A prózai műfajok elmélete

Tartalom

I.
Bevezetés: A mondat és a szakasz.
A mondat.
1. A szók száma a mondatban 1
2. A mondatok egysége 4
3. A rövid és hosszú mondatok 18
4. Az összetett mondatok stilisztikai szempontból 21
A) Az egymás mellé rendelt mondatok 22
B) Az egymás alá rendelt mondatok 40
C) A mondat főgondolatának a helye 50
D) A körmondat 56
A szakasz.
1. A szakaszról általában 69
2. A szakasz mondatainak világos vonatkozása .75
A) A mellérendelés 75
B) Az alárendelés 87
3. A szakaszbeli mondatok egyensúlyos szerkesztése 89
4. A szakasz bevezető mondata 94
5. Az egység és következetesség a szakaszban .96
Elemzett példák 108
Az írásművek felosztása 115
A leírás 117
I. A leírás általános szabályai 117
1. A tárgyak első, általános benyomásának leírása 117
2. A tárgyak részletes leírása 119
a) Egyetlen személy vagy tárgy leírásának módja 119
b) Nagyobb körű tárgyak leírásának módja 120
c) Vidékek, városok leírásának módja 123
d) Az egymás után feltűnő tárgyak leírásának módja 125
3. A tárgyak, jelenetek egyénítő vonásainak leírása 131
4. A lélekállapot leírásának módja 132
5. Élő lények csoportjainak leírása 136
II. A leíró művek irálya 140
1. A személyesítés 141
2. A hasonlat 148
3. Az irály egyéb sajátságainak alkalmazása 151
III. A leírás fajai .152
1. a) A jellemrajz 155
1. b) A jellemkép 159
2. Az életkép 162
3. Az erkölcsrajz 166
4. Az útirajz 170
Az értekezés 175
I. Az értelmi tevékenység módjai 177
1. Az ismeretek általánosításának módjai 177
2. A fogalom meghatározása és felosztása 180
3. Az itélet 189
4. Az inductio .192
5. A deductio 212
II. Az értekezés kifejtésének módjai 224
1. Az ismétlés 224
2. A megfordított vagy ellentétes ismétlés 229
3. Az értekezés kifejtése példák utján 239
4. Kifejtés következtetés utján 257
III. Az értekezés előadása 267
1. A nyelvi irálysajátságok 267
A) Az egyszerűség 267
B) A világosság vagy határozottság 280
2. A szemléletesség és élénkség tényezői 284
A) A hasonlat, metaphora 284
B) A személyesítés 295
C) Az irály egyéb sajátságainak alkalmazása 300
3. Az értekezés előadásának alakjai 305
A) A párbeszédes alak .310
B) A kérdező alak 323
C) A levélalak 325
IV. Az értekezés szerkezete 336
V. Az értekezés fajai 339
1. A czikk 339
2. A tanulmány 339
3. A bírálat 340
A történetírás 341
I.**) A történetírás általános jellemzése 341
2. A történeti művek és a történeti tárgyú költői műfajok viszonya 344
II. A történet forrásai, bírálásuknak eszközei, módjai 350
1. A tanúságtétel 351
A) A kútfők és a hagyomány 351
B) Az emlékek 370
2. A történet segédtudományai 379
A) A nyelvészet 379
B) A földrajz 386
C) A történet többi segédtudományai 391
3.*) A hypothesis, inductio, deductio 397
Befejező megjegyzések 402
III. A történeti események összeszerkesztése, elbeszélése 406
1. A történeti események helyének megjelelése .407
2. A történeti események idejének megjelelése .415
3. A személyek jellemzése az események folyamán 417
4. Az események egymásutánja, ok-okozati összefüzése 423
5. A fő- és mellékesemények 435
IV. A történeti müvek irálya 441
1. Az élénkség és szemléletesség tényezőinek alkalmazása 441
2. Az alanyiság a történeti müvek előadásában 444
3. A leíró és elbeszélő mód kellékei a történeti müvekben 446
4. Az értekező mód vagy a reflexió a történeti müvekben 455
V. A történeti müvek fajai 465
1. A kezdetleges formák 465
A) Az évkönyvek .465
B) A krónikák 466
C) Az anekdoták 468
D) A napló 469
E) Az emlékirat 471
2. A tökéletesebb történeti műfajok 474
A) Az életrajz 474
B) A korrajz 475
C) A nemzeti, D) Az egyetemes történelem 476
II.
A szónoklat 477
I. 1. A szónoki beszéd fajai 479
A) A törvényszéki szónoklat 479
B) A politikai, tánácskozó szónoklat 481
C) Az egyházi szónoklat 487
D) Intelmi, buzdító beszédek .488
E) Alkalmi beszédek 489
F) Az emlékbeszéd 490
2. A szónok magatartása a hallgatókkal szemben 493
II. A rábírás 497
A) Rábirás értelem utján, érvek segélyével 497
1. Az érvek meghatározása és felosztása 502
2. A valódi érvek 507
a) Okból az okozatra való következtetés 507
b) Az okozatról az okra vont következtetés 518
c) A tanúságtétel. - (A tanúk száma ; ellenkező véleményű tanuk; akaratlan vagy hallgatólagos tanúságtétel; egymást megerősítő tanúságtételek. - Az idézet.) 526
d) Az analógia 540
Az egybevetés 544
A példa. - (A való és költött példa; a statisztikai adatokból való
következtetés.) 548
Az ellentét 560
A tapasztalás 564
3. Az érvek meggyőző ereje és elrendezése a bizonyításban 568
a) Kinek kötelessége bizonyítani ? .569
b) A múltra vagy a jövőre vonatkozólag kell e bizonyítanunk? 575
4. A czáfolás ..587
B) Rábirás érzelmek utján 610
1. Általános észrevételek az érzelmek szerepéről és felkeltésmódjáról a szónoklatban 610
2. Az érzelmek felkeltése egyes körök szerint 628
a) Az egyéni érzelmek 628
b) Az önérzet, hiúság, büszkeség, szégyenérzet 632
c) Félelem, remény; - az indulatcsillapítás 640
d) Öröm, szomorúság 646
e) A részvét érzelme és a társas érzelmek 650
f) Az erkölcsi érzelmek: vallásos érzelem 660
g) Szeretet, bizalom, tisztelet, csodálat .665
h) Harag-, elkeseredés, gyűlölet, ellenszenv, boszú 668
3. Befejező megjegyzések 677
III. A szónoki beszéd irálya 682
1. A világosság vagy érthetőség egyes szókra és mondatokra vonatkozólag 682
2. Érzelemkeltö irálysajátságok, vagy a hatályosság eszközei a szónoki előadásban 692
a) A hasonlat a személyesítés 692
b) A nyomósító jelzők .698
c) Az alakzatok 700
A kérdés és felkiáltás 700
Példák az alakzatokra 705
3. A szónoki és költői irály különbsége 709
IV. A szónoki beszéd szerkezete 720
Elemzett példák. (Szemere alkalmi beszéde; Kölcsey védöb. P. J. számára
Deák F. felirati javaslata.) 730
Függelék. Az élőszóbeli előadásról.
1. Az emberi hang kiejtése 766
2. A lélekzés és a hang 769
3. A pontozás 771
II. 1. Az előadás természetes alaphangja 772
2. A taglejtés 774
III. 1. A beszéd 778
2. A szónoki előadás 780
3. A szinészi előadás 782
4. A felolvasás, olvasás 783
5. A szavalás 785
Befejező megjegyzések 788

Témakörök