Előszó | 5 |
Bevezetés | 15 |
Egyesült Államok | |
Tudományos kutatás és automatizálás az Egyesült Államokban | 25 |
Ipar | 27 |
Gyáripar | 27 |
Gyáriparon kívüli ágazatok | 36 |
Mezőgazdaság | 37 |
Szolgáltatások | 37 |
A beruházások hatékonysága | 39 |
Műszaki haladás, automatizálás és szakképzettség | 41 |
Esettanulmányok - fizikai munkások | 42 |
Félautomatizálás autógyárakban | 42 |
Félautomatizálás egy varratnélküli acélcsőgyárban | 44 |
Fejlett automatizálás villamos erőművekben | 46 |
Tizenhárom különböző üzemre kiterjedő felmérés | 47 |
További felmérések tanulságai | 54 |
Az amerikai munkaügyi minisztérium álláspontja | 56 |
Az esettanulmányok összefoglaló elemzése | 57 |
A szakképzettség új koncenpciója | 62 |
A szakképzettség dinamikus értelmezése | 64 |
Műszaki haladás és szakképzettség | 65 |
A műszaki dolgozók szakképzettségének változása | 66 |
Esettanulmányok - irodai-ügyviteli dolgozók | 70 |
Üzemi ügyvitel | 70 |
Biztosítótársaság ügyvitele | 71 |
Villamosenergia adatfeldolgozás hatásainak vizsgálata 19 vállalatban | 71 |
Bankok ügyvitelének automatizálása | 71 |
A munkaerő-állomány ágazati megoszlásának és összetételének megváltozása | 76 |
A foglalkoztatási arány eltolódása az anyagi termelés ágazatai és a szolgáltatások között | 76 |
A fizikai és nem fizikai dolgozók közötti arány eltolódása | 80 |
A gyáripari munkaerő-állomány összetételének alakulása | 85 |
A férfi- és női munkaerők arányának eltolódása | 94 |
Műszaki haladás, automatizálás és munkanélküliség | 99 |
Az amerikai munkanélküliség jellemzői, hivatalos és tényleges aránya | 101 |
Munkanélküliség és munkaerőhiány | 107 |
A munkanélküliség egyenetlen, időnként lassuló alakulása | 108 |
Az 1964-1965. évi fejlemények | 111 |
Az élő munka további csökkenése irányában ható tényezők | 115 |
A munkanélküliség struktúrája és a létbizonytalanság általánossá válása | 118 |
Fizikai munkások | 125 |
Segédmunkások | 125 |
Betanított munkások | 126 |
Szakmunkások | 128 |
Nem fehér ("színes") munkások | 128 |
A fiatalok munkanélküli arányszámának növekedése | 130 |
A "nem alkalmazhatók" | 136 |
Nem fizikai dolgozók | 137 |
Ügyviteli dolgozók és hasonló munkakört betöltők | 138 |
A vállalatvezetés középső rétegei | 145 |
A vállalatvezetés legfelső rétegei | 148 |
Felső- és középfokú képzettségű szakemberek | 150 |
Munkafeltételek novellálódásának tendenciája | 157 |
A bérek és a fizetések aránya | 157 |
Béren kívüli juttatások | 159 |
Társadalmi pozíció, előmeneteli kilátások | 160 |
Változások a második világháború előtt és után | 161 |
A számítógépek hatása | 162 |
Üzemi munkafeltételek az ügyvitelben | 164 |
Ideiglenesen alkalmazott kisegítő ügyviteli és műszaki munkaerők | 164 |
Normázás | 165 |
Számítógépek - magasabb teljesítményű normák, a munkafeladatok részekre bontása, több műszak | 167 |
Kereskedelmi alkalmazottak | 168 |
Diplomás szakemberek, technikusok | 169 |
Fizetések | 169 |
Az automatizálás lebontja a válaszfalakat | 170 |
Az alkotó munkát végző diplomás szakemberek és az elidegenedés | 171 |
A szakszervezeti mozgalom válsága | 177 |
A taglétszám stagnálása | 179 |
A sztrájk mint harci fegyver hatékonyságának csökkenése egyes iparágakban | 182 |
A kollektív szerződések fokozódó alkalmatlansága az új problémák megoldására | 186 |
A szakszervezetek elszigetelődése a munkanélküliektől és a fiataloktól | 192 |
Faji megkülönböztetés a szakszervezetekben | 193 |
A szakszervezetek és az értelmiség | 195 |
Az AFL-CIO követelései | 198 |
Új irányzatok csírái | 199 |
Erjedés és őrségváltás | 203 |
Függelék | 207 |