Előszó
Részlet:
BEVEZETÉS
1. Az ácsmunkák múltja és fejlődése
Az épületek szerkezetei téglából, kőből, betonból, vasbetonból, fából és fémből készülnek.
A faszerkezeteket az ácsok készítik, ezért azokat ácsszerkezeteknek is nevezzük.
A faszerkezetek az épületeknek évezredek óta alkalmazott terherhordó szerkezetei. A társadalom történeti fejlődését az ősközösségek cölöpépítményeitől és favázas kunyhóitól kezdve végig kísérik a faszerkezetek folytonosan fejlődő, finomodó formái. Az ember korán felismerte a fa kiváló szerkezeti tulajdonságait és a maga módján hamar szolgálatába állította a fát, amely azóta is egyike a leggyakrabban használt építőanyagainknak.
A történelem folyamán lassan kialakultak a faszerkezetek hagyományom formái. Ezeket a formákat a tapasztalat alkotta, fejlesztette évszázadokon keresztül. A fejlődés a rabszolgatársadalom és a feudalizmus korában azonban lassú volt, mert hiányzott a szerkezetek méretezéséhez szükséges Statikai és szilárdságtani tudás és nem voltak még gépek a gyors és pontos megmunkáláshoz.
A kapitalizmus kialakulása során mint nagyobb és nagyobb építési feladatok jelentkeztek. Műhelyeket, gyárakat kellett építeni, amelyeknek tetőzetét célszerűen ':sak faszerkezettel lehetett megoldani, mert abban az időben az acélgyártás még kezdeti állapotban volt. Megnöv >kedett az építőfa szükséglet.
Ezzel megindult a kíméletlen erdőírtás is. A földesurak ráeszméltek arra, hogy az addig haszontalan erdőik minden befektetés nélkül búsás hasznot hoznak, mert a jobbágymunkával kitermelt fa olcsó, az építeni szándékozók pedig jó árat fizetnek érte. Később a földesurak már a fakitermeléssel sem foglalkoztak, hanem bérbeadták erdőiket. Az élelmes vállalkozók pedig igyekeztek a bérleti idő alatt a lehető legnagyobb mennyiségű fát kitermelni, ami azután hatalmas erdőterületek kiirtására vezetett. A kivágott fák pótlásáról, az erdők felfrissítéséről, új erdők telepítéséről pedig senki sem gondoskodott.
A szerkezetek kialakítása terén ebben az időben lényeges fejlődés nem következett be. A régi, hagyományos szerkezeteket alkalmazták, az évszázadok alatt kialakult méretekkel és kötésekkel. Nem törődtek a fa gazdaságos felhasználásával, hiszen a fa mindenütt megtalálható, olcsó építőanyag volt.
Századunk első felében a korszerű faszerkezetek kialakítása területén rohamos fejlődés indult meg Az acélszerkezetek nem tudták teljes mértékben kiszorítani a faszerkezeteket, egyrészt ezek számos
előnye (olcsóság, könnyű megmunkálás, kis súly stb.), másrészt a mennyiségi acélgyártás hiányosságai miatt. Az egyre fokozódó fahiány már éreztette hatását, a feladatok pedig növekedtek.
Most már jobban foglalkoztak a fa gazdaságos kihasználásával. A nagyobb szerkezeteket már nem a hagyományos méretekkel készítették, hanem a méreteket számításokkal határozták meg. A szerkezeti elemek összekötésére új kapcsolati módokat dolgoztak ki Ezeknek alkalmazása lehetővé tette nagy feladatok megoldását is, helyes szerkezeti kialakítással és gazdaságosabb anyagfelhasználással.
A legújabb időkben a fa megmunkálásának megkönnyítése, meggyorsítása és pontossá tétele érdekében fokozódott a famegmunkáló gépek see-repe. A múltban erre nem sok gondot fordítottak, mert az olcsó emberi munkaerő bőségesen rendelkezésre állt. A tőkésnek nem volt érdeke » munkálatok gépesítésének olyan mértéke, amely profitját már nem növelte, hanem csak a munkát könnyítette meg. A szocialista társadalomban azonban a gépesítés fő célja az emberi munka megkönnyítése, a dolgozó ember kímélése.
2. Az ácsmunkák felosztása
Az ácsmunkák tágabb értelemben nemcsak az épületek végleges jellegű teherhordó szerkezeteit, hanem alárendelt jelentőségű, nem teherhordó szerkezeteket is magukban foglalnak, sőt kiterjednek olyan szerkezetekre is, amelyek teherhordók ugyan, de ideiglenes jellegűek és rendeltetésük betöltése után azokat lebontják. Ilyenek az állványok és a zsaluzatok. A végleges szerkezeteket a kötőács, az ideiglenes szerkezeteket az állványozó és a zsaluzó ács készíti.
Kötöácsmunkák
A kötőácsmunkákhoz tartozó teherhordó szerkezetek a födémek és a fedélszerkezetek, a ritkábban előforduló épületvázak, fafalak és lépcsők.
Nem teherhordó szerkezetek az egyszerűbb ajtók, kapuk, padlózatok és kerítések.
Állványozó-munkák
Az állványzatok olyan ideiglenes teherhordó szerkezetek, amelyek más munkanemek elvégzését segítik elő azáltal, hogy a magasan vagy mélység felett levő munkarészt a dolgozók számára hozzáférhetővé teszik. Az állványozó munkákhoz tar-
Vissza