Előszó
Részlet a könyvből:
"Magyarország egész erdőterülete kb. 1,000.000 hektár, mely majdnem teljes egészében állami kezelés alatt van. Ez a terület az ország területének kb. 13%-a, mely a faönellátáshoz igen kevés. Mégegyszer ennyi erdőterületre van szükségünk, hogy építőiparunkat, az asztalosipari és vegyiipart a külföldi fa behozatalától mentesíthessük.
Az erdőterületek megoszlása az országban egyenlőtlen. Legnagyobb része Dunántúlon, és az északi dombvidéken terül el. Az Alföld erdőben szegény. Az ország egy lakosára kb. 0,1 hektár jut, melyből évenként legfeljebb 0,15 m3 fa termelhető ki fejenként. Ezzel szemben az utóbbi évek erősen fellendülő építkezései és fejlődő vegyiipar következtében tényleges fahasználat fejenként kb. 0,8 m3 volt. A hiányt egyrészt erdők túlhasználása révén, másrészt külföldi országokból behozatallal pótoltuk. Ennek a túlhasználásnak következménye az, hogy mind kevesebb fa kitermelése válik lehetővé.
Hazánk a tervgazdálkodás révén az erdőknek ezt a kizsákmányolását megszüntette. Az 5 éves terv folyamán kb. 2.400 hektár új erdőséget telepítünk, mely az erdősítés természetéből folyóan a későbbi időszakok fagazdálkodását meg fogja könnyíteni.
Hazai erdők túlnyomó része lombos fából áll. Legtöbb a bükk és vegyes erdő (61%), tölgyerdők (kb. 33%) és fenyőerdő a legkevesebb (kb. 6°/o).
Az építőfa tekintetében legfontosabb fafajtában, a fenyőfákban, különösen nagy hiány mutatkozik.
Külkereskedelmünkben 1920. év óta rendszerint a legnagyobb behozatali tétel a fa volt. Építő társadalmunk kötelessége, hogy korszerű, gazdaságos és takarékos fa-felhasználással lehetővé tegye e nemzetgazdaságilag elengedhetetlen, de igen súlyos teherrel járó külkereskedelmi tétel csökkentését. Gömbölyű, bárdolt és fűrészelt fenyőfa a behozatal 80-90 %-át teszi ki, ezek több mint a felét az építőipar használja fel.
Hazánk fahiányát főleg Csehszlovákiából, Romániából, Finnországból és Németország keleti övezetéből biztosítjuk."
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal