Előszó
Ahogy a mesében írva van: 'A Jó Isten tele-talppal lépett erre a vidékre, hogy ilyen sima lett' itt kis Magyarország mértani közepén a Duna-Tisza közi hátságon. Amilyen 'szellős' ez a vidék földrajzi értelemben, történelmi-történeti szempontból ugyanezt mondhatjuk el róla. Régészeti leletek valószínűsítik, hogy már a kőkorszaktól kezdődően és folyamatosan a történelem soha meg nem álló folyamában lakott volt e vidék, ami az itt élő emberek hitét, életerejét, elszántságát és szorgalmát dicséri.
Kiemelt fontossággal bír e mű megjelenése, hiszen Kerekegyháza újratelepítésének (1857) százötvenedik évfordulóján jelenik meg, amikor is Balatoni Farkas János irányításával a nagy Magyarország különböző részeiről érkeztek ide telepesek, így alakítva ki a község csodálatos sokszínűségét és messze földön híres mai arculatát. Súlyos, ugyanakkor kedves örökség ez, melyet megőrizni, szebbé tenni mindannyiunk kötelessége.
E pótolhatatlan könyvnek elsődleges feladata azon túl, hogy elődeinkről méltán és méltósággal emlékezzünk, hogy az őseink iránti tisztelet és az utódaink iránti felelősség által vezérelve minden még fellelhető adatot, ismeretanyagot összegyűjtsön, rendszerezzen és mindenki számára megismerhetővé tegyen. Ha hiszünk benne, és teszünk érte, az eljövendő nemzedékek is tovább írják majd e krónikát, nemcsak önmaguk és utódaik okulására, hanem minden Magyar szív összetartozására.
Ajánlom ezt a könyvet mindazoknak, akik kötődnek Kerekegyházához. Szól ez az összegyűjtött írás a régmúltról, a közelmúltról, az itt élő emberek sorsáról. Őszintén, nem tanító jelleggel, ám okulásul a mai nemzedéknek.
Nem elsősorban tudományos igénnyel íródott, a mindennapok valóságát mutatja be.
Akik írták, az igazságot kutatták, egyéni meglátásaikkal, érzéseikkel fűszerezve.
Vissza