Acta Conventus de Iure Civili V.

Tartalom

ELŐSZÓ (dr. Papp Tekla) 15
Czédli Gergő:
Konzulens: dr. Köblös Adél egyetemi tanársegéd
A MAGYAR VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ELJÁRÁS ELEMZÉSE TEKINTETTEL AZ UNCITRAL MINTATÖRVENYÉRE ÉS AZ ANGOL SZABÁLYOZÁSRA 17
Előszó 17
Első rész: bevezetés 19
I. A választottbíráskodás és a választottbíróság fogalma, jellemzői 19
II. A választottbíráskodás rövid története 21
III. A választottbíráskodás jellege és fajtái 23
IV. A választottbíráskodás előnyei 26
Második rész: a választottbíróság megalakulása 29
V. Külön jogszabályon alapuló hatáskör 29
VI. Választottbírósági szerződésen alapuló hatáskör 31
VII. Hatásköri ütközések 34
VIII. A választottbíróság összetétele 38
IX. A választottbírói szerződés (receptum) 42
X. A választottbírói megbízatás megszűnésének esetei 43
Harmadik rész: a választottbíróság eljárása 46
XI. Az eljárás alapvető szabályai 46
XII. A választottbíróság határozatai 52
XIII. A bíróságok szerepe az eljárásban és azt követően 55
Összegzés 59
Felhasznált jogszabályok és egyéb források 61
Felhasznált irodalom 63
Jegyzetek 64
Móricz Tamásné Király Kinga
Konzulens: dr. Tóthné dr. Fábián Eszter
címzetes egyetemi tanár
A GYERMEKVÉDELMI GYÁMSÁG 67
l. BEVEZETÉS 678
II. GONDOLATOK A GYÁMSÁGRÓL 68
1. A gyámság és a gondnokság 68
1.1. Kapcsolódási pontok, közös vonások 68
1.2. Elhatárolásuk
1.3. Néhány külföldi példa az elhatárolás nehézségeire 69
2. A gyámság és a szülői felügyeleti jog 73
III. A GYÁMSÁG, A GYERMEKVÉDELMI GYÁMSÁG KIALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE 77
1. Európai jogtörténeti mozaik 77
1.1. Szabályozása a római jogban 77
1.1.1. A serdületlenek gyámsága 77
1.1.2. A nők gyámsága 78
1.2. Gyámság és a germán jog 78
IV. A GYÁMSÁG INTÉZMÉNYÉNEK FEJLŐDÉSE A MAGYAR JOGBAN 80
1. Általános fejlődéstörténet 80
2. A gyermekvédelmi gyámság intézményének változása hazánkban 87
V. A GYÁMSÁG FAJTÁI A HATÁLYOS MAGYAR JOGBAN 90
1. Nevezett gyám 90
2. Törvényes gyám (korábbi szabályok alapján) 90
3. Rendelt gyám - kötelezően rendelt gyám 91
4. Hivatásos gyám 92
5. A gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek gyámja 92
6. Közös gyám 93
VI. A GYÁMUL KIRENDELHETŐ SZEMÉLYEK KÖRE 94
1. A gyámság viselésének általános feltételei 94
1.1. Pozitív feltétel 94
1.2. Kizáró okok 94
1.2.1. Aki cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll 94
1.2.2. Akinek szülői felügyeleti jogát megszüntették 94
1.2.3. Akinek szülői felügyeleti joga szünetel 94
1.2.4. Bűncselekményhez fűződő közügyektől eltiltás 95
1.2.5. Akit a gyámságból kizártak 95
1.2.6. Akinek gyermekét örökbefogadhatónak nyilvánították 95
2. A gyámul kirendelhető személyek konkrét meghatározása 95
2.1. Nevelőszülő 95
2.2. A gyermekotthon vezetője 96
2.3. A hivatásos gyám 96
VII. A GYERMEKVÉDELMI GYÁM FELADATAI 98
1. Gondozás-nevelés 98
2. Az életpálya kijelölése 99
3. A gyermek törvényes képviselete 100
4. A gyermek vagyonának kezelése 102
VIII. A GYÁM FELÜGYELETE ÉS IRÁNYÍTÁSA 106
1. A gyámhivatal 106
1.1. Intézkedésre utasíthatja a gyámot 106
1.2. Korlátozhatja a gyám jogkörét 106
1.3. Megváltoztathatja a gyám intézkedéseit 106
1.4. Soron kívül felvilágosítást kérhet a gyermek helyzetével kapcsolatban 106
1.5. Felmentheti, felfüggesztheti, elmozdíthatja a gyámot 106
1.6. Vizsgálja a gyámi számadásokat 107
1.6.1. Eseti számadás 107
1.6.2. Rendszeres számadás 107
1.6.3. Végszámadás 108
1.6.4. A számadások elbírálása 108
2. A gyámi-gondozói tanácsadó 109
2.1. Rendszeres látogatás 110
2.2. Feladata a kapcsolattartás tekintetében 110
2.3. Teendői az örökbefogadással kapcsolatban 110
2.4. Feladata a gondozási hely megváltoztatása esetén 110
2.5. A nevelésbe vétel felülvizsgálatához kapcsolódó feladata 111
2.6. Együttműködési kötelezettsége 111
2.7. Segítség egyes jognyilatkozatok kapcsán 111
IX. A GYÁM KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE 113
X. A GYÁMSÁG ILLETVE A GYÁMI TISZTSÉG MEGSZŰNÉSE 114
1. A gyámság megszűnéséhez vezető körülmények 114
1.1. A gyámolt szülői felügyelet alá kerül 114
1.2. A gyámolt eléri nagykorúságát 114
1.3. A gyámolt halála 115
2. A gyámi tisztség megszűnése 115
2.1. A gyámi tisztség megszűnésének esetei 115
2.1.1. A gyámság megszűnése 115
2.1.2. A gyám felmentése vagy elmozdítása 115
2.2. Átfogó jelentés, végszámadás 116
XI. A GYÁMSÁGGAL KAPCSOLATOS NEMZETKÖZI VONATKOZÁSÚ RENDELKEZÉSEK 118
1. Eljárási szabályok 118
2. Az Európai Unió Tanácsának tevékenysége 120
3. Az Európa Tanács családjogi tárgyú állásfoglalásai 121
XII. ÖSSZEGZÉS 122
FELHASZNÁLT JOGSZABÁLYOK 124
FELHASZNÁLT IRODALOM 126
JEGYZETEK 129
Gayer Krisztina:
konzulens: dr. Papp Tekla egyetemi docens
A BÁNYAKONCESSZIÓ 133
1. Előszó 133
2. A bányászati tevékenység gyakorlása koncesszió útján 135
2.1. A koncesszió jelentése, fogalma 135
2.2. A koncessziós jogviszony jellemzői 137
2.3. A kerettörvény (1991.XVI.tv.) és az ágazati törvények
(jelen esetben az 1993.XLVIII.tv.) generális-speciális viszonya 141
3. AZ 1993. XLVIII. törvény célja; a hatályos szabályozás általános jellemzői 143
4. Történeti áttekintés 146
4.1. A korai magyar bányajog 146
4.2. A Miksa-féle bányarendtartás 149
4.3. Az Osztrák Általános Bányatörvény 153
4.4. Az államosítás korának bányajogi szabályozása és az 1960. évi III. törvény I57
4.5. A bányászat által érintett tulajdoni viszonyok változásai a magyar állam kialakulásától a rendszerváltásig 160
5. Új bányajogi szabályozás igénye a rendszerváltás után 164
6. A koncessziós szerződés általános jellemezői, atipikus szerződéskénti bemutatása 167
7. A szerződés alanyai 171
7.1. A oncessziós szerződés alanyai 171
7.2. A bányászati koncesszió esetén a szerződés alanyai 172
8. A szerződés tárgya 174
8.1. A koncessziós szerződés tárgya 174
8.2. A bányászati törvény speciális rendelkezései a szerződés tárgyát illetően 175
9. A koncessziós szerződés megkötése 177
9.1. Előzetes feltételek 177
9.2. A bányatörvény speciális rendelkezései az előzetes feltételekre vonatkozóan 178
9.3. A koncessziós szerződés megkötésének folyamata 179
9.4. A szerződés megkötésének folyamata a bányászatban 181
10. A koncessziós szerződés érvényessége, hatályossága 184
10.1. A bányászati koncessziós szerződés érvényessége, hatályossága 184
11. A koncessziós szerződés tartalma 185
11.1. Az államot illetve az önkormányzatot megillető jogosítványok 185
11.2. A koncesszort megillető jogosítványok 185
11.3. Az államot, az önkormányzatot, illetve a koncesszort terhelő kötelezettségek 187
11.4. A bányászati koncessziós szerződés tartalma 188
11.5. Az államot megillető jogosítványok a bányászati koncesszió esetében 189
11.6. A koncesszort megillető jogosítványok a bányászati koncesszió esetében 191
11.7. Az államot terhelő kötelezettségek a bányászati koncesszió esetében 194
11.8. A koncesszort terhelő kötelezettségek a bányászati koncesszió esetében I94
12. A koncessziós szerződés teljesítésének garanciái 198
12.1. A teljesítés garanciái a bányászati koncesszió esetén 199
13. A koncessziós szerződés megszűnése 203
13.1. Megszűnési esetek a bányászati koncesszió esetén 205
14. Utószó 207
15. Felhasznált irodalom- és joganyagjegyzék 209
15.1. Források az internetről 209
15.2. Jogszabályok 210
Jegyzetek 211
Szécsi Edit Sarolta:
konzulens: dr. Szabó Imre egyetemi docens
A SAJTÓSZABADSÁG KORLÁTAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SAJTÓ-HELYREIGAZÍTÁSI ELJÁRÁSRA 219
Előszó 219
1. A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS KORLÁTOZÁSÁNAK ELMÉLETI ALAPJAI 221
1.1. A véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányjogi megközelítése 222
1.2. Büntetőjogi korlátok 223
1.3. Polgári jogi korlátok 228
2. A SAJTÓ-HELYREIGAZÍTÁS 231
2.1. Sajtó-helyreigazításról általában 231
2.2. A sajtó-helyreigazítás sajátosságai 232
2.3. A jogsértés elkövetésének módjai 233
2.4. Valótlan tény közlése 235
2.5. Valótlan tény híresztelése 235
2.6. Valós tények hamis színben való feltüntetése 237
3. A SAJTÓ-HELYREIGAZÍTÁSI ELJÁRÁS 238
3.1. A sajtó-helyreigazítás nemzetközi szabályozása 238
3.2. A sajtó-helyreigazítási eljárás története 239
3 3. A sajtó-helyreigazítási eljárásról általában 242
3.4. A helyreigazítás kötelezettje 243
3.5. A sajtó-helyreigazítás jogosultja 244
3.6. Közszereplők védelme 247
3.7. A sajtó-helyreigazítás és a személyiségi jogok védelmének egyéb eszközei 250
3.8. Véleménynyilvánítás 251
3 9. Lex Pokol és a Lex Répássy törvényjavaslat 252
3.10. Hatáskör és illetékesség 256
3.11. Egyeztető eljárás 257
3.11.1. A sajtó-helyreigazítás iránti kérelem 258
3.11.2. Válaszlevél 259
3.11.3. A Sajtó-helyreigazításra irányuló igény előterjesztésének határideje 259
3.11.4. A helyreigazítás közlése 260
3.12. Kereset a sajtó-helyreigazítási perben 263
3.13. Elsőfokú eljárás 265
3.14. Határidők a s aj tó-helyre igazítás i eljárásában 267
3.15. Bizonyítás a sajtó-helyreigazítási eljárásában 268
3.15.1. A bizonyítás speciális szabályaira vonatkozó elméletek 269
3.15.2. A legfontosabb bizonyítási változatok 270
3.15.3. Az eljárás kivételes gyorsaságát elősegítő szabályok 272
3.16. Határozat 273
3.17. Jogorvoslat 275
Összegzés 277
BIBLIOGRÁFIA 279
JEGYZETEK 282
Beregi Anita:
konzulens: dr. Papp Tekla egyetemi docens
A LETELEPEDÉS SZABADSÁGÁNAK MEGVALÓSULÁSA: A KÜLFÖLDI RÉSZVÉTELLEL MŰKÖDŐ TÁRSASÁGOK SZABÁLYOZÁSA AZ EU TAGÁLLAMAINAK JOGÁBAN 289
Bevezetés 289
I. RÉSZ: A KÜLFÖLDI RÉSZVÉTELLEL KAPCSOLATOS ELMÉLETI ALAPVETÉSEK, ELHATÁROLÁSOK, ILLETVE A RELEVÁNS JOGI KÖRNYEZET ÉS JELLEMZŐI 291
1. A nemzetközi közjog és a külföldi társaságok viszonya 291
1.1. Az állam jogalkotási jogosítványa és a jogalanyiság 292
1.2. A jogi személyek honossága 292
1.2.1. A nemzetközi közjogi vállalat 293
1.3. A területen kívüli joghatóság 294
1.4. Tulajdonvédelem a nemzetközi közjogban 295
2. A nemzetközi magánjog és a külföldi társaságok viszonya 295
2.1. A tulajdon és a tulajdonvédelem 296
2.2. Társaságok és a nemzetközi magánjog 296
2.2.1. Tulajdon- és beruházás-védelmi szerződések szerepe 297
3. A szabályozás új útja - a nemzetközi magánjogon túl 298
3.1. A közösségi jog 298
4. A közösségi normák csoportosítása a külföldi részvétel szempontjából 299
4.1. A tulajdoni rend védelme 299
4.2. Az alapjogok védelme 300
II. RÉSZ: AZ EURÓPAI UNIÓ NÉHÁNY TAGÁLLAMÁNAK A KÜLFÖLDIEK RÉSZVÉTELÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA 301
I. A dán szabályozás 301
1. A dán jogrendszerről általában 301
2. Röviden a dán társasági jogról 301
3. Dán társasági formák és külföldi részvétel 302
3.1. Dán társaságok és külföldi résztvevők 302
3.1.1. Személyegyesítő társaságok 302
3.1.2. Tőkeegyesítő társaságok 303
3.1.2.1. Részvénytársaság (aktielskabet, A/S) 303
3.1.2.2. A korlátolt felelősségű társaság (Anpartsselskab, ApS) 304
3.2. Külföldi társaságok és dán képviseleteik 305
3.2.1. Képviseleti irodák Dániában 306
3.2.2. Fióktelepek Dániában - a Centros tegnap és ma 307
3.3. Egyéb formák külföldi részvétellel - akár több vállalat akár egyetlen személy 308
II. A LENGYEL SZABÁLYOZÁS 309
1. Röviden a lengyel társasági jogról 309
2. A külföldiek részvételéről általában 310
3. A külföldi fogalma a lengyel társasági (és gazdasági) jogban 310
4. Lengyel társaságok külföldi résztvevők 311
5. Külföldi társaságok Lengyelországban 313
5.1. Fióktelepek Lengyelországban 313
5.1.1. A fióktelepek tételes szabályozása 314
5.2. Külföldi vállalkozások ügynökségei Lengyelországban 315
III. A német szabályozás 316
1. A német társasági jogról általában 316
2. A BGB-ben szabályozott formák 317
2.1. Az egyesület (Verein) 317
2.2. A polgári jogi társaság (Gesellschaft des bürgerlichen Rechts) 318
3. A Kereskedelmi Törvénykönyvben található társaságok 318
4. A német társasági jog fióktelepekre vonatkozó szabályozása 319
5. A külön jogszabályokban található társasági formákra vonatkozó szabályozás: a korlátolt felelősségű társaságok és részvénytársaságok 322
6. A társaság székhelyáthelyezésének kérdése a német jogban 323
IV. az egyesült királyság szabályozása 324
1. Az angol társasági jogról általában 324
2. A külföldiek és az angol társasági jog 325
2.1. A partnership 325
2.2. A társaság 325
2.2.1. A public company 326
2.2.2. A private company 327
3. Fióktelepek és kereskedelmi irodák (képviseletek) 327
V. A SPANYOL SZABÁLYOZÁS 327
1. A külföldi beruházásokra vonatkozó általános szabályozás Spanyolországban 327
1.1. A külföldi fogalma a spanyolországi beruházások vonatkozásában 328
1.2. A külföldi beruházások lehetséges megjelenési formái 329
2. A spanyol társasági jogról röviden 330
3. Külföldiek részvétele spanyol társaságokban 331
3.1. Spanyol jog szerint alapított társaságok 331
3.2. Külföldi részvétellel alapított társaságok formája a gyakorlatban . . 332
4. Fióktelepek Spanyolországban 333
VI. A MAGYAR SZABÁLYOZÁS 335
2. A külföldi részvételre vonatkozó Magyar szabályozás - múlt, jelen, jövő 335
2.1. A külföldiek magyarországi részvételére vonatkozó korábbi szabályozás 335
2.1.1. 1988. évi XXIV. törvény 335
2.1.2. A külföldiek kereskedelmi képviseleteiről szóló rendelet 336
2.1.3. Az Európai Megállapodás 337
2.2. Az Európai Megállapodás és az Európai Unióhoz történő csatlakozás közti időszak 338
2.3. A külföldiek magyarországi részvételére vonatkozó jelenlegi szabályozás 340
2.3.1. A gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) 340
2.3.2. A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény (Ctv.) 341
2.3.3. A fióktelepekről és kereskedelmi képviseletekről szóló törvény (1997. évi CXXXII. törvény) 341
2.4. A társasági törvény koncepciója és a külföldiek 342
III. rész: összefoglalás 344
1. A külföldiek részvételére vonatkozó egyes tagállami szabályozások 344
2. Általános következtetések 347
FELHASZNÁLT IRODALOM 349
Jegyzetek 353

Témakörök