I. kötet | |
Antik és keresztény esztétika | |
Arisztotelés | 21 |
Dezantropomorfizálás és művészet, vita Platón, és Plotinosz ideatanával | 21 |
A visszatükrözés-elmélet központi szerepe Arisztotelésznél | 26 |
A közép etikai megalapozása Arisztotelésznél, út a különösség felé | 31 |
Az arányosság kérdése Arisztotelésznél | 40 |
A mimézis "Legyen"-jellege és a típusalkotás Arisztotelésznél | 42 |
Arisztotelész és a mimetikus elv kiemelkedése a mindennapi életből | 44 |
A katarzis problémájának felvetése Arisztotelésznél | 48 |
A püthagoreusok zeneelméletének arisztotelészi bírálata | 51 |
Arisztotelész a művészi tökély és a művészet társadalmi-pedagógiai hatása közti összefüggésről | 53 |
A retorika esztétikai problémája Arisztotelésznél | 55 |
Arisztotelész történelmi jelentősége az esztétikában | 59 |
Platón, Plotinosz és az újplatonizmus | 61 |
A platóni antropomorfizálás általános jellege | 61 |
A teremtő és a teremtett hierarchiája, a platóni ideatan és az álantropomorfizálás | 62 |
Platón művészetellenessége | 69 |
Plotinosz és a magánvaló emfatikus felfogás | 73 |
Platón, Plotinosz és az Erósz problémája | 78 |
Keresztény esztétika | 86 |
A keresztény esztétika ontológiai alapjai és a plotinoszi öröksége | 86 |
A kereszténység esztétikai viszonyának alakulása a művészethez | 90 |
Az allegorikus elv alapjai a keresztény esztétikában | 103 |
A felvilágosodás és a német klasszika esztétikája | |
Diderot és kortársai | 115 |
Diderot és a relalizmus elméletének problémái | 115 |
A művészi magatartás általános jellemzéze Diderot-nál | 120 |
Diderot és az "életművészet" esztétikai problémája | 124 |
A különös esztétikai problémája a felvilágosodásban - Diderot, Hurd, Lessing | 127 |
Kant esztétikai felfogásához | 137 |
Kant álláspontjának agnosztikus eredetű formalizmusa | 137 |
Az arányosság és az esztétikai tárgyiasság Kantnál | 141 |
Az "érdeknélküliség" elmélete | 146 |
A kellemes érzete a befogadásban és az "érdeknélküliség" | 150 |
A partikularitás és a "sensus communis" problémája Kantnál | 156 |
A tudatos és a tudattalan viszonya Kantnál | 159 |
Kant és az esztétikai szabályszerűség | 162 |
Az eredetiség, a szabályszerűség, a zseni felfogása a felvilágosodásban és Kantnál | 164 |
A természeti szép Kantnál (és N. Hartmann-nál) | 166 |
Az eldologiasodás, a természetfogalom és a művészet defetisizáló szerepe a klasszikus polgári filozófiában | 170 |
Schiller szerepe az esztétika történetében | 180 |
Schiller esztétikájához | 180 |
Az esztétikai nevelés | 180 |
Schiller viszonya Kant esztétikájához | 215 |
Az objektív dialektika problémái és az idealizmus korlátai | 250 |
Schiller elmélete a modern irodalomról | 285 |
Schiller és Goethe levelezée | 330 |
Goethe esztétikai nézetei | 373 |
A különösség felfogása Goethénél | 373 |
Az emberi mint a mag vagy héj | 392 |
Az emberi partikularitás meghaladása és a művészet | 397 |
A személyiség önismerete és az öntudat | 400 |
A "kimondhatatlanság" kérdése és a költői nyelv | 402 |
Az allegória és a szimbólum viszonya | 409 |
A művészeti és a szimbólum viszonya | 414 |
A művészeti és a természeti tökéletesség; Goethe vitája Diderot-val | 418 |
A természetélmény és a művészi magatartás | 421 |
Az analógia haszna a művészet számára | 424 |
A színelmélet esztétikai problémája | 426 |
Hegel fordulata az esztétikához | 426 |
Az ifjú Hegel kultúrfilozófiája | 426 |
Az ifjú Hegel felfogása az antik esztétikum és szépség alapjairól | 457 |
Az ifjú Hegel Jacobi és az induló romantika ellen | 463 |
A szubjektum külsővé válása és visszavezetése | 466 |
A díszítőművészet és a geometria összefüggése | 474 |
A zenei hang és a mértékviszonyok problémája | 478 |
A zene időproblémái | 482 |
Tér, idő, építészet | 490 |
Hegel esztétikája | 493 |
A XIX. század esztétikája | |
Az esztétika irracionalista felbomlasztásának kezdetei (Schelling és Kierkegaard) | 531 |
Schelling esztétikai álláspontja, mint az irracionalista szemlélet kiindulópontja | 531 |
A tudattalan mítosza Schelling esztétikájában | 535 |
Az esztétikum és a valllás rokonsága Kierkegaard-nál | 537 |
A felemelkedés a partikularitásból és Kierkegaard zsenielmélete | 545 |
Esztétika és erotika viszonya a romantikus művészetben és Kierkegaard-nál | 547 |
Kierkegaard és a tragédia leküzdése | 550 |
Kierkegaard mint a vallásos szükséglet irodalmának teoretikusa | 555 |
A hegelianizmus felbomlása és a forradalmi demokrata irodalomkritika | 558 |
Ludwig Feuerbach és a német irodalom | 558 |
Gottfried Keller | 560 |
Hermann Hettner | 563 |
"Vallásos ateizmus" | 571 |
Richard Wagner mint "igazi szocalista" | 580 |
Herwegh és Schopenhauer | 587 |
Ismét a "vallásos ateizmus" | 599 |
Befejezés | 605 |
A harmonikus ember eszménye a polgári esztétikában | 613 |
A klasszikus szatíraelmélet és felbomlása a liberális esztétikában | 629 |
A szatíra elméletének kiindulópontjai | 629 |
Jelenség és lényeg közvetlen ellentéte | 635 |
A szent gyűlölet | 646 |
A forradalmi demokraták irodalomkritikájának nemzetközi jelentősége | 656 |
Csernisevszkij esztétikája | 688 |
II. kötet | |
A marxizmus esztétikájának születése | |
A Sickinger-vita Marx-Engels és Lassale között | 11 |
Lassalle álláspontja | 13 |
Marx és Engels Lassalle idealista esztétikája ellen | 27 |
Lassale önleplezése válasza során | 48 |
Karl Marx és Friedrich Theodor Vischer | 61 |
Marx Vischer-kivonatainka felépítése és tartalma | 61 |
Vischer politikai fejlődése | 80 |
A vischeri esztétika fejlődése (Hegeltől Diltheyhez) | 96 |
Mítosz és realizmus Vischernél és Marxnál | 117 |
Vischer és a jeleln | 133 |
Friedrich Engels mint irodalomteoretikus és irodalomkritikus | 142 |
Marx és az ideológiai hanyatlás problémája | 174 |
Franz Mehring | 237 |
Mehring személyisége | 240 |
Ifjúkori fejlődése | 255 |
Mehring lessalleanizmusának gyökerei | 267 |
Filozófiai alapok | 279 |
Esztétikai alapelvei | 292 |
Irodalomtörténeti és kritikai módszertana | 302 |
A Freiligrath-ügy | 320 |
A proletárirodalom problémái | 331 |
Modern esztétikai álláspontokról | |
Polgári nézetek ellen | 341 |
Nietzsche mint a fasiszta esztétika előfutára | 341 |
Az érzékek munkamegosztásának elmélete - Konrad Fiedler | 349 |
Konrad Fiedler és az egynemű közeg problémája | 383 |
Az expresszionizmus elméleti alapvetése | 385 |
Az imerialista korszak német értelmiségének ideológiájához | 388 |
Worringer és a művészet transzcendens jellege | 404 |
Gehlen érdemei és korlátai a miméziselmélet megalapozásában | 411 |
Alfred Rosenberg, a nemzetiszocializmus esztétája | 419 |
Szocialista álláspontokról | 424 |
Sztálin az irodalom és a művészet felépítmény jellegéről (részlet) | 424 |
A "lélek mérnökei" dogmájának kritikája | 434 |
Walter Benjamin elmélete az allegóriáról | 438 |
Ottwalt és Brecht a "radikálisan új" művészetről | 446 |
Brecht és az esztétika fogalmisága | 454 |
Az elidegenítési effektus | 456 |
A forradalmi romantikáról | 461 |
Függelék | |
Az írások forrásai | 475 |
Névmutató | 479 |
Tárgymutató | 489 |