Az anyanyelvi nevelés módszerei

Előszó

Előszó
Az utóbbi húsz évben két alkalommal készült anyanyelvi tantárgy-pedagógiai jegyzet a tanítóképző főiskolák hallgatói számára. Az első 1975-ben jelent meg a tantervet előkészítő viták közepette, és új szemléleti alapokra helyezte az alsó tagozatban folyó anyanyelvi nevelést. Részletesen kifejtette, hogy az anyanyelvi nevelés a tanulók személyiségének fejlesztését szolgálja, és ezt csakis integráltan lehet megvalósítani. Az 1978-ban kiadott tanterv a korábbi elgondolások többségét valóra váltotta. Új tankönyvek, taneszközök készültek, új módszerek kezdtek terjedni a gyakorlatban. Ezért volt szükség a jegyzet újraírására. Az 1982-ben megjelent új tantárgy-pedagógia - most már a tankönyvek, taneszközök és a használatukat segítő dokumentumok alapján - részletesebben foglalkozott az egységes feladatrendszer értelmezésével, a feladatok megoldására alkalmas módszerekkel.
Az 1980-as évek közepén azonban már látszott, hogy sem az új tanterv, sem az ennek alapján készült taneszközök nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. Így került sor 1987-ben a tanterv módosítására. A gyakorló pedagógusok pedig - önállóan vagy tudományos kutatók közreműködésével - ismét új tankönyveket, munkafüzeteket készítettek, amelyekkel az anyanyelvi nevelés egyes területeinek eredményesebbé tételét igyekeztek segíteni. A nevelés egészét átfogó új oktatási programok is születtek, és ezekhez a megfelelő taneszközök is elkészültek. Napjainkra olyan gazdaggá vált az anyanyelvtanításban használható eljárások, taneszközök rendszere, hogy ez önmagában szükségessé teszi egy új módszertan megírását. Egyrészt meg kell ismertetnünk a leendő tanítókat azzal, amiből választhatnak, másrészt meg kell tanítanunk őket választani. Ez tankönyvünk egyik célja. Ennek megfelelően arra törekedtünk, hogy bemutassuk az alternatív anyanyelvtanítási programokat, tankönyveket és tanítási módszereket, ill. ismertetjük a választás szempontjait.
Könyvünk címében tudatosan nem használjuk sem a módszertan, sem a tantárgy-pedagógia fogalmakat. A módszertan helyett a szerényebb - módszerei - megjelölést azért választottuk, mert jobban utal vállalkozásunk jellegére: minél több módszert, eljárást ismertessünk meg a tanítójelöltekkel. A tantárgy-pedagógia megnevezést pedig azért kerüljük, mert hamarosan megjelenik a Nemzeti alaptanterv, és ez nem tantárgyakhoz, hanem műveltségterületekhez rendeli az iskolai oktatás-nevelés tartalmát és követelményeit. Tehát a jövőben a tantárgy-pedagógia fogalmi tartalma többé-kevésbé módosulni fog.
Mindez nem zárja ki, hogy didaktikailag megszerkesztett ismeretrendszert közöljünk. Munkánkban a legmesszebbmenőkig igyekszünk figyelembe venni a pedagógiai, pszichológiai és nyelvtudományi kutatások újabb eredményeit. A pedagógiai, pszichológiai és szaktudományi alapfogalmakat általában ismertnek tekintjük, tartalmukat azonban minden esetben részletezzük, ha újszerűen értelmezzük őket vagy még nem mentek át a köztudatba. Az 1987-es módosított tanterv tananyagát és követelményeit csak a tanítási módszerek megértéséhez szükséges mértékben közöljük, ill. használjuk fel, hiszen rövidesen az új, Nemzeti alaptantervvel fogunk dolgozni az iskolákban.
Könyvünk főbb jellemzőit a következőkben foglalhatjuk össze:
1. A tanítójelölteknek igen széles skálán mozgó módszerválasztékot nyújtunk.
2. Bemutatjuk a forgalomban lévő alternatív programot, tankönyveket, tankönyvcsaládokat, ill. a használatukat megkönnyítő módszertani útmutatókat. (Ez különösen gazdag az olvasás és az írás tanításában.) Vissza