Közjogtan

Jegyzet a Jogi asszisztensképzés számára

Szerző

Pécs

Kiadó:	Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar
Kiadás helye:	Pécs
Kiadás éve:	2003
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	336 oldal
Sorozatcím:	Universitas Quinqueecclesiensis
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	21 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés:	2. átdolgozott kiadás. Megjelent 1000 példányban.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A "Közjogtan" c. tantárgy bevezető, alapozó jellegű és rendeltetésű tananyag. Arra hivatott, hogy elméleti, elvi alapozást és megfelelő szemléletet nyújtson az egyéb jogi ismeretek tanulásához. E célkitűzés szolgálatában áttekintjük földrészünk főbb szellemi áramlatai néhány kiemelkedő képviselőjének a közhatalom forrásaira, intézményeire, a hatalomgyakorlás politikai, erkölcsi és jogi követelményeire, valamint az ember, a polgár, a közösségek jogaira és az államhoz fűződő viszonyaira vonatkozó felfogását. A közhatalmi rendszereket érintő eszmék egymást követő korábbi és jelenlegi irányzatainak összefoglalásával érzékelhetővé válnak a vizsgált nézeteket lehetővé tevő, befolyásoló, igénylő történelmi feltételek is.
A közjogi nézetek és kialakulásuk körülményei közötti összefüggések figyelembevétele megkönnyíti a vizsgált tanok mint elméleti jellegű kortudati megnyilvánulások sajátos csoportjának megítélését. A közjogi elméletek tanulmányozása meggyőzhet arról, hogy mikor, milyen körülmények között és mennyiben töltöttek be a vizsgált felfogások a fennálló hatalmi viszonyok tekintetében elismerő, védelmező, erősítő hatást, illetve mennyiben irányultak ezek az elméleti törekvések a hatályos, de már elavult szabályok, a korszerűtlen intézmények, az alacsony hatásfokú módszerek és eljárások felszámolásának, a fejlettebb megoldások bevezetésének kezdeményezésére és igazolására. Az is megállapítható, hogy esetenként ugyanazt az elméleti koncepciót egymással szembenálló erők egyaránt felhasználták fellépésük és magatartásuk ideológiai alátámasztására.
A jellegzetes közjogelméletek vázlatos felsorakoztatása révén felismerhetjük azt is, hogy e teóriák kimunkálói miként igyekeztek elődeik vagy kortársaik állásfoglalásait kritizálni, elvetni, esetleg kiegészíteni, tökéletesíteni, vagy a korábbi megközelítéseket más szemlélettel és módszerekkel helyettesíteni és ennek alapján eltérő, illetve újszerű következtetéseket leszűrni. A bemutatott felfogások közvetlenül vagy közvetve többnyire kapcsolódnak a történelem lineáris, ciklikus, visszatérő, újjászülető, körforgásos vagy spirális alakulását valló történetfilozófiai nézetekhez.
A világnézeti, erkölcsi, politikai és közjogi eszmeáramlatoknak vizsgálati tárgyaikra és egymásra vonatkozó megállapításai vezetnek el korszakunk globalizálódó, egyetemesedé, egységesülő és egyben differenciálódó folyamatai közjogi szempontú jellemzéséhez, a felmerülő problémák, az újszerű nemzetközi jogi és alkotmányi értékorientációk elméleti általánosításaihoz. Vissza

Tartalom

Előszó 5
ELSŐ RÉSZ
A politikai, az erkölcsi és a közjogi gondolkodás történeti alakulása 7
I. A politikai, az erkölcsi és a közjogi elmélet alakulása az ógörög gondolkodásban 7
II. A ius divinum és az erkölcs viszonya a patrisztikában és a skolasztikában 13
III. A politikai hatalom gyakorlásának reneszánsz felfogása Niccoló Machiavelli műveiben 16
IV. Természetjogi felfogások és szerződéselméletek 19
V. Immanuel Kant kategorikus imperatívusza 29
VI. Szekularizált, konzekvencionalista etikai koncepciók 32
VII. Törekvések a világvallások közös etikájának kialakítására 35
VIIII. A francia alkotmányjogtudomány 38
IX. A német államjogtudomány 40
X. A magyar közjogtudomány fejlődése és főbb jellemzői 47
Felhasznált és ajánlott szakirodalom 57
MÁSODIK RÉSZ
A posztmodernitás általános vonásai és közjogi sajátosságai 59
I. A posztmodernitás fogalmáról 59
II. A posztmodernitás általános jellemzőiről 60
III. A liberális, a szociális és az alkotmányos jogállam közös és eltérő vonásai 89
Felhasznált és ajánlott szakirodalom 96
HARMADIK RÉSZ
Az alkotmányi értékek az értékek világában 100
I. Értékek és értékelméletek 100
II. Az alkotmányi értékekről 111
III. Az alkotmányi alapelvek 119
IV. Az alkotmányi tilalmak 125
V. Az emberi és állampolgári alapjogok mint értékek 127
VI. Az emberi és állampolgári alapkötelességek 150
VII. Az Alkotmányban rögzíthető államcélokról és állami kötelességekről 152
VIII. Az egyéb alkotmányi értékek 152
IX. Az alkotmányi értékekre vonatkozó néhány zárókövetkeztetés 154
Felhasznált és ajánlott szakirodalom 159
NEGYEDIK RÉSZ .
Az alkotmánybíráskodás kialakulása és jellemzői 164
I. Az alkotmánybíráskodás kialakulása és fejlődése 164
II. Az amerikai alkotmánybíráskodás főbb jellemzői 165
III. Az alkotmánybíráskodás európai modellje 173
IV. Az alkotmánybíráskodás értékvédő szerepéről 180
V. Az alkotmánybírósági alkotmányértelmezésről 181
VI. Az alkotmánybíráskodás néhány egyéb elméleti problémája 187
VII. A Magyar Alkotmánybíróság 194
Felhasznált és ajánlott szakirodalom 208
ÖTÖDIK RÉSZ
A magyar alkotmányjog főbb intézményei 210
I. Alkotmány és alkotmányosság 210
II. Az alkotmányjog 224
III. Szuverenitás és hatalomgyakorlás 233
IV. A képviselet és a választás 239
V. A politikai pártok 246
VI. A jogforrások 257
VII. Az állampolgárság 265
VIII. A kormányzás, a kormányzati rendszer és az államszervezet 271
IX. Az Országgyűlés 277
X. A köztársasági elnök 289
XI. A Kormány 298
XII. Az országgyűlési biztosok 308
XIII. A bíróságok 315
XIV. Az ügyészség 325
Ajánlott szakirodalom 336

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem