Előszó | 15 |
Miért van szükség adatbázisokra? | 17 |
Az adat mint erőforrás | 17 |
Elsődleges követelmény az uj adatkezeléssel szemben | 20 |
A hagyományos adatkezelés gondjai | 21 |
Fokozatos integráció - egy példa | 22 |
Igények egy uj adatkezelés iránt | 27 |
A redundancia és az ebből fakadó inkonzisztencia kiküszöbölése | 28 |
Miért van szükség gyakori karbantartásra? | 29 |
A felhasználói programok hatékonyságának javitása | 31 |
Az adatvédelem szerepének változása | 32 |
A központi kezelés szükségessége | 33 |
Ki az adaterőforrás igazi felhasználója? | 34 |
Az adatfeldolgozás lehetséges módjai | 36 |
A rendszertervezési módszer kérdése | 38 |
Emberi hatékonyság vagy gépi hatékonyság? | 39 |
Az adatbáziskezelő rendszerek kialakulásának oka | 42 |
Javasolt irodalom | 42 |
Az adatbázis és a logikai adatszerkezet | 45 |
A logikai adatszerkezet | 45 |
A hagyományos adatállományok felépítésének hierarchiája | 47 |
Rekordon belüli és rekordok közötti kapcsolatok | 50 |
Adatbázisok hierarchiája | 53 |
Adattípus - adatmegjelenés | 56 |
Rekordtípusok közötti kapcsolatok foka és megvalósítási lehetősége | 58 |
Összetett logikai adatszerkezetek | 60 |
Az összetett logikai szerkezetek és a karbantartás kérdése | 68 |
Adatbázisok és az adatfüggetlenség | 69 |
Adatleíró sémák | 71 |
Az összetett logikai szerkezet és az adatbázis iránti követelmények összefüggése | 73 |
Ismétlődő kérdések és feladatok a 2. fejezethez | 76 |
Javasolt irodalom | 77 |
Az adatkezelés és lehetséges módjai és az adatbáziskezelő rendszer | 79 |
Kétféle adatkezelés | 80 |
Az adatbáziskezelés kialakulása | 80 |
Adatfüggetlenség | 80 |
Összetett logikai szerkezet | 81 |
Információ-visszakereső rendszerek | 82 |
Fizikai vagy logikai szintű adatkezelés? | 83 |
File-kezelő rendszerek | 84 |
Report generatorok | 86 |
Általánosított file-kezelő rendszerek | 87 |
Az adatkezelő rendszerek összefoglalása | 88 |
Az adatbáziskezelés lehetőségei | 89 |
Igényre szabott és általánosított ABKR-ek | 90 |
ÁABKR bővítés | 91 |
A közbenső megoldás | 91 |
Az általánosítás szintje - hatékonyság | 92 |
Befogadó nyelvű rendszerek | 93 |
Önálló nyelvű rendszerek | 94 |
A két rendszer közötti különbségek lényege | 95 |
Az általános adatbáziskezelő rendszer lényege | 98 |
Függelék | 99 |
Javasolt irodalom | 103 |
Adatbázisrendszerek felépítése | 105 |
Az adatbázisrendszer alapvető elemei | 105 |
Adatbázisok | 105 |
Fizikai adatbázis és adatbázissémák | 105 |
Adatbázis-alsémák | 107 |
Az adatbáziskezelő rendszerek elemei | 108 |
Vezérlő funkciók | 113 |
Egy adatkezelési feladat végrehajtása a befogadó nyelvű rendszerrel | 117 |
A felhasználók és az adatadminisztrátor | 120 |
Javasolt irodalom | 123 |
Egy hierarchikus modellen alapuló ABKR: A System 2000 | 125 |
Adatmodellek | 125 |
A háromdimenziós tér adatmodellje | 126 |
A hierarchikus rendszerek fejlődése | 128 |
Az S2K által támogatott logikai adatszerkezet | 130 |
Az adatbázis leírása | 132 |
A leírás módosítása | 134 |
Az adatbázis fizikai szervezése, hozzáférési módok | 134 |
Egy rekord visszakeresése | 136 |
Több rekord visszakeresése | 137 |
Adatkezelő nyelv | 138 |
Előre meghatározott funkciók végrehajtása | 141 |
A rendszer illesztési felületei | 141 |
Tárkezelés | 142 |
Biztonság, integritás, hozzáférési jog | 143 |
Helyreállítás | 143 |
Integritás | 144 |
A hozzáférési védelem | 144 |
Egyéb rendszerszolgáltatások | 145 |
A használat összetettségi foka | 146 |
Erőforrás-szükségletek | 147 |
A hierarchikus adatmodellek előnyei és hátrányai | 148 |
Függelékek | 150 |
Ismétlődő kérdések és feladatok az 5. fejezethez | 163 |
Javasolt irodalom | 163 |
A hálós szerkezeten alapuló adatbázismodellek (Codasyl DBTG javaslat) | 165 |
A DBTG javaslat célkitűzései | 166 |
A DBTG jelentés lényege | 167 |
Séma adatleíró nyelv | 167 |
Az adategyüttes fogalma | 169 |
Sémaleírás - egy példa | 173 |
A DBTG által javasolt fizikai szerkezetek és hozzáférési módok | 174 |
Adategyüttes adatleírás | 177 |
Az adategyüttes rendezettsége | 178 |
Az adategyüttesbe való beillesztés és az abból való törlés módja | 180 |
Egyéb adatleírási lehetőségek | 183 |
Az alséma adatleírása | 184 |
A DBTG által javasolt adatkezelő nyelv | 185 |
FIND utasítások | 188 |
GET utasítások | 191 |
MODIFY utasítás | 191 |
STORE utasítás | 192 |
INSERT utasítás | 192 |
REMOVE utasítás | 192 |
DELETE utasítás | 192 |
Egyéb utasítások | 193 |
DBTG alapú adatbáziskezelő rendszerek | 193 |
A SÁMÁN adatbáziskezelő rendszer | 194 |
A rendszer által támogatott logikai adatszerkezet | 194 |
A logikai adatelemek néhány fizikai jellemzője | 195 |
Az adatbázis fizikai szervezése és a hozzáférési módok | 196 |
Adatkezelési lehetőségek | 198 |
Az ABKR működése | 200 |
A CODASYL javaslat értékelése | 202 |
Függelék | 204 |
Ismétlődő kérdések és feladatok a 6. fejezethez | 201 |
Javasolt irodalom | 215 |
A relációs adatbázismodell | 217 |
A relációk sajátosságai | 218 |
A relációk pontos meghatározása | 219 |
Normalizálás | 222 |
Nem normalizált relációk - első normál forma (1NF) | 222 |
Funkcionális függőség - második normál forma (2NF) | 223 |
Egy példa a második normál formára | 225 |
A második normál forma előnyei | 226 |
Törlési adatfüggőség | 227 |
Hozzáadási adatfüggőség | 227 |
Változtatási adatfüggőség | 227 |
Tranzitív függőség - a harmadik normál forma (3NF) | 228 |
A normalizálási eljárás | 230 |
Relációkon végezhet műveletek | 233 |
A kivetítési művelet | 233 |
Az összekapcsolás művelete | 234 |
Értékesítési adatbázis - egy példa | 236 |
Relációs adabázisokkal kapcsolatos nyelvek | 240 |
Relációs adatkezelő nyelvek | 241 |
A relációs adatbázisok előnyei | 244 |
Ismétlődő kérdések és feladatok a 7. fejezethez | 245 |
Javasolt irodalom | 247 |
Az adaterőforrás központi kezelése; az adatadminisztrátor | 253 |
Miért van szükség külön adatadminisztrátorra? | 253 |
Az adaterőforrás | 253 |
Osztott felhasználás | 254 |
Információk tervezése | 255 |
A fejlett technikai eszköz hatásai | 256 |
Az adatadminisztrátori funkció szerepei | 256 |
Az adatadminisztrátor feladatai | 257 |
Hosszútávú tervezés | 257 |
Az adatkezelés módjának meghatározása | 259 |
Az adatbázis létrehozása és használata | 259 |
Az adatbázis működésének folyamatos biztosítása | 261 |
Változtatási szolgálat | 262 |
Adatvédelem | 263 |
Szabványok és dokumentáció | 263 |
Kutatás, oktatás, fejlesztés | 264 |
Az adatbázisrendszer alkalmazásának szervezeti kihatásai | 265 |
Az adatadminisztrátor szervezeti helye | 265 |
Az adatadminisztráció belső szervezete | 266 |
Az adatadminisztrációhoz kapcsolódó személyek | 268 |
Szilárd szervezet - projekt munka | 269 |
Az adatadminisztrátor segédeszközei | 269 |
Az adatadminisztrátori funkció jelentősége | 272 |
Javasolt irodalom | 272 |
Adatszótár/Útmutató rendszerek | 275 |
Miért van szükség ASZ/U rendszerekre? | 276 |
Az adatszótár tartalma | 277 |
Hogyan használjuk az ASZ/U rendszert? | 279 |
Az ASZ/U rendszerek imputjai és outputjai | 282 |
Az adatszótárak belső felépítése és helye az adatbázisrendszerben | 286 |
Értékelés | 288 |
Függelékek | 289 |
Javasolt irodalom | 302 |
Adatbázisok védelmével kapcsolatos feladatok | 303 |
Az adatbázisrendszer elemei mint hibaforrások | 304 |
Hardware | 304 |
Software | 304 |
Adatbázis | 304 |
Felhasználók | 305 |
Az adatvédelem három fő területe | 306 |
Adatbiztonság | 306 |
Integritás | 306 |
Hozzáférési jog | 307 |
Az adatvédelem három szempontjának közös vonásai | 307 |
Az adatvédelem szintjei | 308 |
Az adatbázis helyreállítása | 310 |
Másolat készítése | 310 |
Napló vezetése | 311 |
"After-image" - Karbantartás utáni kép megőrzése | 312 |
"Before-image" - Karbantartás előtti kép megőrzése | 312 |
Egyéb módszerek és eszközök | 313 |
Helyreállítási módszerek | 314 |
Kétszeres feldolgozás | 314 |
Újrafeldolgozás | 315 |
Előregörgetés | 317 |
Egy fejlett adatvédelmi módszer | 318 |
Visszagörgetés | 319 |
Néhány különleges gond | 320 |
A több felhasználós környezetből származó különleges gondok | 321 |
Az adatokért való "vetélkedés" következményei | 321 |
A kizárás mint a megelőzés egyik módja | 323 |
Kölcsönös kizárás ("dead-lock") | 327 |
A séma - alséma koncepcióból adódó kizárás | 328 |
A hozzáférési jog biztosítása | 328 |
Az adatok minősége | 330 |
Összefoglalás | 331 |
Javasolt irodalom | 332 |
Adatbáziskezelő rendszerek kiválasztása | 335 |
Az első döntés | 335 |
A második döntési szint | 336 |
A rendszerek értékelési ismérvei | 338 |
Az értékelési ismérvek információs forrásai | 339 |
A részletes ismérv-rendszer értékelése: abszolut pontozás, relativ pontozás vagy súlyozás | 340 |
Adatbáziskezelő rendszerek teljesítményének mérése | 341 |
Próbaüzemeltetés | 343 |
Szimuláció | 343 |
Analitikus modellezés | 343 |
Az analitikus modell tényezői | 344 |
A kiválasztási folyamat lezárása | 345 |
Összefoglalás | 345 |
Függelékek | 346 |
Javasolt irodalom | 353 |
Rendszertervezés adatbázison alapuló fejlesztések esetén | 355 |
A hagyományos rendszertervezés gondjai | 356 |
Az ABKR-ek által nyújtott lehetőségek | 359 |
Adatmodellezés | 361 |
Az adatmodellezés alapjai | 362 |
Egyedek meghatározása | 362 |
Kapcsolatok meghatározása | 364 |
Tulajdonságok elemzése | 365 |
Az adatmodell első vázlata | 366 |
Az adatmodell első finomítása | 367 |
Funkcionális elemzés | 367 |
Az adatbázis tervezése | 369 |
A fizikai adatbázis megtervezése | 370 |
A tervezési módszer sajátos vonásai | 373 |
Következtetés | 374 |
Függelékek | 375 |
Ellenőrző feladatok a 12. fejezethez | 383 |
Javasolt irodalom | 385 |
Az adatbáziskezelés jövője és jelenlegi alkalmazhatósága | 387 |
Adatbáziskezelés és ennek szabványosítása | 387 |
Software-architektúrák | 388 |
Adatbázishálózatok | 391 |
Hardware-fejlesztések | 394 |
Hordozhatóság - transzlátorok | 396 |
Adatbáziskezelő rendszerek alkalmazásának mérlegelése | 398 |
Az ABKR-ek alkalmazásától várható előnyök | 398 |
Az ABKR-ek alkalmazásának költségkihatásai | 399 |
Mikor ne használjunk adatbázist? | 400 |
Javasolt irodalom | 402 |
Feladatmegoldások | 405 |
Általános irodalom | 423 |
A gyakrabban használt fogalmak magyarázata és indexe | 425 |