2. Rekurzió az SQL-ben 466
10.2.1. Rekurzív relációk definiálása az SQL-ben 467
10.2.2. Problémás kifejezések rekurzív SQL-ben 469
10.2.3. Feladatok 473
10.3. Az objektumrelációs modell 474
10.3.1. A relációktól az objektumrelációkig 475
10.3.2. Beágyazott relációk 476
10.3.3. Hivatkozások 477
10.3.4. Az objektumorientált és az objektumrelációs változatok összehasonlítása 479
10.3.5. Feladatok 480
10.4. Felhasználó által definiált típusok SQL-ben 481
10.4.1. Típusdefiníció SQL-ben 481
10.4.2. Metódusok megadása a felhasználói típusban 482
10.4.3. Metódusdefiníciók 483
10.4.4. Relációk deklarálása UDT felhasználásával 484
10.4.5. Hivatkozások 484
10.4.6. Objektumazonosítók létrehozása a táblákhoz 485
10.4.7. Feladatok 487
10.5. Műveletek objektumrelációs adatokkal 488
10.5.1. Hivatkozások követése 488
10.5.2. UDT-vel rendelkező sorok attribútumainak lekérdezése . 489
10.5.3. Generáló és változtató függvények 490
10.5.4. Rendezési viszonyok UDT-ken 492
10.5.5. Feladatok 494
10.6. Online analitikus feldolgozás 495
10.6.1. Az OLAP és az adattárházak 496
10.6.2. OLAP-alkalmazások 496
10.6.3. OLAP-adatok többdimenziós nézete 497
10.6.4. A csillagséma 499
10.6.5. Szeletelés és kockázás 501
10.6.6. Feladatok 504
10.7. Adatkockák 505
10.7.1. A kockaművelet 505
10.7.2. A kockaművelet SQL-ben 507
10.7.3. Feladatok 509
10.8. Összefoglalás 510
10.9. Irodalomjegyzék 512
III. Félig-strukturált adatok modellezése és programozása 513
11. A félig-strukturált adatmodell 515
11.1. Félig-strukturált adat 515
11.1.1. A félig-strukturált adatmodell-motivációk 515
11.1.2. Félig-strukturált adatok ábrázolása 516
11.1.3. Információintegráció félig-strukturált adatokon keresztül 518
11.1.4. Feladatok 520
11.2. XML 520
11.2.1. A jelölők jelentése 521
11.2.2. XML sémával és séma nélkül 521
11.2.3. Jólformált XML 521
11.2.4. Attribútumok 523
11.2.5. Attribútumok, amelyek összekapcsolnak elemeket 524
11.2.6. Névterek 525
11.2.7. Az XML és az adatbázisok 526
11.2.8. Feladatok 528
11.3. Dokumentumtípus-definíció 528
11.3.1. A DTD formális megadása 528
11.3.2. A DTD-k használata 530
11.3.3. Az attribútumlista 532
11.3.4. Azonosítók és hivatkozások 533
11.3.5. Feladatok 535
11.4. XML-séma 535
11.4.1. Az XML-séma formai követelményei 536
11.4.2. Elemek 536
11.4.3. Összetett típusok 537
11.4.4. Attribútumok 539
11.4.5. Egyszerű típusok megszorításokkal 541
11.4.6. Kulcsok az XML-sémában 542
11.4.7. Idegen kulcsok az XML-sémákban 545
11.4.8. Feladatok 547
11.5. Összefoglalás 547
11.6. Irodalomjegyzék 548
12. Programozási nyelvek az XML-hez 551
12.1. XPath 551
12.1.1. Az Xpath-adatmodell 552
12.1.2. Dokumentum-csomópontok 553
12.1.3. Útkifejezések 553
12.1.4. Relatív útkifejezések 555
12.1.5. Attribútumok az útkifejezésekben 555
12.1.6. Tengelyek 556
12.1.7. A kifejezések szövegösszefüggése 557
12.1.8. Helyettesítő jelek 557
12.1.9. Feltételek az útkifejezésekben 558
12.1.10. Feladatok 560
12.2. XQuery 565
12.2.1. XQuery-alapismeretek 565
12.2.2. FLWR-kifejezések 565
12.2.3. Változók helyettesítése értékeikkel 570
12.2.4. Összekapcsolások az XQueryben 571
12.2.5. Az XQuery összehasonlító operátorai 573
12.2.6. Az ismétlődések kiszűrése 574
12.2.7. Kvantifikálás az XQueryben 575
12.2.8. Összesítések 576
12.2.9. Elágazás az XQuery-kifejezésekben 576
12.2.10. Lekérdezés eredményének rendezése 577
12.2.11. Feladatok 579
12.3. XSLT 580
12.3.1. XSLT-alapismeretek 580
12.3.2. Sablonok 581
12.3.3. XML-adatokból elérhető értékek 582
12.3.4. Sablonok rekurzív használata 583
12.3.5. Iterációk XSLT-ben 585
12.3.6. Feltételes módok az XSLT-ben 586
12.3.7. Feladatok 588
12.4. Összefoglalás 589
12.5. Irodalomjegyzék 590
Tárgymutató 593

Témakörök